Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Cigányteleptől a Vatikánig

Sok dolog eltűnt Magyarországról 57 év alatt, de a rajkók maradtak: november 4-én a Vatikánban léptek fel. Hosszú út vezetett idáig, az alapítók cigánytelepeken, falvakban kutatták fel a tehetségeket.

A tanulás ad lehetőséget a cigányságnak a kiemelkedésre, vallja Gerendási István, az együttes igazgatója.

A sikertörténet 1952-ben kezdődött az ország cigánytelepein, eldugott falvaiban – november elején pedig XVI. Benedek pápa színe előtt muzsikált a Rajkó Művészegyüttes. Hogyan jutottak el a Vatikánig? – kérdeztük az együttes vezetőjét, aki harmadmagával kezet foghatott, szót is válthatott XVI. Benedekkel. A Herendi Porcelánmanufaktúra külön erre az alkalomra készített egy kelyhet az együttes színeivel – az ajándékot Vidák Zsigmond vezető prímással és Berendy Beatrixszal, a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány elnökével adta át a pápának.


70 ezer zarándok előtt

– 2005 augusztusában játszottunk az esztergomi bazilikában. A mise alatt egyházi énekeket, zsoltárokat, utána Erdő Péter bíboros és más egyházi vezetők előtt adtunk harmincperces koncertet. Nagy sikert arattunk, a következő évben meghívtak minket egy egyházi konferenciára is. Utána megemlítettem Erdő Péternek: a zenekar tagjai hívő katolikusok, életük egyik legmeghatározóbb emléke lenne, ha felléphetnénk a pápa előtt – foglalta össze az előzményeket Gerendási István, a Rajkó Művészegyüttes igazgatója. Márciusban jött a hír: a november 4-i általános kihallgatáson magának Benedek pápának muzsikálhatnak a Rajkók.

– Felléptünk már az összes földrészen, 109 országban, de semmihez nem tudnám hasonlítani azt az érzést, amikor a mintegy 70 ezer zarándok előtt játszottunk a Szent Péter-bazilika előtt. Mindegy, hogy valaki hívő vagy sem, megérinti a különleges kisugárzás. Csodálatos érzés volt, hogy maga a pápa jelentette be: Magyarországról következik a Rajkó zenekar – idézte fel a nagy napot az igazgató. A cigány származású magyar zenészek végre bizonyságot kaptak, ennek a műfajnak, kultúrának még a Vatikánban is helye van, hozzátette: Magyarországon ugyanis úgy érzi, másodlagos és lebecsült a cigányzene.

A pápa kézfogása Vidák Zsigmond vezető prímással.
A pápa kézfogása Vidák Zsigmond vezető prímással.

Holott messzire vitték a hírét a világban, hogy Magyarországon képzett muzsikusok játszanak különleges muzsikát.

– Tavaly itthon és külföldön 174 előadásunk volt. Sikerünk megmutatja a cigány gyerekeknek, hogy aki tehetséges, szorgalmas és tanul, az bárhová el tud jutni. A tudást pedig senkitől sem lehet elvenni – fogalmazta meg pedagógiai alapvetésüket Gerendási István. 1952 óta másfél ezer képzett, tehetséges zenészt adtak a világnak – ekkor kezdte Farkas Gyula zenepedagógus, hangszerelő, karmester, prímás és Szigeti Pál, a Rajkó két alapítója felkutatni az utánpótlást, a tehetséges gyerekeket a cigánytelepeken, eldugott falvakban. A határon túlról is érkeztek az iskolába hányatott sorsú kis tehetségek.


Nagyon mélyről indultunk

– Farkas Gyuláról mondhatjuk, hogy a cigányzene Kodálya, Bartókja volt. Ő hangszerelte a zenekar számára a repertoárban szereplő műveket.

Különlegesen: a Vatikánban egy japán riporter jegyezte meg, hogy ilyen szívhez szóló muzsikát még soha nem hallott – idézte fel az igazgató. A koncerten, amelyen eljátszották Liszt II. magyar rapszódiáját, Brahms V. magyar táncát, Vincze Lillával közösen előadták az Ave Mariát, elhangzott Farkas Gyula Cigányfantáziája is: utána a Vatikáni Rádió készített felvételt a zenekarral.

Gerendási István 33 évet dolgozott Farkas Gyula mellett, aki sok gyereket úgy tanított zenélni, hogy nemhogy kottát, betűt sem tudtak olvasni. Elmagyarázta, melyik húron hányadik ujjukkal mit fogjanak le. A gyerekek eleinte így sajátították el a darabokat – soknak közülük abszolút hallása volt –, majd megtanultak kottát olvasni és természetessé vált, hogy iskolapadban ülnek. – Nagyon mélyről indultunk és nagyon magasra jutottunk – fogalmazott a vatikáni fellépés fényében. Az utódok célja pedig továbbadni az örökséget a következő generációknak. – Ha itt egyszer megszűnik az utánpótlásképzés, két évtized alatt örökre elhallgat a cigányzene egész Magyarországon – figyelmeztetett: márpedig ez a speciális muzsika értékes része a világ zenei műfajainak. Erre emlékeztet a megszentelt kereszt is, amelyet XVI. Benedek pápa ajándékozott a zenekarnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négy elnök tolmácsa, egy év Obamáról

˝Amerikában az átlagember elkezdett spórolni: a munkanélküliség – igaz, lassabban, de –… Tovább olvasom