Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Chicago bűnös asszonyai

Bemutatkoznak a gyilkos asszonyokról szóló musical női főszereplői.

Mahó Andrea

Budapesten, Az operaház fantomjában, a Szépség és a szörnyetegben és a Volt egyszer egy csapatban ünnepli a közönség. Győrött a Miss Saigon, a Leányvásár, A nyomorultak és most a Chicago főszerepében nyerte el a közönség szeretetét.

– Amikor felkértek Roxie szerepére nagyon meglepődtem és visszakérdeztem, hogy biztosan rám gondoltak-e. Ez azért történt, mert ez egészen más karakter, mint amiket én eddig játszottam. Én mint
naiva primadonna vonultam be a köztudatba és Roxie teljesen más. Ez a musical zeneileg is más világ, mint amiket én eddig énekeltem. Javarészt klasszikus musicalekben és operettekben kaptam szerepet, amelyekben ennek megfelelően a klasszikus hangképzésre volt szükség. A Chicago jazzmuzsikára épül és számomra új éneklési módot kívánt meg. A szerepem szerint egy dögös, rafinált kis nőt alakítok, akivel eddigi pályámon nem találkoztam. Nagyon örültem ennek a szerepnek, mert végre megmozgathattam a fantáziámat és nem rutinból kellett játszanom.

Nagyon sokat dolgoztam a szereppel és jó érzés volt, hogy végre mást csinálhatok. A humor jelentette a legjobb részét a szerepnek, ami hiányzott az eddigi munkáimból.

A táncok betanulása is komoly feladat elé állított. Bakó Gábor koreográfus keményen megdolgoztatott bennünket a táncpróbákon, egyáltalán nem volt kíméletes velünk és ugyanúgy kellett táncolnunk, mint a táncosoknak. Korábban egyébként táncolnom sem kellett és ezt az örömöt is a Chicagónak köszönhetem.

Egyszerre énekelni és táncolni igazi művészi kihívás ebben a szerepben.

Roxie-t Bartha Alexandrával felváltva játsszuk és tiszta szívemből mondom, hogy nincs rivalizálás közöttünk, hiszen nagyon régóta ismerjük egymást, a Gór Nagy Mária Színitanodát is együtt végeztük és egymást segítve készültünk a szerepre. Alex teljesen más ember, mint én és teljesen más Roxie-t láthat az ő megformálásában a publikum. Ez nagyon jó dolog, mert ebbe a szerepbe többféle színészi elképzelés is belefér.

Bartha Alexandra

Minden szál Győrhöz köti. Láthatta a közönség a Bolond vasárnapban, a Doktor Zsivágóban, a Black Comedyben, az Egy, kettő, háromban, a Miniszter félrelépben, az Otelló Gyulaházán című zenés bohózatban és a Vonatlesben.

– Roxie egészen egyszerűen a szívem csücske. Nagy megtiszteltetés és egyben óriási feladat számomra ez a szerep. A József Attila Színházban mint táncos már szerepeltem a Chicagóban. Bartha Mária rendezésében játszottam ezt a szerepet a színitanoda vizsgaelőadásában.

A Chicago mindig aktuális és szerintem a legjobb musical. A keletkezésekor és most is sokat mond a világról. A musicalek vagy túl romantikusak vagy a nagyon „habos-babos" kategóriába tartoznak. A Chicago ezektől teljesen eltér.

Roxie és Velma szerepe is nagyon fontos lehet egy színésznő karrierjében és életében. Talán választani sem tudnának a színésznők a két szerep közül.

Harminc nap alatt állította színpadra Korcsmáros György a Chicagót és most nagyon jó látni, hogy a feszített munkatempó milyen gyümölcsöt hozott.

Egy darab annyi idő alatt készül el, amennyi idő van rá. Nagy szükség volt a koncentrációra a próbafolyamat alatt és most nagyon jó látni, hogy a közönség szereti. Óriási élmény estéről estére újra és újra eljátszani.

Az általam megformált Roxie szerepe nem feltétlenül hálás. Ő egy gyilkos, aki hirtelen felindulásból öl. Ő egy deviáns személyiség és azt kellett kialakítani, hogy megmaradjon ez a deviáns vonal, ugyanakkor meg kellett őriznem a nőt úgy, hogy a szerepbe groteszk humort csempésztem. Ez a Chicago sajátossága.

Táncolni és énekelni, ezek csak a szerep technikai részei. A szerepet felépíteni, ez adja az igazi nehézséget és utána szembesülni azzal, hogy Roxie nem feltétlenül pozitív hős. A Chicago nem egy „habos-babos" leányregény.

Mahó Andival remek a munkakapcsolatom. Egymástól lestünk el elemeket a szerepformálásainkhoz.

Szűcs Kinga

Nyolc éve játszik a Győri Nemzeti Színházban. Emlékezetes alakításokat nyújtott a zenés műfajban a Hair, a Miss Saigon, a Rongyláb és a Maya című darabokban, a prózai szerepekben Az ibolyában és a Sógornőkben is.

– Velma Kelly pályafutásom csúcsa, és azt hiszem, nem nagyon lehet e fölé menni női musicalszerepben az alt hangfajban. A női musicalfőszerepeket egyébként általában szopránok éneklik.
Nagyon boldog voltam a Chicago bemutatóját követően annak ellenére, hogy sok szép szerepet énekelhettem korábban a győri színpadon. Velma egy érett nő és egy szép szerep, nagy lehetőség a bizonyításra. A szerepálmom teljesült a megformálásával.

Éjjel-nappal próbáltunk, ráadásul nemcsak a kiírt próbaidőben. Próbáltunk a délelőtti és esti próba között. Néha éjfélig is ott maradtunk a próbateremben Mahó Andival, Balogh Annával és Bartha Alexandrával. Együtt vásároltuk meg a személyes kellékeket, szöveget mondtunk össze és próbáltuk a prózai részeket.

A négyhetes próbaidőszak minden percét kihasználtuk. A sikerért meg kell küzdeni és a színpadon nincs pardon, a közönséget ki kell szolgálni.

Ennek a szerepnek vannak azért buktatói is. Velma kemény nő és a megformálása is kemény feladatot rótt rám. Minden ember lelkében egy picit ott van a gonoszság, de nem mindenki szereti ezt meglátni. Velma túl rideg, túlságosan bűnös, túlságosan csúnyán beszél és vannak, akik ettől visszariadnak. Talán ez az egyetlen buktatója a szerepnek. A szerepet kettőzve Balogh Annával játsszuk és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult meg a fejemben egy kis rivalizálás gondolata. Anna remek színésznő. Megnéztem őt prózai és zenés szerepekben is Pesten, és amit láttam, az arra a gondolatra sarkallt, hogy legalább olyan jó szeretnék lenni, mint ő ebben a szerepben. Tudom, ő is hasonlóan gondolkodik, de egyéniségéből és alkatából kifolyólag másképp játssza a szerepet. A sikerből lemérve azt hiszem, jó úton járunk és büszkék lehetünk egymásra mindketten.

Balogh Anna

A győri közönség Ellen szerepében, a Miss Saigonban figyelhetett fel először tehetségére, melyet A vöröslámpás ház Teklájának megformálása követett és most a Chicagóban Velma Kellyként nyújt emlékezetes alakítást. A fővárosban prózai és zenés darabokban is játszik. A Madách Színházban Arthur Miller: Édes fiaim című darabjában, valamint a Volt egyszer egy csapatban két szerepben – Christinként és Bernadettként – is látható. A Körúti Színházban pedig Pirikét játssza az Én és a kis öcsémben. Ami igazán érdekes, Komáromban is játszik a Chicagóban, de ott Roxie-t alakítja…

– Velma Kelly szerepének nagyon örülök. Azt hiszem, Roxie és Velma a legtöbb színésznő álma. Nekem megadatott, hogy mindkettőt játszhatom párhuzamosan, igaz, két különböző színházban. Úgy érzem, az életem nagy adománya ez, és igazán tobzódhatok a szerepekben. A jövő kérdése az, hogy ezek a szerepek milyen új kapukat nyitnak meg előttem. Ezt azonban majd az élet dönti el, én nagyon bizakodó vagyok.

Imádom Velma Kelly szerepét és remélem, azt a közönség megérzi, ha egy színésznő élvezi a szerepét és az átsugárzik rá a színpadról.

Nagyon kemény volt a próbaidőszak, de végig csak pozitív gondolataim voltak és valóban ajándékként tekintettem erre a munkára.

Egy ilyen szerep arra inspirálja a színésznőt, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából az adott körülmények között. Ez a kötelességem.

Ez a szerep annyira adja magát, hogy mást nem tudtam és nem is akartam tenni, mint szeretni Velma Kellyt.

A szerep nehézségét az adja, hogy a csúcson kell lenni fizikai és szellemi kondícióban egyaránt.

Pozsgai János

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győri pék a piramisoknál

„Ezt csinálja utánuk, aki tudja!" – fogalmazódott meg a gondolat Szilágyi Bélában, mikor a gízai piramisoknál járt. Az ókori világ hét csodája közül mára már csak az egyiptomi nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk vagy az idő vasfoga. Szilágyi Béla úgy véli, ma se nagyon tudnánk követni létrehozóiknak lenyűgöző teljesítményét, s ha fel is tudnánk építeni hasonlót, az nem állna eddig. Tovább olvasom