Kisalföld logö

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 19°C | 30°C Még több cikk.

Brüsszel, a szerencsés város

Vannak szerencsés városok, ezek közé tartozik Brüsszel. Az EU-parlament városába minden évben legalább 78.500 látogató érkezik szervezett formában, leszámítva a „mezei turistákat". S persze ilyenkor már a többi híres belga város – Antwerpen, Gent és Brugge – nevezetességei is felkeresendők.
A soproni születésű EP-képviselő, Szájer József meghívására közel ötventagú – diákokból, tanárokból és más személyekből álló – soproni csoport látogatott Belgiumba. Az EU a brüsszeli invitációval az unió szellemiségének népszerűsítését, az EU parlamenti munkájába való betekintést, intézményi hálózatának ismertté válását szeretné elérni. Azt a felvetést, miszerint az évenkénti száz-száz látogatói keretet megoszthatnák, s egy-egy belga csoport is felkereshetné a külföldi képviselők szülőföldjét, Szájer József támogatandó ötletnek találta.

Aki viszont meglátogatja az EU-parlament ultramodern épületét, már nagyobb szeletet szeretne kapni Belgiumból. A soproniak idegenvezetője, Jakab Péter ennek kapcsán négynapos belga körutat szervezett. A csoport Antwerpenben ütötte fel főhadiszállását, s onnan kirándult Gentbe, Brugge-be, az Északi-tengerhez és Brüsszelbe. (Az Antwerpen külső kerületében fekvő, jól felszerelt kétágyas szállodai szoba 79 euróba [mintegy 24 ezer forintba] kerül éjszakánként, svédasztalos reggelivel.)


Antwerpen

Az Északi-tengertől 90 kilométerre, a Schelde folyó partján épült Antwerpen nemcsak arról híres, hogy a csatornák révén jelentős „tengeri kikötő" Belgium belsejében – egykori vámháza pompás épületében ma már hajózási múzeum található –, hanem olyan kultúrlátványossággal is büszkélkedhet, mint a flamand festő, Rubens háza. Antwerpen olimpiai város is, 1920-ban itt rendezték az ötkarikás játékokat. A középkort idéző, gazdag kőfaragásokkal ékesített, ódon belvárosi épületek, az egymáshoz simuló, magasba nyúló, keskeny kereskedőházak pazar látványa mellett más negyedekben óriási köztéri biciklitárolók is vonzzák a tekintetet. A belgák ugyanis imádnak kerékpározni. (Brugge-ben köztéri szobrot is emeltek a kerekezők tiszteletére.)

A városnézések során egy idő után feltűnt, hogy a belgák bár szívélyesek, ha megszólítjuk őket, mégis, a szembejövők soha nem keresik a másik tekintetét.


Gent

Gent – a világhírű oltárkép otthona. A hatéves munkával 1432-ben befejezett genti oltárkép, Hubert és Jan van Eyck testvérek közös alkotása nemcsak abban tűnik ki a többi hasonló mű közül, hogy először ábrázolja Évát áldott állapotban, hanem a táblakép hányattatott sorsa akár egy igazi kalandfilm témája is lehetne. Túlélte a XVI. századi ikonrombolókat, a francia forradalmat és legutóbb a náci fosztogatásokat.
A II. világháború után egy sóbányában találták meg. Restaurálásának története nagy figyelmet kapott a nyilvánosságtól. A művészettörténészek szerint e táblaképpel kezdődött el a németalföldi reneszánsz korszaka, ugyanabban az időben, mint Firenzében. A Szt. Bavo-katedrális féltve őrzött kincsét fotózni sem volt szabad. Viszont a templom egy másik traktusát másolata ékesíti. A templomban hárfamuzsika is szólt: a híres hárfaművész és zeneszerző, Marc Francois Marcel Hebbelinck finom, halk játéka betöltötte a kiváló akusztikájú teret.


Brugge

A „kis belga Velencének" is hívott, hatvanhárom híddal büszkélkedő Brugge is bővelkedik látnivalókban: a Miasszonyunk-templomban üveg mögött védik Michelangelo „Madonna a gyermekkel" című szobrát. A lelki-szellemi táplálék mellett az ízlelőbimbóknak is hódolnak a belgák: különleges bonbonjaik, csokoládéik méltán híresek. Mint megannyi belga városban, Brugge-ben is számos manufaktúra foglalkozik csokoládégyártással. (Akad Gentben üvegpadlózatú, hogy a kíváncsiskodók élőben láthassák az alul zajló édes munka különböző fázisait.) Az ezerfajta csokoládé, praliné árai 2–3 eurótól kezdődnek, s kis túlzással a csillagos égig érnek. De mennyei élvezetet is ígérnek...


Brüsszel

Brüsszel belvárosa lenyűgöző: a brabanti gótikát idéző, szebbnél szebb épületek uralják a nyüzsgő főteret, amelytől nem is olyan messze Bartók Bélának emeltek ember nagyságú szobrot. A főtér egyik sörözőjének teraszán 3,60 euróba kerül a Jupiter sör, amelyhez olívabogyót is szervíroznak. A békés hangulatot egy pincér hevesen gesztikulált „no!"-ja töri meg. Fiatal és csinos muszlim nő – karján tán egyéves gyerekével – az asztalokhoz merészkedik, kezében perselynek használt pohárral. Koldul. A közfigyelem középpontjába kerül, akaratlanul is. Amikor adunk neki egy eurót, köszönetül alig észrevehetően bólint – és jutalmul kapunk tőle egy halovány mosolyt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A gyermekágyi depresszió oka: hamis kép az anyaságról

A várandós nőknek szóló magazinok ideális képet mutatnak a terhesség hónapjairól, és ez növelheti a… Tovább olvasom