Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

Bécs ősszel is gyönyörű

Szebb ajándékot nem kaphattak volna azok a támogatók, akik egész évben segítik az Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesületének (ÉSSE) munkáját. Egy napra irány hát Bécs, az álmok, a zene és a művészetek városa, amely Ausztria gazdasági és szellemi központja, vásárváros, s az ENSZ harmadik székhelye.
Idegenvezetőnk Rebák Sándor idegenvezető-tanár, aki mindjárt az autóbuszban segíti a ráhangolódást: számba vesszük, kinek mi jut eszébe a világvárosról. A keringő mellett az operabál, az újévi hangverseny, a bécsi szelet, a bécsi kapu és persze Strauss...


Dóm látássérülteknek

A délelőtti napsütés azután megmutatja Bécs másik arcát: az aranyba font szecessziós épületeket, az operát, a Stephansdomot, Ausztria jelképét. A Mária Terézia téren majdnem egy 2000 eurós büntetést varrnak a nyakunkba, a helyi idegenvezető „bérlése" ugyanis itt kötelező, s nem igazán díjazzák, hogy Rebák Sándor a csoport tagja, csak éppen tenyereként ismeri a teret, a dómot, egyáltalán Bécset. Ha több időnk lenne, horribilis összegért, de biztos megtekintenénk Európa legnagyobb kitömött állatgyűjteményét, a madártani részt s a nagyszentmiklósi kincs eredetijét, amelyből a szegedi Móra-múzeumban található egy másolat. A bécsi belváros hasonlít Budapesthez, de kisebb tumultussal, éppenséggel dugók nélkül. Gyalog érintjük a szépséges operát, ahol az utcán műsorral a kezükben lépnek hozzánk a jelmezbe öltözött jegy- és bérletárusok. A híres színpadon naponta változik a műsor: az évadban több mint 60 operát és balettet mutatnak be. A Stephansdom épületként és értékként is számos könyv és kutatás tárgya. Ottjártunkkor épp egy magyar csoportnak misézett a pap, az oltárok, kapuk, kis és nagyobb tornyok látványa rabul ejtett bennünket. A dóm kicsinyített mását a téren a látássérültek is megtapogathatják, a környéken folyamatosan elhaladó konflisok pedig óhatatlanul eszünkbe juttatják az időt – néhány évszázadnyit visszatekerünk az időkeréken.


A kolostorok hazája

Úgy tartják, Ausztria a kolostorok hazája is, éppezért nem hagyhatjuk ki a heiligenkreuzi apátságot, Európa legrégebben épült és 1133 óta működő ciszterci kolostorát. Elakad a szavunk, annyi szépség elevenedik meg a szépen gondozott kolostorkerttől Sissi ajándékáig, a máig használatban lévő és a szentélyben helyet kapó zöld szőnyegig. Az apátság templomában őrzik III. Lipót fiának, a boldoggá avatott Freisingi Ottónak az ereklyéit. Hetvenöt szerzetes ma is itt él, kísérőnktől, Mihályi Rozinától megtudjuk, hogy az apát egy spanyol szállítmányozási cég volt vezetője. Hogy mi kellett ahhoz, hogy a férfi élete a kolostor felé forduljon, legfeljebb találgatni lehet. Mindenesetre az aranykezű Jovanni Juliani szobrászművész felesége halálát követően lépett a gigantikus méretű falak közé, s haláláig itt élt és alkotott. Az apátság orgonáján maga Schubert is játszott, a kolostor fürdőszobáját pedig egykor a máig működő reneszánsz kút jelentette. Mint körülbelül egy másfél órás séta után kiderül, kísérőnk, Mihályi Rozina nemcsak hogy magyar, de Tóth Jánosné, az ÉSSE titkárának földije is – Bojról származik.

Miközben elraktározzuk az élményeket, továbbindulunk Mayerlingbe. Ez az a hely, ahol a szépséges bajor hercegnő és Ferenc József császár egyetlen fia, Rudolf a szeretőjével, Vetsera Máriával együtt öngyilkos lett. Szomorú, ugyanakkor fenségesen szép a környék, amelyet máig tragikus titok övez. Ezért aztán kisebb felüdülést jelent Baden szívében a séta, a városka hangulatos szökőkútjaival, virágóráival, sétányaival és szobraival.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trófeabemutató Halásziban

Két évvel ezelőtt a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. felső-szigetközi vadászterületén élő… Tovább olvasom