Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Banán- és kólaeső Bukarestben

Koltay Gábor filmrendező, operatőr hiányolja a nagy történelmi filmeket, az értékes televíziós műsorokat, a tartalmas vetélkedőket.

Ő úgy látja, nem véletlenül nem készülnek ilyenek.

Szerinte ennek eredménye lehet az is, hogy minden idők legnézettebb magyar műsora az volt, amiben vaddisznótetemet téptek szét a szájukkal a szereplők. A Trianon című film alkotója munkájáról, ˝országlátásáról˝, nemzettudatról, szerencséjéről és Nemeskürty Istvánnal való kapcsolatáról is beszélt.

Koltay Gábor építészmérnöknek tanult, aztán filmrendező tanszakon szerzett diplomát. 1986-ban lett a négy szabadtéri színpadot tömörítő Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok igazgatóságának igazgatója. 2004-ig vezette az intézményt. Az elmúlt húsz évet csalódásként élte meg.


– Én egy virágzó, jókedvű, demokratikus, az értékekhez visszataláló, a történelmét kiemelten fontosnak tartó országot képzeltem el két évtizede – mondta.

– Mostanra pedig eljutottunk oda, hogy már semmin nem csodálkozunk, semmin nem döbbenünk meg. A fiatalok tömegesen hagyják el az országot.

Koltay Gábor számára fontos téma Trianon. Mint fogalmazott, régóta tanulmányozta történelmünk e korszakát, próbálta filmekben, színházi előadásokban körbejárni a problémát. – Vissza kell menni a kályháig. Abban, hogy ilyen orbitális igazságtalanság a világban még nem volt, az egész magyar társadalom egyetértett. Vallástól, politikai nézettől függetlenül mindenki ugyanazt gondolta a kérdésről. Az 1920-as évek elején a magyar közélet valamennyi szereplője, a jeles művészek is, mind egyetértettek, hogy meg kell erősödni lelkileg, erős közösséggé kell válni. Ez az 1930-as évekre sikerült is. A szakadékba lökött ország talpra állt. Van tehát példa előttünk, hogyan lehetne a mostani helyzetünkből is kiemelkedni. Igaz, akkor volt egy fontos dolog, amire lehetett alapozni és ami ma már nincs: az emberek lelke mélyén lévő nemzettudat hiányzik – véli a rendező. Hozzátette: ő szerencsés családba született, mert tanítónő édesanyja nagy hangsúlyt fektetett gyerekei történelmi oktatására.

Koltay Gábor
Koltay Gábor

Édesapja szintén, könyvtárában nagyon sok hasznos olvasnivalót talált.
A családi indíttatáson kívül Koltay Gábor nagy szerencsének tartja, hogy annak idején találkozott Nemeskürty Istvánnal. A tanár úr a Budapest Filmstúdió vezetője volt és Koltay Gábor egy filmötlettel kopogtatott nála. Ő maga csodálkozott a legjobban, hogy Nemeskürty rábólintott és így született meg a nagy sikerű, A koncert című film az Illés zenekarról. Ezután jött az újabb meglepetés: Nemeskürty egy Szent Istvánról szóló rockopera elkészítésével bízta meg a fiatal szakembert.

– Teljesen ismeretlen műfaj volt ez Magyarországon. Ráadásul Szent Istvánról, mindez 1982-ben – emlékezett a rendező. – A bemutató, 1983. augusztus 20-a egy nagy megvilágosodás volt. Tizenötezer emberrel a Király-dombon, akik együtt énekeltek, együtt maradtak az előadás végén is. Tudatosult bennem, hogy az emberekben milyen igény van a történelemmel való igaz, őszinte és átélhető találkozásra.

– Helyettük Győzikéket nézünk, őket idézzük, és minden idők legnézettebb műsora az volt, amiben egy vaddisznótetemet a szájukkal téptek szét a szereplők. Ezek persze nem véletlenek, tudatos, megtervezett butítás folyik, mert az a cél, hogy bamba tömegként üljünk a tévé előtt. Ezekről beszéljünk, ezeken szörnyülködjünk és ne legyenek mélyebb gondolataink – fejtette ki.

A 2004-ben forgatott, Trianon című filmről kiderült: miután elkészült, egy forgalmazó sem merte felvállalni. Utolsó ötletként az Uránia moziban próbálkoztak, ahol három napra vállalták a vetítést. Aztán a nagy érdeklődés miatt hosszabbítani kellett, végül hat hónapig ment a film.

– Teljes sötétség volt és én a szószéken másfél órán keresztül beszélhettem az összegyűlteknek. Közben Brüsszelbe is eljutott az eset híre. A románok úgy próbálták elsimítani, hogy az egyik kereskedelmi csatornán helyet adtak. Én kértem, hogy utána legyen élő stúdióbeszélgetés. 2005 februárjában Raffay Ernő tanár úrral utaztunk Bukarestbe. Rendőrök kísértek bennünket végig. A filmet rengetegen nézték meg, utána a beszélgetésen négyen ültek velünk szemben.

Egyikük feltette a kérdéseket: kinek a nevében készítettem a filmet, hányan gondolják ezt így, ahogy én, hányan állnak mögöttem? Próbáltam válaszolni, hogy a magam nevében, én ezt így gondolom, az én filmem, és azt hiszem, sokan gondolkodnak így. Kikényszerített belőlem egy számot, mondtam, hét-nyolc millióan biztos. Erre ő: 2004. december 5-én volt egy szavazás, ahol másfél millióan szavaztak mindössze igennel.

Másnap sajtótájékoztató volt, ahol kólával öntöttek le bennünket, banánnal dobáltak meg. Ilyen hozzáállást tapasztaltunk Bukarestben, és erre egyik magyar televíziós csatorna sem volt kíváncsi – mondta Koltay Gábor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Első kos

Takács Gábor hivatásos vadász élete első muflon kosát ejtette el az Egererdő Zrt. vendégeként. Tovább olvasom