Kisalföld logö

2018. 11. 18. vasárnap - Jenő -1°C | 6°C Még több cikk.

Az utolsó vonulós majális

A rendszerváltozás folyamatának talán legláttatóbb példája május 1. jellegének, hangulatának, értelmezésének átalakulása. A kabaréjelenetből is jól ismert „felvonulók kérték"-érzés erősen megtépázódott 1989-re, hiszen az egy párt ideológiai lufija is kipukkadt ekkorra.
A korábban igen erős, a nemzetközi munkásszolidaritásból eredeztetett, s a párt és nép szoros együttlélegzését („a párttal, a néppel egy az utunk") kifejezni hivatott május elsejék internacionalista-kommunista töltete 1989-re szinte kiüresedett. Miként az „üzemi háromszög": a cégvezető, a párttitkár és a szakszervezeti titkár alkotta klasszikus triumvirátus harmonikus hatalomőrző egyensúlya is odalett. ’89-ben már senki sem beszélt arról, hogy a szakszervezet a „transzmisszós szíj" (idézet a szakszervezeti tagkönyvből), a társadalom vezető ereje a párt és a dolgozók között. Noha létezett még az állampártilag gründolt Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), sorra alakultak a korábbi ágazati tagozódás helyébe lépni igyekvő, valóban szakmai érdekvédelmi testületek. Ezzel együtt ezek szervezettsége máig sem érte el a korábbi kilencvenkilenc százalékos fedettségű taglétszámokat. A magyar rendszerváltás egyik nagy adóssága a munkás-, alkalmazotti érdekvédelmi háló újraszövése. Nem is szólva a jelentős SZOT-vagyonról, mely 1989 után kézen-közön átlényegült.


„...mások, mint amelyekhez hozzászoktunk"

1989-re a SZOT is kezdett leválni az MSZMP-ről, s az új idők szavát követve érdekvédő pozícióba igyekezett áttolni magát. Április 18-án a Kisalföld is beszámolt arról, hogy a SZOT elnöksége elégedetlenségének adott hangot a Németh-kormány döntései nyomán. „Miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmetlen az áldozatvállalás" – írtuk akkor elnökségi állásfoglalásukat ismertetve. Ezért a SZOT követeli, hogy a kormány függessze föl a korábban bejelentett áremeléseket, s ahogy ígérte, május 1-jétől emelje egységesen a nyugdíjakat 100 forinttal. Április 21-i számunkban Császár Károly megyei szakszervezeti titkár szavai nyomán a Kiskútra tervezett győri május 1-jéről számoltunk be. „A munka ünnepének hagyományosan az idén is legyen politikai és majális jellege" – fogalmazott Császár. A rendezés költségeit, kétszázezer forintot (korábban ki merészelt volna az ünnepnap kapcsán pénzről beszélni?) a győri üzemek és a városi tanács közösen fedezi. Április 29-én, szombaton jelent meg a Kisalföld ünnepi száma. Címoldalán piros betűkkel szedve, „Hétköznapi ünnep" címmel Kósáné Kovács Magda SZOT-titkár írása. „Ez a nap most ismét és igazán munkásünnep. Helyzetünk teszi azzá" – fogalmazott Kósáné. S hogy az átmenet majálisára is utaljon, jelzi, újfajta jelszavak fogalmazódtak meg: „meghökkentőek... mások, mint amelyekhez hozzászoktunk". Nos, az 1989-es majális szakszervezeti jelszavai „munka, szabadság és rend" voltak. Valóban eléggé távolra kerültek az ilyenkor szokásosan kiadott, s kötelezően táblákra, transzparensekre fölírt ideologikus ostobaságoktól: a párt, a magyar–szovjet örök és megbonthatatlan barátság, az éppen aktuális ötéves terv, meg a hasonlók éltetésétől.

Mosonmagyaróvári felvonulás 1970-ben.  Az emberek belementek abba az össztársadalmi játékba, hogy elvárták tőlük a felvonulást.
Mosonmagyaróvári felvonulás 1970-ben. Az emberek belementek abba az össztársadalmi játékba, hogy elvárták tőlük a felvonulást.


Először Kádár János nélkül

Május 1-jén a budapesti mintát követve más-más helyszínen ünnepelt a hivatalosság és a formálódó munkásellenzék. A SZOT, mint addig is mindig, a fővárosi Felvonulási téren tartotta vonulós-integetős majálisát, míg az alternatív szakszervezetek, pártok a Népligetben ünnepeltek. A hangnem azonban mindenütt eléggé karcos volt. A SZOT-vezetők a veszteséges állami nagyberuházások és a költségvetési kiadások átvizsgálását, háromszáz forintos családipótlék-emelést s a létminimum alatt élők gyerekei számára ingyenes óvodai-iskolai étkeztetést követeltek. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára egy fórumon bejelentette: a mai pártvezetők elhatárolódnak elődeiktől, s mindattól, ami e súlyos helyzetet előidézte. Miután 1957 óta először fordult elő, hogy Kádár János nem vett részt a lufis-integetős felvonuláson, Grósz elmondta: Kádár nagyon rossz egészségi állapotban van. A börtönévei alatt szerzett tüdőbetegsége eluralkodott rajta, s emberileg is igen nehezen viseli a most zajló változásokat.


„Annak ellenére, hogy nem volt kötelező..."

Hol zuhogó, hol szitáló esőben zajlott a majális húsz éve Győrben. A tudósító szerint mégis sűrű sorokban gyülekeztek az emberek. Természetesen ott volt Kreiter Mária, a megyei pártbizottság titkára, Elek Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Vadász Anna, a Hazafias Népfront megyei titkára és Zámbó József győri tanácselnök is. Szokás szerint fúvószenére érkeztek a gyárak felvonulói. A Rába menete élén Horváth Ede vezérigazgató haladt. Németh Kálmán, a Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsának vezető titkára szónokolt: „Mai ünnepünk nem felhőtlen. Elért eredményeinket nemcsak fejleszteni, de tartani sem tudjuk. Az ország, a vezetés elbizonytalanodott. Válaszút előtt vagyunk" – fogalmazott.

Nos, a zuhogó eső ellenére repültek a körhinták, jól fogyott a sör és a virsli. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára elégedett volt. „Annak ellenére, hogy nem volt kötelező a felvonulás, a régi május elsejékhez hasonlóan sokan kijöttek ide Kiskútra" – mondta.

Sopronban a Bécsidombra tervezett nagygyűlést elmosta az eső. A sok elszánt, ünnepelni akaró embernek maradt a büfé meg a körhinták. Az új idők közeledtét jelezte, hogy az Osztrák Néppárt szervezésében Sopronba több száz kiránduló érkezett különvonattal(!).



Távcsővel figyelték a bíróság sarkát

Noha Mosonmagyaróvár utolsó vonulós majálisát húsz éve a Kisalföld egy félmondattal elintézte, most megkerestük Vitéz Vilmos művelődésszervezőt, aki a hetvenes évek közepétől egészen 1989-ig a Lajta-parti ünnepségek állandó műsorközlője volt.

– A Széchenyi étterem karzatáról dolgoztunk mindig. A művelődési ház igazgatója távcsővel figyelte, mikor melyik iskola vagy üzem érkezik a bíróság sarkához, s nekem róluk kellett elmondanom az aktuális méltatásokat: a munkaverseny-eredményeket, a kiváló üzemek, kiváló dolgozók neveit. No meg az én feladatom volt az éppen aktuális május 1-jei jelszavak ismertetése is. A felvonulások egészen 1989-ig minden kényszeredettség ellenére is látványosak, emelkedettek voltak. Az emberek belementek abba az össztársadalmi játékba, hogy elvárták tőlük a felvonulást, ám utána kollégáikkal, családtagjaikkal együtt lehettek, kikapcsolódtak a Május 1. ligetben vagy a gyárak csónakházaiban. Akkoriban nagy élet volt ott, ma meg ezek már szinte nem is léteznek. Már hajnali ötkor – akkor három fúvószenekara is volt a városnak (Kühne, Mofém, Motim) – szólt a zenés ébresztő. Az e naphoz kapcsolódó közösségi élmény máig hiányérzettel tölti el az idősebbeket.

– 1989-ben már nem volt elvárás, hogy részt kell venni a felvonuláson. Az érdeklődés is sokat lanyhult, tapintható volt a feszültség, a várakozás és nyugtalanság az emberekben. Már nem kaptak meghívást a városban állomásozó szovjet erők tisztjei sem, s a gyárak vezetői sem a dísztribünön álltak, hanem együtt vonultak a dolgozóikkal. Elmaradtak a korábbi látványos iskolai akrobatikai bemutatók s a gépes seregszemle. Korábban például a Lajta–Hanság gépparkja, vagy a Volán buszai is „felvonultak". Kevesebb volt a transzparens és a párt- és állami vezetők táblaszerű portréi is kikoptak már az emberek kezéből – emlékezett 1989 májusára Vitéz Vilmos.


Ez történt Magyarországon

Április 17.


– A SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) úgy döntött, felülbírálja a kormánnyal kötött utolsó megállapodásait az egyre gyakoribb ármelések, az autópályadíj bevezetése és a forint 6 százalékos leértékelése miatt.
– Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága érvényteleníti Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László és Király Zoltán 1988. áprilisi állampártbeli kizárását.

Április 18.: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerint ellentétes a központi bizottság korábbi döntésével, hogy az MSZMP reformkörei horizontális kapcsolatokat alakítsanak ki egymással.
Április 18.: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerint ellentétes a központi bizottság korábbi döntésével, hogy az MSZMP reformkörei horizontális kapcsolatokat alakítsanak ki egymással.

Április 19.

– Az Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei bejelentik: készek az érdemi politikai tárgyalások megkezdésére az MSZMP-vel a demokratikus átmenet és az országgyűlési képviselő-választások jogi szabályozásáról.
– A Magyar Nemzeti Bank 150 millió dolláros hitelt vesz fel egy nemzetközi bankkonzorciumtól.


Április 23.

– A magát utolsó kongresszusán felszámoló KISZ jogutódjaként megalakul a  Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz), elnöke Nagy Imre lesz.

Április 25.:  Kiskunhalasról hazaindul egy szovjet harckocsi-gárdahadosztály.
Április 25.: Kiskunhalasról hazaindul egy szovjet harckocsi-gárdahadosztály.

Április 26.

– Németh Miklós ismét átalakítja kormányát. (Horn Gyula külügy-, Békesi László pénzügy-, Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter lesz.)
– Megalakul az 1945 és 1962 közötti koncepciós perek felülvizsgálatával foglalkozó történész- és jogászbizottság.


Április 30.

– Szűrös Mátyás parlamenti elnök Orosházán bejelenti: a mostani országgyűlésnek kell jóváhagynia az új választójogi és párttörvényt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ásító inas a nappaliban

Ébredne ön egy olyan hálószobában, ahol az Ásító inassal együtt nyújtózkodik? S el tudja képzelni,… Tovább olvasom