Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 20°C | 30°C Még több cikk.

''Az univerzumban semmi sem örök''

Az egykori pártfőtitkárból avanzsált örökös diktátor évekkel ezelőtt kijelentette, hogy 2007-ben önként visszavonul, hiszen „az univerzumban semmi sem örök".
Az egykori pártfőtitkárból avanzsált örökös diktátor évekkel ezelőtt kijelentette, hogy 2007-ben önként visszavonul, hiszen „az univerzumban semmi sem örök". Ezúttal is teljesült az óhaja: két nappal 2006 karácsonya előtt hajnalban szívinfarktus következtében örökre lehunyta szemét. A 66 éves Szaparmurat Niyazov huszonegy éven át irányította birodalmát. Halálával az ötmilliós ország bizonytalan helyzetbe kerülhet, mert Niyazovnak nem volt utóda, irányítása alatt pedig tönkrementek a nagy állami ellátórendszerek.
 
Az elnököt rendszerint 99,9 százalékos többséggel választották újra hazájában. Lehet-e csodálkozni azon, hogy népe hálás szeretete áradt szerény személye felé?
Reggelente munkahelyén virágszirmokat szórtak a lába elé, és önkéntesek százai kísérték, ha a parkban kocogott. Városokat, kikötőket, repülőteret, számtalan közintézményt, egy lófajtát, sőt, még egy meteoritot is elneveztek róla. 155 cm-es magassága nem éppen daliás termetre vallott, ezért kínosan ügyelt arra, hogy egész alakos ábrázolásai mellé senki és semmi ne kerüljön. Nem elég, hogy az összes türkmén bankjegyről az ő portréja mosolyog ránk, az ország új himnusza is a mindenható elnök bölcsességeit dicsőíti.

Szapar murat Niyazov

(1940–2006)
Anyja és két bátyja az 1948-as
pusztító földrengésnek estek
áldozatul. Huszonkét esztendősen
lépett be a kommunista
pártba. Miután levelező tagozaton
elvégezte az SZKP KB
pártfőiskoláját, 1985-től a
Türkmén SZSZK miniszterelnöke,
míg decembertől a Türkmén
KP KB első titkára lett. A
függetlenség elnyerése után
1990-ben 98%-os többséggel
államfővé választották, azóta
hatalma töretlen volt.
Miután az aranyfogakat taszítónak tartotta, Niyazov egyszerűen betiltotta azokat. Arról már nem szól a fáma, hogyan szabadultak meg azoktól boldogtalan tulajdonosaik. Utasítására törvényt hoztak arról is, hogy a fiatal férfiak nem viselhetnek hosszú hajat, szakállt és bajuszt, mert rossz képet mutatna az országról, s higiéniai problémákat is felvet. A jogszabály a csekély számú beengedett külföldire is vonatkozik, ezért a reptereken és határállomásokon fodrászüzleteket állítottak fel.

Türkménbasi titkárainak a feladata volt, hogy gondosan figyeljék a nyugati médiát, s bármi rosszat mondanak a nagy vezérről, azonnal cáfolják meg. Természetesen saját népének csak hazai adók sugározhattak.

A legnépszerűbbnek az a mexikói szappanoperákat megszégyenítő sorozat bizonyult, mely „Türkménbasi, az oltalmazó" címmel a mai napig fut. A nézők 12 részben izgulhatják végig, amint a főhős, egy amerikai riporternő az elnök könyvének elolvasása során teljesen a hatása alá kerül. A forgatókönyvet az államfő sajtófőnöke és helyettese írták, akik korábban filmre álmodták a 19 részes „Türkménbasi, az én vezérem" nevezetű bestsellert is. Amikor Niyazov elnök „Az ihlet tavasza" című verseskötetéből tartott felolvasást, mindhárom tv-adó élőben közvetítette e jeles alkalmat. Azon már senki nem csodálkozik, hogy Niyazov 2002-ben a naptárat is megreformálta. Az év első hónapját természetesen önmagáról – a legérdemesebbről – nevezte el, a kilencediket saját „szent" könyvéről, míg a negyediket édesanyjáról, Gurbanszoltanról. A csaknem hat évtizede halott mamát ráadásul türkmén nemzeti hősnővé nyilvánították, az országnak tett „kivételes szolgálatai" elismeréseként.

Amely ez esetben természetesen annyit jelent, hogy megszülte és az országnak adta nagyszerű fiát. Természetesen a Türkménbasi február 19-i születésnapja nemzeti ünnep, de ő vezette be április 27-ét, a türkmén ló napját, s július 10-én kedvenc gyümölcse, a görögdinnye tiszteletére külön emléknapot iktatott a naptárba.

Azon már senki nem csodálkozik, hogy Niyazov 2002-ben a naptárat is megreformálta. Az év első hónapját természetesen önmagáról – a legérdemesebbről – nevezte el, a kilencediket saját „szent" könyvéről, míg a negyediket édesanyjáról, Gurbanszoltanról. A csaknem hat évtizede halott mamát ráadásul türkmén nemzeti hősnővé nyilvánították, az országnak tett „kivételes szolgálatai" elismeréseként.
Türkménbasi haszontalannak és szükségtelennek nyilvánította, így eltörölte az operát, a cirkuszt és a balettet. „A balettet nem értem, így mit is kezdhetnék vele?" – mondta egy interjúban. A vidéki könyvtárakat azért számolták fel, mert a diktátor szerint a falusiak úgysem olvasnak. Ugyanakkor nem tudott olyat kitalálni, amelyet szeretett népe meg ne valósított volna. A főváros dísze a központban álló 50 m-es szökőkút, amelynek a tetején az elnökről mintázott 10 méteres aranyozott szobor forog talapzatán.

A monumentumot úgy forgatják, hogy a nap mindig mögéje kerüljön, így aki felnéz rá, azt elvakítsa. A világ legnagyobb mecsetét három esztendő alatt, 86 millió dolláros költséggel építették meg Türkménbasi szülőfalujában. Azt is elrendelte, hogy a főváros mellé 1000 személyes jégpalotát kell építeni, melynek célja, hogy a türkmén gyerekek is síelhessenek és korcsolyázhassanak. Hogy országának csaknem 90%-át sivatag borítja, ahol nyaranta kb. 50 fokos hőség uralkodik? Kit érdekel? Most, hogy meghalt, mit is mondhatnánk búcsúzóul? Jég veled, Türkménbasi!

Hegedűs Péter, Szabó Zoltán

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiállítás a bakonybéli bencések életéről

A nagyközönség elõtt ismeretlen szerzetesközösség élete és tevékenysége elsõ hallásra… Tovább olvasom