Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Az ukrán maffia nyomában

Kárpátalja a történelmi Magyarország keleti végén fekszik. Hangulatában hasonlít Erdélyhez, ugyanakkor jelentős mértékben különbözik is a többi elcsatolt területektől: errefelé a magyarországi turistákat nemcsak a helyi magyarok fogadják szeretettel, hanem a ruszinok is.


Munkács vára
Magyarok a határsávban

A magyar nyelv szokatlan megbecsülésnek örvend. Különleges élmény megismerkedni a Máramarosi-havasokban (a magyar határtól 200–250 km-re) élő elszigetelt magyar közösségekkel, amelyektől hazánkba alig jutnak el a hírek.
Kárpátalja a XX. században többször cserélt gazdát: Trianon után 1939-ig csehszlovák, majd 6 évre újra magyar, 1945-től szovjet, 1991 óta pedig a független Ukrajna része. Lakosságának 12%-a magyar, kb. 160 ezer fő. A kárpátaljai magyarság háromnegyede a határ mentén húzódó 20–30 km-es sávban él. Itt csak kevesen beszélnek oroszul, az ukrán nyelvet pedig alig ismerik. Az itteni magyarok megélhetik formálisan a nemzeti azonosságot. A polgármesteri hivatalokra az ukrán zászló mellett kitűzik a magyar lobogót is, a Kárpátalja legtávolabbi pontján fekvő Rahó katolikus templomában szintén ott van a szent koronás zászló.
Tudni kell, hogy az emberek többsége magyarországi mércével mérve elképzelhetetlen szegénységben él: az átlagfizetés 9–10 ezer, a nyugdíj 2–3 ezer forintnak megfelelő hrivnya. Munkahelyek alig vannak, a falvakban 70–80%-os a munkanélküliség. Az élethez szükséges legfontosabb termékeket maguk állítják elő.

Ukrajna nem teljesen veszélytelen ország egy külföldi számára, de a magyarországi közhiedelemben elterjedt negatív kép mindenképpen eltúlzott. A hírhedt ukrán maffia jelenlétéből egy turista keveset érzékelhet. Vidéken olyannyira biztonságban érzik magukat az emberek, hogy be se zárják a lakásajtót, autót.
Mivel a kárpátaljaiak Ungvárt tartják a legfejlettebb városnak, célszerű itt kezdeni az ukrajnai kirándulást, s innen továbbutazva fokozatosan szoktatni magunkat a magyarországitól jelentősen eltérő ukrán viszonyokhoz. Záhonynál az ukrán határt átlépve egyenes út vezet Ungvárra, a távolság 25 km. A sebességkorlátozás lakott területen kívül 91 km/óra, valójában ennek gyakorlati jelentősége nincs, hiszen az országutak rossz minősége sajnos sok bosszúságra ad okot. Egyedül a tranzitútvonalak (Ungvár–Munkács, Munkács–Lemberg, Huszt–Kőrösmező) számítanak valamivel jobb minőségűnek. Vannak falvak a hegyekben, amelyeket személyautóval egyáltalán nem lehet megközelíteni.
A határátkelő után egymást érik az üzemanyagkutak, virágzik a benzinturizmus. A 95-ös literje 150 forint, szemben a hazai 277 forinttal.

Hucul lakószoba
Európa leghosszabb hársfasora

A 120 ezer lakosú Ungvár Kárpátalja székhelye, 9 ezer magyar lakossal. A helység az Ung folyó két partjára épült. A város központja a Petőfi tér, ahonnan a gyaloghídon juthatunk át a folyó túloldalán levő szépen felújított sétálónegyedhez, a korzón működnek a város legdivatosabb vendéglői, sörözői, melyeknek árai könnyen megfizethetők a magyar turisták számára (pl. teljes ebéd itallal 500 forint, korsó sör 70 forint). Ungvár másik végén találjuk a város legfontosabb látnivalóját, a reneszánsz stílusú, épségben megmaradt várat. A várban kiállításokat látogathatunk, pl.: a Kárpátok állatvilága, régi hangszerek, népviselet. A vár tőszomszédságában a Kárpát-medence talán legszínvonalasabb szabadtéri néprajzi múzeumát hozták létre 1970-ben, ami felejthetetlen élményt nyújt a Kárpátalja hajdani falusi világa iránt érdeklődőknek. A skanzen különlegessége, hogy egy teljes falut építettek fel utcákkal, templommal, iskolával, kocsmával. Valamennyi épület eredeti népi bútorokkal van berendezve. Feltétlenül érdemes sétát tenni az Ung folyó északi partján, melynek mentén Európa leghosszabb – 2,2 km – hársfasora húzódik végig. A várostól 5 km-re fekszik északra az Uzsoki-hágó védelmére épített nevickei vár. A falai viszonylag épségben megmaradtak, látszanak a kapuk és az ablakok helyei. Érdemes felkeresni a közeli Rónafüredet, ami a legkülönlegesebb fürdőélményt nyújtja a turistáknak.

Bús düledék szovjet nyomokkal

Egy 300 éves lekvárfőző üstben valósággal „megfőzik" a vendéget, azaz az ásványvízzel feltöltött üst alatt tüzet raknak. Utána a mellette folyó hegyi patakban lehűthetjük magunkat. Utunkat tovább folytatva 1 óra múlva elérjük Munkácsot. A Zrínyi Ilona utca végén egy sziklabércen álló vár a történelmi Magyarország legimpozánsabb vára, amit szépen felújítottak az utóbbi években, és érdekes kiállításokat rendeznek be termeiben.
A munkácsi vár évekig tartotta magát Zrínyi Ilona irányítása alatt a császári csapatokkal szemben 1686-ban. Majd innen irányította Rákóczi a szabadságharc eseményeit. Később a császáriak várbörtönt alakítottak ki benne, itt raboskodott Kazinczy Ferenc is.
Munkácstól északra található a Vereckei-hágó, a magyar történelem egyik legnevezetesebb eseményének helyszíne, de meglepő módon a legkevesebb látnivalóval itt találkozunk. Már a megközelítése is nehézkes, a millecentenárium alkalmával (1996) felállítani kívánt emlékművet pedig az ukrán nacionalisták megrongálták, a torzó felejtendő látványt nyújt!
Ha Munkácsról a P03 számú tranzitúton kelet felé indulunk, Husztot érjük el. Kölcsey Ferencnek köszönhetően sokakban él romantikus kép Husztról, pedig az ma egy szürke, érdektelen város, amely feltűnően magán viseli a szovjet korszak nyomait. Az 1300-as évekből származó huszti vár valaha a környék legjelentősebb erődítményei közé tartozott. Gyakran támadták a várat, de bevenni soha nem sikerült. A kurucok viszont már a szabadságharc elején elfoglalták, lefizetve az őrséget. A falai között már osztrák katonák állomásoztak, amikor 1766-ban villámcsapás következtében a vár leégett. A rommá vált erődítményt ezt követően már nem állították helyre, ezért talált Kölcsey a XIX. század elején már csak „bús düledéket". A várat mára teljesen benőtte a növényzet, de néhány magasabb falmaradvány még ma is hűen idézi a vers hangulatát.

A Talabor-folyó völgyében vezet az út északra a Színevéri Nemzeti Parkba, ahol Kárpátalja legnépszerűbb természeti látnivalói találhatók. A vidék falvaiban szép számmal maradtak meg régi zsindelytetős faházak a turisták örömére. A nemzeti parkba induló kirándulások célpontja az 1000 méter magasságban fekvő Színevéri-tó. A romantikus tavat fenyőkkel borított hegyek veszik körbe. Eredetéről a helybeliek szép történeteket mesélnek: Szín a helyi földesúr gyönyörű lánya volt, aki egy nap a mezőn sétálva egy pásztorfiú sípjátékára lett figyelmes. A legény olyan szépen muzsikált, hogy sikerült meghódítania a lány szívét. A fiatalok között szövődő szerelem a zord apa tudomására jutott, aki elrendelte embereinek, hogy öljék meg a fiút. Szín értesülve a kegyetlen tervről, kedveséhez szaladt, aki azonban ekkor már halott volt. A lányt keserves sírás fogta el, s hatalmas könnycseppjeiből lassan tó kerekedett, amit a falubeliek az ifjú pár neveiből összerakva Színevéri-tónak neveztek el. Megtekinthetjük a tó túlsó partján Szín és Vér fából faragott hatalmas szobrát is.

A kettévágott falu

Ungvár előtt érdemes felkeresni az ukrán–szlovák határon fekvő Kis-Szelmencet. E falu a legkirívóbb példája az esztelen határkijelöléseknek, az országhatár ugyanis a falu közepén húzódik. A korábbi szomszédokat egy szögesdrót választja el egymástól. A II. világháború után a határ felállítása teljesen váratlanul érte a falu lakóit: akadt olyan család, amelynek egyik tagja éppen a község másik felében járt, s többé nem térhetett haza otthonába. Az abszurd helyzet a ’60-as években kezdett enyhülni, akkor már lehetett utazni, de így is 80 km-t kellett kerülni, ha valaki a szomszéd utcában lakó ismerősét szerette volna meglátogatni. Erre a tarthatatlan helyzetre hívták fel a figyelmet a határ két oldalán, amit akkor fognak összeilleszteni, amikor a falu két része között megindulhat legalább a közlekedés.

Huculok, a juhsajt készítői

A színevéri kitérő után a P03-ason folytatva utunkat már végig a Tisza völgyében vezet az út. Técső legfőbb látnivalója a XIII. századi református templom a Kossuth utcában. Lenyűgöző mennyezete festett kazettákból áll, a közel 200 kazetta között nincs két egyforma. Técsőtől Rakó  irányába haladva található Aknaszlatina, ahol Európa legnagyobb allergológiai kórházát alakították ki – 320 ággyal – több száz méter mélyen a  föld alatt. A sóval telített levegő felnőtteknél 80–85%-os, gyerekeknél 95–97%-os hatékonysággal gyógyítja a tüdőasztmát, krónikus bronchitist és különféle allergiás betegségeket. A város másik vonzereje a sóstavak, amik a korábban bezárt bányák helyén jöttek létre, vízzel feltöltődve sós vizű tavakká alakultak át. A fürdőzők fennmaradnak és lebegnek a víz felszínén. Aknaszlatina után a Tiszával együtt kanyargó országút egyre magasabb hegyeken, egyre vadregényesebb tájakon vezet keresztül. Ez már a Maramarosi-havasok, ahová kirándulók ezreit vonzzák a megmászandó hegyek, különösen Kárpátalja – de egyben Ukrajnának is – legmagasabb csúcsa a 2061 méteres Hoverla. A környék a magyar turisták számára leginkább arról nevezetes, hogy itt ered a Tisza. A romantikus környezetben zuhogó Tisza partjain számos hegyi település alakult ki, amelyek két oldalát a vidék jellegzetes látnivalóinak számító függőhidak kötik össze.

Ezekben a hegyi falvakban élnek a huculok. Különleges élményt nyújt a hucul pásztorok felkeresése, akik a hosszú havasi kürtjeikről híresek. Májusban felmennek nyájaikkal a hegyekbe és csak szeptemberben térnek vissza falujukba. Lehetőség van néhány napot a pásztorokkal tölteni a hegyekben. Így közelebbről megismerhetjük a huculok mindennapjait, megfigyelhetjük, hogyan készítik a juhsajtot, a juhtúrót.
Rakó távolsága Győrtől 700 km. A várost a magyar turisták a környék természeti látnivalói és az itt élő mintegy másfél ezer főnyi magyar közösség miatt szokták meglátogatni. A közelben található a Kárpáti Bioszféra Rezervátum, ami a Kárpátok idilli világába enged bepillantást. Nem csoda, hogy annak idején Ferenc József is gyakran járt errefelé. A rezervátumban tett túránk során jó esélyünk van, hogy útközben találkozzunk őzzel, nyesttel, szalamandrával.

A Galíciába vezető Tatár-hágó előtt az utolsó település a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező Kőrösmező. Építészeti látnivalója a város déli végén fekvő impozáns fatemplom, amelynek megtekintéséhez egy függőhídon kell átkelni. Az építményben egy Szent Istvánt ábrázoló zászlót láthatunk, amint felajánlja a Magyarországot jelképező Szent Koronát Máriának. Lassan utunk végéhez érkezünk. Kőrösmező 8 km-re fekszik Kárpátalja határától, a 930 méter magas Tatár-hágótól. Útközben több katonai és rendőri ellenőrző ponttal találkozunk. A hágó állandó útszéli kirakodóvásár helyszínéül szolgál, a népművészet néven kínált giccs szinte valamennyi formájával találkozhatunk.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Élet túl a Hargitán, túl Gyimesen

Csatlakoztunk a csángóknak szánt gabonasegély kiosztására Moldvába autózó gazdákhoz. Tovább olvasom