Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C Még több cikk.

Az operákat leporolják, ugye?

A Győri Nemzeti Színházban Erkel operájának, a Hunyadi Lászlónak a bemutatójára készülnek. Káel Csaba, az első magyar operamozifilm, a Bánk bán rendezője viszi színre a darabot. Porolt róla rendesen, mint mondja, a nézőkkel zsúfolt színházban jobban hisz, mint a művészkedő darabokban. A díszlettervező Szendrényi Éva méltó teret teremtett a rendező ötletének.
Érdekes modellezése a hatalomnak

Hatalmas oszlopcsarnokok keltik életre az erdőt, a börtönt, a várkastélyt. Haamer Andrea jelmezei pedig egy varázslatos világba röpítik a nézőt. Valahova a reneszánsz korai korszakába. Az opera, melynek két hét múlva lesz a bemutatója, új értelmezést nyert, ígéret szerint a nézők ezt a premieren már láthatják.


– A díszlettervet elnézve nem egy hagyományos Hunyadi László lesz a győri. Sehol egy festett sziklafal, egy rostélyos várkapu.

– Ritkán játszott darab. De fontos elővenni és kicsit le kell porolni – kezdi a beszélgetés Káel Csaba.


– A leporolás a rendező számára fontosabb vagy a közönségnek?

– A közönség híve vagyok. A közönség számára fontos az, hogy mai életével, a mai problémáival tudjon azonosulni egy korabeli operán át. Nem öncélú az aktualizálás, éppen ellenkezőleg, segít abban, hogy a nézők átéljék a szereplők sorsát. A darab eredeti felvetéseit úgy ragadjuk meg, hogy azok érdekeljék a mai nézőt! Ahány rendező, annyiféle megközelítés, gondolkodás a darabokról. A Hunyadi László egy magyar királydráma. Az én értelmezésem szerint inkább V. Lászlóról szól. Van egy tulajdonképpen gyermek király. Csak a tanácsadói veszik körül és csak azok hatására dönt.

Vagyis döntenek helyette. Ettől nagyon érdekes modellezése van a hatalomnak és a hatalmi technikáknak a darabon belül. Nagyon érdekes, hogy a tanácsadókat mi motiválja, azok milyen irányba viszik a döntéseiket.


– Mit tud egy rendező változtatni az értelmezésen, hiszen adott a szöveg és a zene is.

– Ezt a darabot vagy megpróbálják nagyon hősiesre venni, aminek bizonyos időkben volt értelme: Erkel korában teljesen mást jelentett, akárcsak az ötvenes években, amikor is volt valami ellenállásillata a „meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály" szövegnek.


– Az ellenállás slágere lett.

– Ha az utcán végigmegyünk és megkérdezzük, hogy mondjon a Hunyadiból egyet, ezt fogja mondani. A régi hangsúlyok helyett most kicsit individuálisabban közelítve a király alakjához szeretnénk színre vinni. Leszedjük az operai manírokat, amik egyébként sokáig öröklődtek és hatottak az operajátszásra. Az eredeti librettó és a zene is rengeteg lehetőséget ad, hogy ezeket az új értelmezéseket megtaláljuk.


Az oszlopok a hatalmi harcok színterei

A díszletekről, a különleges oszloperdőről Szendrényi Évát kérdeztük. A díszlettervező szerint a kornak az oszlop az egyik kitüntetett alkotóeleme, meg szimbolikus is. Az oszlop megtámaszt, tart, másrészt bizonyos bizonytalanságot is jelent.

– Igazából az elején sejtettük, hogy a mi díszletünk nem akar egy Benczúr Gyula-festmény lenni és hogy egyáltalán nem egy romantikus díszletet rajzolunk meg a színpadra. Az oszlopok a hatalmi harcok, elbújások színterei. Itt sose tudhatod, ki fog éppen leszúrni, hogy az támad-e hátba, akitől nem vártad. Az oszlopok hét és fél méter magasak, egyiknek sem látszik a teteje, vagyis elvesznek a magasban a dolgok...


– Az oszlopok puritán formák. Ezekhez hogyan társulnak a burjánzó jelmezek, melyeket majd a szereplők viselnek?

– A jelmeztervezővel már a kezdet kezdetén összedolgoztunk. A jelmezekben vannak korhű elemek, de anyaguk bizarr, különleges, vagyis egy kicsit elemeli őket a valóságtól.

A rendező Káel Csaba és két segítője, a díszlet- és a jelmeztervező: Szendrényi Éva és Haamer Andrea.
A rendező Káel Csaba és két segítője, a díszlet- és a jelmeztervező: Szendrényi Éva és Haamer Andrea.

Nagyon jól hallható és érthető lesz minden

– A közönség hogyan reagál majd a rendező szerint erre az aktualizált Hunyadi Lászlóra?

– Gondoltuk, előfordulhat, hogy kiverjük a biztosítékot – mondja Káel Csaba, majd hozzáteszi: – Én egyrészt közönségpárti vagyok. Nem baj, ha tetszik nekik. Ha élvezik az operát. Sőt! Számomra az a legnagyobb elismerés, hogy az embereknek tetszik, meg gondolkodnak rajta.


– Az operákban az énekesek sok esetben kiállnak középre és dalolnak. Erre számíthatunk a Hunyadi Lászlóban is?

– Ma az operaénekeseknek sokkal több követelménynek kell megfelelniük, mint anno. Legyenek színészi képességeik, közben énekeljenek gyönyörűen. Engem boldogsággal tölt el, hogy végre ez az irány.


– A győri színháznak van akusztikai problémája...

– Nem kicsi. Elég komoly.


– Lesz mikrofon vagy az szentségtörés opera esetében?

– Maradjunk annyiban, egy különleges módszernek köszönhetően nagyon jól hallható és érthető lesz minden.


– Kimehet a színházból a darab, vagy más színpadon is felépíthető a monumentális oszlopcsarnok?

– Vihető, utaztatható lesz, már most érdeklődnek utána több helyről, hiszen 2010 Erkel születésének 200. évfordulója lesz, és mint mondtam, a Hunyadi Lászlót ritkán állítják színpadra. Győrben most reméljük, úgy sikerül, hogy máshol is érdemes legyen bemutatni, itthon és külföldön is, ahol a Bánk bán-film után egyre több helyen fedezik fel Erkelt.


– Gondolom, ebben szerepe lehetett az elkészült Bánk Bán- filmnek is. Nyomon követi a megaprodukció sorsát mint rendező?

– Figyelek rá. 2002-ben Los Angelesben volt a világpremierje. Magyarországon akkor éppen nem volt forgalmazó, de a film karrierje ettől függetlenül elkezdődött. Nagyon sokan nézték meg, és a mozik után a DVD-forgalmazás is sok emberhez közel vitte Erkel másik nagy operáját.


– Tévék?

– Tévéknek nem nagyon adják oda a forgalmazók.


– Nem adják oda?

– Nem szeretnénk, ha a film vetítését reklámok szakítanák meg. Egyedül a Magyar Televízió adta le, megszakítás nélkül természetesen. Óriási sikere van külföldön, ugyanis felfedezték Erkelt, azt az embert, akiről eddig még nem is hallottak. Nekem is feltették a kérdést a Chicago Tribuntól a Los Angeles Timesig: ki ez a zeneszerző, miért nem ismertük eddig?


– Magyar, így nem tudott nemzetközi szinten érvényesülni...

– Nagyon nagy tehetségű zeneszerző volt, akit lehet, gátoltak egykoron a nyelvi problémák, de ezek napjainkban megszűnnek. Például a Janacek nevű cseh szerzőnek a darabjait a világ nagy operaszínpadain játsszák csehül! A jó opera minden nyelven egyformán jó.


 Halgassa meg a nyitányt itt!

 

Olvasóink írták

  • 1. JóSzínházat 2009. március 01. 12:48
    „Eddig mindig kellemesen csalódtam , nagyra értékelem a győri operaelőadásokat. Kedvencem a többször látott Turandot, de a tavalyi Káel Puccini - Mascagni opera rendezése is grandiózus volt. Ismét megyek Sopronból , ha lehet már 12-én csütörtökön.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keressük őket!

Várjuk azok jelentkezését, akik ott voltak a velencei karneválom, családfájukat vissza tudják… Tovább olvasom