Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

A vitát már inkább a szent írásokat szó szerint értelmezők, valamint az intelligens teremtés elméletét vallók generálják. Utóbbiak szerint az élővilág komplexitása mögött értelmes tervező áll. Az evolúciókutató azonban úgy tapasztalta: csak hitük van, bizonyítékaik nincsenek.

˝Az új felfedezések egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek bennünket, hogy az evolúció több mint hipotézis˝ – írta II. János Pál pápa a Pápai Tudományos Akadémiához címzett levelében 1996-ban. Sok fejben – negyvenévnyi kötelezővé tett ateizmus után – még mindig él a felfogás, hogy vallás és tudomány soha nem juthat közös nevezőre. Pedig teológusok is kimondják, hogy azért sem lehetnek konkurenciái egymásnak, mert mindkettő másról beszél. Dr. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője úgy fogalmazott: az evolúció tana tudományos elmélet természettudományos adatok értelmezésére, a keresztények Szentírása pedig felszólítás egy életstílusra, hozzáállásra.

A hit kegyelmi kérdés

˝...a hit kegyelmi kérdés: annak, hogy mit hisz az ember, semmi köze a tudományos munkásságához. Akik tényleg szeretik a tudományt, azoknál ez a probléma nem merül fel" – nyilatkozta Hámori József neurobiológus egy beszélgetésben a Mindentudás Egyetemén, amikor arról kérdezték: hogyan tudja összeegyeztetni keresztény hitét a tudománnyal. A természettudós is megszólal a Levelek a tudás fájáról című interjúkötetben, amelynek szerzője, Chikán Ágnes tizenkét hívő keresztény természettudóssal beszélgetett. Közülük mindössze hárman nem hivatkoztak az evolúcióra, de nem is tagadták azt.

Charles Darwin

– Charles Darwin A fajok eredete hatodik kiadásának utolsó bekezdésében felemelő elképzelésnek nevezi, hogy a Teremtő olyan világot alkotott, ahol a körülöttünk lévő törvények hozzák létre az élő formák mai gazdagságát – mondta Kampis György tudományfilozófus és evolúciókutató, az ELTE Természettudományi Kar Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének vezetője. (A fajok eredetének Kampis-féle újrafordítását 2000-ben adták ki.) – A katolikus teológia ezen a ˝gumicsonton˝ már rég túllépett – tette hozzá: ahogy a történelmi egyházak általánosságban.

Teilhard de Cardin jezsuita kultúrantropológus már az 1930–40-es években foglalkozott az evolúció elméletével. Úgy vélte, a Teremtő a lépcsőknél van jelen, amikor az élettelen eljut olyan bonyolultsági fokra, hogy be tudja fogadni az élőt, az élő a szellemit, a szellemi aztán Krisztussal az istenit. Elméletével rokonszenvezik sok hívő természettudós. Nem úgy a fundamentalisták, akik szó szerint értelmezik szent könyvüket – a vitát mostanság az evolúciót elvető, kreacionista álláspontot képviselők és az intelligens tervezettség elméletét vallók is generálják. Utóbbi mozgalmat sokan a kreacionisták közé sorolják, amivel ők nem értenek egyet.


Külön minden fajtát

A közös pont: mindkét nézet szerint valamilyen értelmes entitás beavatkozásának eredménye az élet és az élővilág sokszínűsége. Az élőlények fajtái tehát külön-külön lettek megteremtve vagy tervezve, átmenet köztük nem létezik és nem is létezett. A bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatok mellett a kreacionizmusnak számos változata van – az iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig. Az intelligens tervezettségben hívők azonban nem kötődnek valláshoz, tudtuk meg Farkas Ferenc vegyészmérnöktől, a mozgalom hazai vezetőjétől. Az Értelmes Tervezettség Munkacsoport (Értem) egyesület 2001-ben alakult, és tudományos igénnyel lépnek fel mint az evolúcióelmélet ˝konkurenciája˝.

– Ugyanúgy tudományos módszerekkel dolgozunk, csak az eredményből más következtetéseket vonunk le, mint az evolúció elméletét vallók. Ők úgy magyarázzák: az élőlények apró lépésenként alakultak ki, ami azt jelenti, hogy az összes átmeneti formának működőképesnek kellene lennie. És minden egyes későbbi formának előnyösebben kellett volna működnie, mint az előzőnek, hiszen a legéletrevalóbb egyed adhatja tovább a génjeit – magyarázta Farkas Ferenc. Hozzátette: léteznek olyan szervek – ilyen például az E. coli baktérium ostorának mozgatómotorja –, amelyek annyira összetettek, hogy ha egy elemet kiveszünk a rendszerből, már nem látja el a funkcióját. Tehát nem alakulhattak ki lépésről lépésre, és ez az egyszerűsíthetetlen komplexitás cáfolja az evolúciót, ami nem tud előre irányítani, gondolkodni.

A másik érv: a kémiai reakciók sebességeit és valószínűségeit ismerve egyetlen működő DNS létrejöttére a világegyetem egész kora kevés lenne. Nézetük szerint állnia kell tehát egy intelligens oknak, tervezőnek világunk kialakulása mögött. Számos levéllel fordultak az oktatási minisztériumhoz és a Magyar Tudományos Akadémiához, az MTA azonban áltudománynak nyilvánította a mozgalmat. Kampis György korábban
nemegyszer vitázott képviselőikkel mint evolúciókutató és tudományfilozófus (cikkünk egyik apropóját is Nosza, beszéljük meg! című levelük adta, amelyben világnézeti elfogultsággal és kirekesztéssel vádolják). Úgy tapasztalta: hiszik, hogy egy intelligens tervező munkálkodott a földi életen, más nem érdekli őket – valódi bizonyítékaik pedig nincsenek.

Kampis György

Az evolúció újrahasznosít

– Kedvük szerint csoportosítják a tényeket, információkat, tagadják a törzsfejlődést. A klasszikus evolúciós bizonyítékokat, az evolúcióelmélet 99 százalékát azonban – iszonyú méretű adathalmazról van szó – hajlamosak figyelmen kívül hagyni, világított rá a tudós az intelligens tervezés gyenge pontjára. Ilyen például a földrajzi elterjedtség és a fajok változásának összefüggése: erre csak a leszármazással való módosulás ad magyarázatot. – Hiába mondják, az evolúció nincs bebizonyítva, mert a tudomány nem matematikai értelemben vett bizonyításokkal, hanem bizonyítékokkal dolgozik. Egyébiránt azt sem lehet bebizonyítani, hogy nincsenek kicsi zöld emberkék. Kampis György kifejtette: az egyszerűsíthetetlen komplexitást éppen Darwin elmélete cáfolja. Az evolúció ugyanis olykor kacskaringós utakat jár, és ˝újrahasznosít˝: kialakul egy szerv egy bizonyos funkció ellátására, ami később, kifejlett módon egészen másra hasznosul. Nem biztos, hogy egy-egy szerv korai, csökevényes állapotában is ugyanazt a funkciót látta el, amit ma is. Jó példa erre a szárny, amelynek eleinte nem a repülésben, hanem a hőszabályozásban volt szerepe. Az intelligens tervezettség szerint közbülső formákra nincs bizonyíték egy-egy szervnél, sem fajnál – találó kérdés azonban ennek fényében, hogyan alakulhattak ki lábbal vagy tüdővel rendelkező halak.

A tudomány nem világnézet

A levélben azt is Kampis György szemére vetik az Értem képviselői, hogy nemcsak az intelligens tervezettség hirdetői, hanem általánosságban a hívő tudósok ellen is fellép. Kampis azonban arra mutatott rá, amit teológusok is hangsúlyoznak: a tudomány nem világnézet. – Nekik kellene eldönteni, a tudomány, avagy a vallás nevében lépnek fel. Ha a vallás nevében, hát el a kezekkel a tudománytól, mert a vallás nem a biológiával foglalkozik. Ha ellenben a tudomány nevében, ne keverjék bele a vallást, mert az világnézeti kérdés.

Darwin mesterséges szigete A Közép-Atlanti-hátság vulkanikus tevékenysége által létrejött Ascension-szigetet kétszáz éve, amikor Charles Darwin odalátogatott, kő és hamu borította. Mivel a szigeten nem nőtt szinte semmi, a csapadék hamar elpárolgott. Darwin ötletére építve botanikus barátja, Joseph Hooker 1847-ben azt javasolta a haditengerészetnek, hogy telepítsenek fákat, mert megfogják a vizet, csökkentik a párolgást, és gazdagítják a talajt. Húsz évvel később már eukaliptuszok, fenyők, bambuszok és banánfák nőtték be a szigetet, amelyet ma is vizsgálnak. Az Ascensionon olyan növények élnek egymás mellett, amelyek a természetben egyébként nem találkoznak, legmagasabb csúcsán trópusi esőerdő alakult ki. Hasonló ökoszisztémák évmilliók alatt jönnek létre, Darwin és Hooker munkája viszont azt bizonyítja, hogy mesterségesen is létrehozhatók ilyen rendszerek.