Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Az evolúcióelmélet atyja

Kettős évfordulót ünnepel idén a tudományos világ: 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete. Sir David Attenborough, a jeles természetbúvár szerint Darwin nélkül a természetben semminek sincs értelme. Ő volt az, aki tudománnyá változtatta a természet történetét.
Kétségtelen, hogy az evolúcióelmélet napjainkban is az egyik legnagyobb hatású teória. Egyesek szerint e gondolat kiállta az idő próbáját, vannak viszont, akik úgy vélik, a darwini elképzelés tele van ellentmondásokkal, amelyeket csak az isteni beavatkozás, az intelligens tervezés elmélete képes kiküszöbölni. Bárhogy is van, Charles Darwin az evolúcióról tett felfedezésével örökre megváltoztatta a tudományos gondolkodást. E gondolat előtt tisztelegve akadémikusok, szaktekintélyek részvételével kétnapos Darwin-emlékkonferenciát rendeznek Győrött március elején. Darwinról ennek apropóján beszélgettünk a főszervezővel, dr. Szabó Péter tanár úrral, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docensével.


Egytem helyett állatpreparálás

– Bár kis túlzással talán nincs ember, aki ne hallotta volna a Darwin nevet, s gazdag életműve könyvek sorát tölti meg, mégis, főbb vonalakban mit érdemes tudnunk róla?

– Darwin kétszáz esztendővel ezelőtt, 1809. február 12-én Shrewsburyben látta meg a napvilágot, közel a walesi határhoz. Jómódú nagypolgári család volt az övék. Az apa, Robert Darwin köztiszteletben álló orvosként volt a város ismert és szeretett polgára. Charles nagyapja, Erasmus Darwin az 1794-ben kiadott Zoonomia című munkájával lett híres tudós, a Royal Society, a Királyi Társaság tagja. Ebben a tankölteményében már megsejtette az evolúció titkát. Bizonyosra vehetjük, hogy a nagyapa műve jelentős hatást gyakorolt Charlesra, aki majd világhírű tudósként megírja a nagyapa életrajzát is. Láthatóan a Darwin család a tehetség halmozódásának tipikus esete. Charles édesapja és nagyapja is tagja lett a Royal Societynek, négy generáción belül kilenc akadémikus volt a családban. Charles tizenévesként azonban a legjobb úton haladt afelé, hogy elegáns, de üresfejű angol gentleman váljék belőle. Apja jól látta mindezt, ezért kivette a középiskolából és tizenhat évesen az edinburghi egyetemre küldte orvostudományt tanulni, de az orvosi egyetemen is mindössze két évet töltött el. Orvos nem lett, ellenben hónapokig járt állatpreparálást, bőrbe tömést tanulni egy guyanai néger szolgához, részt vett a Plinius Társaság ülésein, ahol természetrajzi kutatásokkal foglalkoztak. Aztán a Cambridge-i Christ’s College diákja lett, hogy lelkész legyen. Teológiai tanulmányait jó eredménnyel végezte, és ekkor már nagyon sokat olvasott az Uránuszt is felfedező Herschel és főleg Humboldt természettudós-utazó műveiből. Ettől kezdve szíve egyetlen vágya az volt, hogy utazhasson.
Pintyekkel az akadémiáig


– Tudjuk, hogyan jutott kivételes utazásának a közelébe?

– Levél várta az asztalán 1831. augusztus 29-én, melynek feladója Henslow professzor, a neves pap-botanikus volt, aki felkérést kapott az admiralitástól, hogy ajánljon a figyelmükbe egy olyan embert, aki fizetés nélküli természetbúvárként elkísérné Föld körüli útjára őfelsége Beagle nevű hajóját. A Beagle úti célja Dél-Amerika egyes partszakaszainak feltérképezése volt. Szeptember 5-én Charlest már bemutatták Robert Fitz Roy kapitánynak, aki a Beagle parancsnoka lett. A hajó 73 főnyi legénységgel a fedélzetén 1831. december 27-én futott ki Plymouthból. Tíz nap múlva megérkeztek a Kanári-szigetekhez, újabb tíz nap múlva már a Zöld-foki-szigeteknél jártak, kikötöttek Bahiában (San Salvador), Brazíliában. Két dolog döbbentette itt meg igazán Darwint: az őserdő fenséges látványa és a rabszolgaság lehangoló ténye. Közben természetesen szakadatlanul gyűjtött és naplót vezetett. A Galápagos-szigeteket 1835 szeptember 15-én pillantották meg. Itt írta le azokat a pintyféléket, melyeket ma az ő tiszteletére Darwin-pintyeknek nevezünk. Ennek a nemzetségnek a fajai a Földön máshol nem élnek. A szigetvilág 16 szigetén egyenlőtlen megoszlásban 14 fajból 1–1 vagy néhány fordul elő. Darwin felismerte, hogy egy ősi alapfajból az alkalmazkodó evolúció 14 új fajt hozott létre. Az öt éven át tartó út véglegesen meghatározta Darwin későbbi munkásságát és döntően befolyásolta azt. Kijelenthetjük, hogy az evolúció tanainak döntő többsége, legalább csíráiban, kirajzolódott az út során Darwin gondolataiban. Hazaérkezése után azonnal megkezdte útinaplójának feldolgozását, ami rövidesen megjelent Egy természettudós utazásai címen. A Royal Society 1839-ben választotta tagjává és még ebben az évben elvette feleségül unokatestvérét, Emma Wedgwoodot. Kilenc gyermekük született, négy lány és öt fiú. Közülük négy még kiskorában meghalt. George Howard Darwin a Naprendszer kialakulásával foglalkozó csillagász lett. Francis Darwin növényélettanra specializálódott. Horace Darwinból mérnök vált. Mindhárman elérték a Royal Society tagságát.

A Beagle úti célja Dél-Amerika egyes partszakaszainak feltérképezése volt.
A Beagle úti célja Dél-Amerika egyes partszakaszainak feltérképezése volt.

A bajkeverő ateistákkihasználnák

– Miért várt Darwin, az elismert tudós húsz esztendőt A fajok eredete megírásával?

– Charles tisztában volt azzal, milyen következményekkel járna, ha publikálná az evolúcióról szőtt merész teóriáit. 1842 májusában írja le először csak saját magának az evolúció alapeszméit, 35 oldalon. Itt megfogalmazta azt is, miért nem publikálja azokat. Úgy gondolta, hogy a híres természettudósok nem fogadnák el, az állattenyésztők meg unalmasnak találnának egy ilyen hosszú értekezést. Szerinte a bajkeverő ateisták csak kihasználnák, az egyház pedig elutasítaná. Aztán hírül vette, hogy más kutató is evolúciós elmélet kidolgozásán fáradozik, s bár ez jóval egyszerűbb volt, mint az övé, mégis felgyorsította Darwin fő művének kiadását.


– Leegyszerűsítve mi A fajok eredetének legfontosabb gondolata?

– Az, hogy a fajokat nem tartja változhatatlannak, hanem az evolúció termékének. A fajokat egymásból eredezteti és köztük közös származást tételez fel. Az ember eredetével kapcsolatban még nagyon óvatosan fogalmazott. Az egész kötetben mindössze fél sort szánt erre a kérdésre: „és akkor majd fény derül az ember eredetére is". Huxley, Darwin jó barátja, a sebészorvos, aki szintén részt vett egy Föld körüli expedíción és már huszonöt évesen a Royal Society tagjává választották, s jól ismerte Darwin tanait, jóval tovább ment ennél, amikor így fogalmazott: az ember nem más, mint átalakult állat. Ernst Haeckel pedig egészen precízen fejtette ki véleményét a kérdésről: az emberi faj a keskenyorrú majmok csoportjának egyik ága, az őskorban fejlődött ki és e csoport régen kihalt főemlőseitől származik.

A hajó 73 főnyi legénységgel a fedélzetén 1831. december 27-én futott ki Plymouthból. A Galápagos-szigeteket 1835 szeptember 15-én pillantották meg.
A hajó 73 főnyi legénységgel a fedélzetén 1831. december 27-én futott ki Plymouthból. A Galápagos-szigeteket 1835 szeptember 15-én pillantották meg.

Majomrokonság

– Borítékolható volt a tudományos vihar…

– A könyv körül kibontakozó vitákat tudományos „párbajjal" akarták dűlőre vinni. Összehívták mindkét tábor fő hangadóit, hogy Oxford városában sokak füle hallatára, nyilvánosan vitassák meg a felvetett teóriát. Az 1860. június 30-án lezajlott vitán Darwin ellenfeleit Samuel Wilberforce, Oxford püspöke képviselte. Hívei arra számítottak, hogy nemhiába becézik a püspököt „Aranyszájú Sam"-nek. Hiába volt azonban a csiszolt retorika, kiütközött a szakmai hozzá nem értés. Ráadásul a püspök úr nagyon elbízta magát, amikor előadása végén gúnyosan odavetette Huxleynek: „És professzor úr apai vagy anyai ágon származtatja magát a majomtól?" Mire Huxley csak annyit válaszolt: inkább majomtól származom, mint egy olyan embertől, aki fényes intellektusát ilyen méltatlan módon használja fel. Talán először fordult elő a történelemben, hogy valaki büszkén vállalta az állatvilággal fennálló rokonságot. Az oxfordi vita összességében inkább a darwinistáknak kedvezett.


– Lassan hozzászokott a tudományos világ és a hétköznapi ember is a darwini a gondolathoz…

– Életében összesen hetven akadémia választotta tiszteletbeli a tagjának. A Magyar Tudományos Akadémia 1872-ben értesítette megválasztásáról. Több magyar tudós is hívéül szegődött, sőt, meg is látogatták lakhelyén, Downban, mint például Rónay Jácint és Margó Tivadar. Fitz-Roy admirális azonban öngyilkos lett, mert úgy gondolta, azzal, hogy a Beagle fedélzetére engedte Darwint, hozzájárult a kreacionizmus (teremtéstan) vereségéhez.

Darwin szívrohamban halt meg 1882. április 19-én. Először Downban temették el, a családi kriptában. Unokaöccse azonban felkérte a Royal Society elnökét, hogy vigye a parlament elé temetésének kérdését. Az angol parlament szavazott: minden brit kívánsága, hogy őt Newton mellé temessék! Ma Darwin a Westminster Abbeyben nyugszik, közel Herschel és Newton sírjához.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bős–Nagymaros a magyar rendszerváltás trójai falova

Az „átkos" egyik állandó jelzője volt a hiánygazdaság. Mindig volt valami apróság, amit éppen… Tovább olvasom