Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Az elrettentés már nem működik az ˝atomklubban˝

Nukleárishadászat - 1945. augusztus 6-án dobták le az első atombombát Hirosimára – e dátum a nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott harc világnapja.


Harc ide vagy oda, máig presztízst jelent az ˝atomklubhoz˝ tartozni, ennek megfelelően egyre szaporodnak a jelentkezők. Ám az elrettentés politikája ma már nem feltétlenül működik. A század egyik legnagyobb biztonságpolitikai kihívása az atomfegyverek ellenőrizetlen terjedése, mondja Tóth László szakértő.

Hirosima és Nagaszaki: két japán város, amelyekre a történelemben először – és eddig utoljára – ledobták az atombombát. A hatalmas pusztítás nyomán az atomfegyver az elrettentés eszközévé vált, és mióta megváltoztak a hidegháborús erőviszonyok, több állam jelezte-jelzi: ők sem akarnak kimaradni az atomhatalmak sorából. Szakértőt kérdeztünk: elrettenti-e az újonnan érkezőket is a válaszcsapás lehetősége? És mennyi az esélye, hogy terroristák kezébe kerüljön a pusztító fegyver?


Békés célú atomprogramok és önvédelem

– A terrorizmus és a szervezett bűnözés mellett a XXI. század egyik legnagyobb biztonsági kihívása az atom-, biológiai és vegyi fegyverek ellenőrizetlen elterjedése – magyarázta Tóth László biztonságpolitikai szakértő. – A hidegháború idején, amíg két nagyhatalom állt szemben egymással, működött az elrettentés politikája. Az USA és a Szovjetunió a kölcsönös elrettentésre helyezték a hangsúlyt. Tudták, hogy a másiknak is van nukleáris fegyvere és az oda-vissza csapások kölcsönös megsemmisüléshez vezethetnének. Nem kellett bevetni ezeket, elég volt szembeállítani – beszélt a kényes egyensúlyról a szakértő.

Mára azonban megváltoztak a viszonyok, kibővült az ˝atomklub˝, és nem csak a legstabilabb államok kopogtatnak az ajtaján. Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Észak-Korea, India és Pakisztán – ezekről az országokról tudni, hogy rendelkeznek atomfegyverrel. Irán békés célúnak mondja atomprogramját, ami Izraelt cseppet sem nyugtatja meg – mellesleg bizonyosra vehető, a zsidó államnak is van nukleáris fegyvere. India másfél hete bocsátotta vízre első saját gyártmányú atommeghajtású, ballisztikus rakétákkal felfegyverezhető tengeralattjáróját, amit viszont Pakisztán nem fogadott kitörő örömmel. Észak-Korea a májusi kísérletek után ismét föld alatti atomrobbantást hajtott végre. A kommunista diktatúra az önvédelemre és az elrettentésre hivatkozik, ahogy a többi állam is azzal érvel: joguk van megvédeni magukat a fenyegetéssel szemben.

– Állami kézben viszonylag biztonságban vannak az atomfegyverek. Ám az olyan országoknál, mint Pakisztán vagy Irán, jogos a félelem, mikor veszi át a politikai hatalmat egy iszlám fanatikus – és így a nukleáris fegyverarzenál felügyeletét –, mikor uszítja egy fundamentalista, egy törzsvezér a terroristákat a bűnösnek, ellenségesnek mondott kultúrákra. Amint terroristák kezébe kerülnek a fegyverek, lehet, hogy legközelebb nem repülőt vagy pokolgépet robbantanak, hanem bevetik ezeket. Ma már aktatáskányi méretben is el tudnak készíteni egy atombombát – hívta fel a figyelmet a szakértő: egy ekkora bomba fél Szegedet elpusztítaná.


Európában 200–350 amerikai atombomba található

Nemcsak a fanatikusok, diktátorok jelentenek kockázatot, a terroristák a szervezett bűnözésen keresztül is hozzájuthatnak atomfegyverhez vagy annak alapanyagaihoz. És ami a biztonságot illeti, az „atomklub" tagjai nincsenek mindig a helyzet magaslatán. A New York Times adta hírül, hogy június elején az amerikai kormány egyik honlapján véletlenül nyilvánosságra hozták az atomlétesítményekről szóló, 266 oldalas listát, amely pontosan megjelöli, hol tárolnak atomfegyverek alapanyagaként is használható nukleáris fűtőanyagot. Ráadásul az amerikai légierő 2008-as tanulmányából kiderült: a legtöbb Európában lévő amerikai atomfegyverraktár nem felel meg a Pentagon által előírt minimális biztonsági követelményeknek. Az Amerikai Tudósok Társasága úgy becsüli: Európában 200–350 amerikai atombomba található – Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Törökországban. Gondok voltak a raktárépületek stabilitásával, a raktárak biztonsági rendszerével, az építményeket övező kerítések állapotával.

Egy esetben a személyzettel is a raktárt kiskatonák védték lopás ellen, akik mindössze 9 hónapos kiképzésben részesültek. Az USA a legfejlettebbnek tartott nagyhatalom – mit feltételezhetünk a kevésbé magas technikai színvonalon álló országokról?


A kísérletek is rengeteg áldozatot szedtek

Az egykori hidegháborús ellenfelek mindenesetre készek a fegyverarzenál csökkentésére: Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök július 26-án írta alá az erre vonatkozó keretmegállapodást. Vállalták, hogy a két legnagyobb atomhatalom hét éven belül 1500–1650 darabra csökkenti a nukleáris töltetek számát. Persze még ennyivel is könnyedén elpusztíthatnák a világot, és nem kizárt, hogy avatatlan kezekbe kerülnek a fegyverek. Arra pedig nincs megnyugtató válasz, mi tarthatná vissza a fanatikusokat a bevetéstől, ha a saját és országuk pusztulása sem. Nem csak egy esetleges nukleáris csapásnál számolhatunk halottak százezreivel: maguk a kísérletek is rengeteg áldozatot szedtek. A kínai nukleáris fegyverkísérletek összesen másfél millió embert érinthettek, közel 190 ezren halhattak meg, áll a Múlt-kor történelmi portál áprilisi cikkében. A Góbi sivatagban valóságos Armageddont szimuláltak: a pekingi metró mását is felépítették. A kísérleteknél felhasznált, radioaktívvá vált tereptárgyakat katonákkal gyűjtették össze. Márciusban járta körbe a világsajtót a hír, hogy a francia kormány kárpótlást fizet azoknak, akik az ország atomkísérletei miatt betegedtek meg. Franciaország a Szahara algériai részén, később a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és Fangataufa korallzátonyokon 210 légi és víz alatti atomkísérletet hajtott végre, az utolsót 1996-ban. Az intézkedés közel 150 ezer katonát és civilt érinthet, akik az atomrobbantások helyszínén tartózkodtak és ezért sugárfertőzést kaptak. Az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezményhez India, Észak-Korea és Pakisztán nem csatlakozott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

AIDS: életben maradhatnak

Gyógyulás - Egyre közelebb vagyunk ahhoz a bejelentéshez, amelyre két és fél évtizede várunk: megvan… Tovább olvasom