Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Autópálya nincs, díj van?

Május 1-jétől autópálya-használati díjat kell fizetni hazánkban – írta a Kisalföld 1989. április 7-én. Autópálya még alig volt, de úthasználati díjat már fizetni kellett – volna. Mert ebből a tervből akkor nem lett semmi. Az ügy stációiról a Kisalföld rendszeresen beszámolt.
Aznap így: „A használati díj megfizetését címke igazolja, amit a szélvédőre kell ragasztani. Az útellenőrök távcsővel, fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik használják az autópályát, de nem fizették meg a használati díjat, tízszeres büntetést fizetnek." Ma már kissé viccesnek tűnik a távcsővel való ellenőrzés, húsz év nagy idő tehát. Ami a pálya hosszát illeti, akkor Budapestről Győr határáig, Siófokig és Gyöngyösig lehetett eljutni sztrádán. (A mai állapotot a térkép mutatja.) A tervezett árakról annyit, hogy az éves díjat 1500 forintban állapították meg húsz éve.

Másnap máris megjelent a Magyar Autóklub közleménye, melyben „határozottan tiltakoznak" a díj bevezetése ellen. Április 11-én az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács is állást foglalt, miszerint „ a mai viszonyok között nem tartja szerencsés lépésnek", s e vélekedést elsősorban balesetveszéllyel indokolta. Valószínűbb azonban, hogy ez már a hatalom meghátrálása volt a köz akaratával szemben, merthogy nem akarták tovább szítani az amúgy sem csekély feszültséget.


Április 13-án is foglalkozik a lap a témával. A cikk írója azt feszegeti, hogy „napjaink botrányköve, az autópályadíj" bevezetését vajon nem követi-e nemzetközi retorzió. S idéz egy másik lapot, melyben az újságíró kifejti, úgy tudja, kétoldalú megállapodásokat rúg fel a díj bevezetése, például az NSZK-val. (Bizony, bizony, akkor még volt szövetségi meg demokratikus Németország is.) És ha a németeknek kell fizetni itt, akkor majd a magyaroknak is kell fizetni ott. Az akkori miniszternek a szeme sem rebbent, amikor rávágta a választ: „Magyarországot nem azért kerüli el a tranzit, mert autópályadíj van, hanem azért, mert gyakorlatilag nincs autópálya." A válasz frappáns, de a logikába hiba csúszott: ha nincs autópálya, akkor miért is kell díjat fizetni? – kérdezte a Kisalföld cikkírója. Nos, a rendszerváltás eseményei elmosták a díjszedési kísérletet, a fizetés továbbra is az üzemanyag árába foglalt illetékkel történt.

A jelenlegi magyar autópálya-hálózat. Kék szín jelöli azokat a szakaszokat, amelyek díjmentesek.
A jelenlegi magyar autópálya-hálózat. Kék szín jelöli azokat a szakaszokat, amelyek díjmentesek.

A rendszerváltás után aztán a kormányzati döntnökök a koncesszióban, azaz magánbefektetések révén látták az új pályák építésének lehetőségét, ami természetszerűen hozta magával a díjfizetést – hiszen a befektető a várható bevételek reményében adta a pénzét. Az első ilyen díjfizetéses autópálya az M1-es Győr és Hegyeshalom között, az Elmka által épített szakasza volt, ahol kapukban szedték a pénzt.


1994 és 1998 között a szocialista–szabad demokrata kormány a használattal arányos, azaz a kapus díjfizetést támogatta, a felújított M3-ason is felépültek a kapuk. Az újonnan felálló Fidesz-kormány viszont a matricás rendszert forszírozta. 2003-ra már az „újraállamosított" M1-esen és az M7-esen is az állami matricás fizetési módot vezették be. A 2002-es újabb kormányváltás után már Medgyessyék intézték úgy, hogy matrica legyen az M5-ösön is. A fizetőkapukat még egy ideig matricaárusító helyként üzemeltették, majd lebontották.

A matricás rendszer is változásokon ment át az évek során, hiszen tavalyig a szélvédőre kellett ragasztani a vignettát. Ma már a rendszám alapján ellenőrzik a jogosultságot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éljen április 4.

A Kisalföld április 2-i, vasárnapi(!) számának első oldalán nem kellett gondolkodnia a szerkesztőnek… Tovább olvasom