Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Árpád és a levesek népe, hej!

Kezdetleges és félig a feledés homályába merült étkezési módok helyett máig alkalmazott őstitkokat említ Kiszely István, amikor a magyar ételtörténelemről beszél.

Eleink lakomái címmel foglalta össze mindazt, amire őseink állat-, növény- és fűszervilágának vizsgálata során jutott. Szerinte ma is ismert, csak kevésbé felismert mindaz, amit e téren őriznünk érdemes.

– A magyar ember tunkol és a magyarság a levesek népének nevezhető – szögezi le a tudós és meggyőződése, hogy a magyar étkezés őstitkait még manapság is elterjedt gyakorlatként alkalmazzuk, csak talán túlságosan is természetesen. Szerinte meg kell becsülni olyan hungarikumokat is, mint például a túrós csusza és a hozzá való tejföl, túró, töpörtyű, mert ezek tőlünk nyugatra nem ismertek. Az összes földrészt bejárt kutató azt állítja, hogy a kaviár, a lazac felesleges nagyzás és a nassolás elhanyagolható, viszont nem szabad abból az országból hosszú időre elmenni, ahol a pörkölt, a pacal, a gulyás, a halászlé gyakran kerül az asztalra. A talán legmeghökkentőbb megállapítása pedig az, hogy mikor még az európaiak csak kásaevők voltak, a magyarok már csaknem kétszáz fűszert használtak.


Az ősi gulyás

– Belső-Ázsiában ma is hasonlókat esznek, mint mi – állítja Kiszely és példaként megemlítette a csörögefánkot, a töltött káposztát, a pörköltet is. A gulyás kapcsán viszont felhívta a figyelmet egy lényeges különbségre az ősi és a mai változat között. Eleink ugyanis kutatásai szerint batátát és csicsókát – azaz édesburgonyát – tettek bele a krumpli helyett, amit csak később Kolumbusz hozott az öreg kontinensre az Újvilágból. Azt is megjegyezte, hogy sokáig csak mérgező bogyója miatt termesztették anyósgyilkosnak. Manapság viszont tanácsa szerint, ha krumplit hámozunk a gulyáslevesbe az édesburgonya helyett, akkor tegyünk bele egy kanál mézet is, hogy kerüljön bele édes is, ami kihoz olyan ízeket az ételből, amit semmi más. S ha már az ízeknél tartunk, akkor fülünkbe csendülhetnek a magyar népdalok, mert azoknak éppúgy a pentatónia a lelkük, mint az ételeknek. Ugyanis minden magyar ételben öt íz egysége jelenik meg: az édesé, a sósé, a savanyúé, a keserűé és az erősé.



A túrós csusza, a töltött káposzta, az akácméz, a disznótor, a pörkölt, a gulyás is hungarikum. Húzzuk ki magunkat, ha ezeket megettük, persze, csak ha a kiadós lakoma után újra begomboltuk a nadrág derekát – mondta el az antropológus és hozzátette: saját zenénkkel, ízvilágunkkal körülvéve kiskorunktól fogva automatikusan jól érezzük magunkat, mert mi, magyarok erre vagyunk kódolva.

Sok múlik azon, milyen az alapanyag

Kiszely István ennek kapcsán megemlítette, hogy a lovat, a juhot nem Európában háziasítottuk, már Közép-Ázsiából hoztuk magunkkal. Azt is felelevenítette, hogy hajdan elláttuk a tőlünk nyugatabbra lakó népeket marhával, sertéssel. S a szürke marha különösen ellenálló fajta. Azt is példaként hozta, hogy a húsvéti rozmaringalmát, ha a folyosón a hagyják, akkor sincs pünkösdig semmi baja, mert viaszos a héja.

Amellett, hogy ellenálló, aromája van, olyan, mintha parfümbe mártották volna – lelkendezett a tudós és hozzátette: nem vagyunk még a huszonnegyedik óra után. „Még benne élünk múltunkban, csak észre se vesszük, pedig ma még könnyű az ősi növény- és állatvilágot visszahozni a szokásba. Hazánkban még sok finomságot őrzünk, ezt kell továbbra is tenni, és azt a hagyományt se szabad feledni, hogy a magyar vendéglátás mindent szeretettel kínál."



Kiszely István szerint az angolok baconszalonnája a bakonyi sertés nevéből eredeztethető. Úgy véli, a mangalica kenyérszalonnája nemcsak a vérnyomás, a koleszterinszint rendben tartására jó, ő még lereszelve egy év alatti kicsiket is ezzel gyógyítana, ha étvágytalanok.



A magyarok már régóta nagyon sok fűszerfélét használnak és többet alkalmaznak egy-egy ételnél is. Például a pörköltbe, a gulyásba tucatnyi kerülhet. Azok aránya mindig a háziasszony titka. Hurka, kolbász, pácolás, töltött káposzta esetében is mindenki a saját ízesítési szokására esküszik és ritkán árulja el a pontos receptet. „A magyar ember óriási fűszerarzenállal játszik, emiatt hasonlít konyhája a kínaira és épp emiatt különbözik a nyugat-európaitól, amely jobbára előre csomagolt fűszeraránnyal dolgozik, leveskockát használ. Ebben rejlik a magyar csoda, a nagy változatosságban, és abban, hogy a fűszerezéssel ételeinkbe a gyógyszereket is beletesszük. Például a kömény a puffadást gátolja, az emésztést segíti. De vérnyomáscsökkentő és az érrendszerre ható fűszerek is több drága patikaszert kiválthatnak, s ezzel a lehetőséggel egyre többen újra élnek" – jegyezte meg Kiszely.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamis farmertól a hatástalan Viagráig

Legyen gyanús, ha nincs háromjegyű kód a Levi's farmer felső fémgombján, ha a műszaki cikk… Tovább olvasom