Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Arctalan segítők a telefonban

Félmillió hívás évente: hazánkban ennyien fordulnak az ifjúsági telefonos lelkisegély-szolgálatokhoz.

Félmillió hívás évente, ebből csaknem ötezer végső kapaszkodóként, már megfogalmazott öngyilkossági szándékkal: hazánkban ennyien fordulnak az ifjúsági telefonos lelkisegély-szolgálatokhoz.

Legtöbben iskolai gondok s egyre inkább drogproblémák, családi erőszak miatt. „Arctalan" segítők felbecsülhetetlen értékű munkája rejlik a száraz adatok mögött.

Köteteket lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyek nap mint nap elhangzanak az ifjúsági lelkisegély-szolgálatok telefonjain. Lehetne – de nem lehet. Szigorú a titoktartási kötelezettség, ezek a beszélgetések csak két emberre tartoznak, a hívóra és a telefonvonal másik végén a segítőre. Alapelv az anonimitás is, a segítséget kérő sem tudhatja név szerint, kivel beszél. De hát a lényeg nem is ez számára, mondhatna bárki bármilyen nevet – a hang a fontos. A megszólalás, amelyből azonnal érződni kell, hogy a bajban lévő őszintén elmondhat mindent, nemcsak meghallgatásra talál, hanem bízhat abban, itt neki tényleg segítenek. Bizalom az első pillanattól – mert enélkül hiába minden...

Tizenhat szolgálat

Takácsné Babos Judit
Hazánkban összesen tizenhat ifjúsági telefonos lelkisegély-szolgálat működik, már elismert országos szövetség, a Gyitosz keretében. A szövetség „adminisztrációs központja" Győrben működik, nem véletlenül.
Az irodavezető, Takácsné Babos Judit azt mondja, pár éve a Kisalföld internetes fórumán „keresett lehetőséget", ott bukkant rá Farkas Imre, a Gyitosz elnöke. Judit a győri tanítóképzőben 2000-ben végzett tanító és művelődésszervező szakon, utóbbi minőségében dolgozott a Veres Péter-szakközépiskolában. Elvégzett közben egy középfokú számítógépes tanfolyamot is... Így került a szolgálathoz, 2004-től átvette a Gyitosz irodavezetését.

Nem nehéz elképzelni – vagy mégis? –, mit jelent tizenhat, az ország legkülönbözőbb helyein dolgozó telefonos szolgálatot összefogni, átlátni, azok mindenféle adminisztrációjával, hívásstatisztikájával, megannyi napi gondjával-bajával. Figyelni a pályázati lehetőségeket, mert a működéshez pénz kell, bérleti díjra, fűtésre, villanyra, vízre...

Ápolni a kapcsolatot civil szervezetekkel, és persze nem utolsósorban a minisztériummal. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a Gyitosz (szolgálataival) finoman szólva nem nagyon dúskálhatott sem anyagilag, sem erkölcsileg állami elismertségben... A tizedik évéhez közeledő rendszer életében kész csoda volt a tavalyi esztendő: a Gyitosznál tizenegyen részesültek miniszteri kitüntetésben. Idén pedig a szövetség már személyi fejlesztésre is kapott lehetőséget. Szóval úgy tűnik, a telefonos szolgálatok elismertsége már nem csupán a hívások állandóan növekvő számában nyilvánul meg...

S hogy miért is Győr a székhelye a Gyitosz-irodának? Nem véletlen, mert itt van a Mikulás Birodalom Alapítvány, s az annak keretében működő M-M Vonal. Ez az ifjúsági telefonos lelkisegély-szolgálat tavaly szeptemberben volt éppen tízéves. Szerényebben ünnepelhették, mint kellett, illett volna. Hát igen, az alapítvány nem bővelkedik anyagiakban, a szolgálat jóformán egyik napról a másikra él. Az alapítvány elnöke, Farkas Imréné nem szívesen beszél a gondokról, azt sem említi, hogy volt idő, amikor három hónapig szüneteltetni kellett a telefonos szolgálatot.

Már a szakma is elismeri

A szolgálat ma alig tud olyan esetről, hogy egy fiatal önkezével vet véget életének, mert nem lát más kiutat. Pedig, mondja Farkas Imréné, a fiataloknak ma sincs kevesebb gondjuk. Sőt! Borzasztóan megszaporodtak az iskolai problémák, a családon belüli erőszak. Egyre nagyobb számban szedi áldozatait a drog, olyannyira, hogy mind több szülő fordul a szolgálathoz: mit lehet tenni, hogyan lehet segíteni a gyereknek?

A Gyitosz elnöke úgy tapasztalja, szakmai körökben, orvosok között is egyre elismertebb a lelkisegély-szolgálatok fontossága. A szakember – a maga módján, persze érthetően – diagnosztizálja és kategorizálja a pácienst, előírja a kényszerű gyógykezelést, s aztán a többi (durván szólva) a sorsra van bízva. Jóllehet sok esetben bármiféle gyógyszer helyett többet érne „csak" egy együtt érző meghallgatás, a kiúttalannak látszó helyzetből az igenis létező kiút megtalálásához segítés.

A telefonos lelkisegély-szolgálatok nem keveset vállalnak. Fogalmazzunk pontosabban: a szolgálatokban önként munkát vállalók. Ügyelőknek vagy segítőknek mondjuk őket, a külvilág számára arctalanok, névtelenek – így is vállalják, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Évente, de legkésőbb kétévente kötelezően cserélődnek: lelkileg annyira megterhelő, hogy tilos tovább csinálni. Újak jönnek, ám azért akadnak, akik annyira kötődnek már a szolgálathoz, hogy a kötelező pihenő után visszatérnek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A régi pénznek illata van

Olvasóinknak a kezébe adtunk régi, elfelejtett bankjegyet, és arra kértük: költse el velünk –… Tovább olvasom