Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Álomszerű filmversek

Cakó Ferenc világhírű animációsfilm-rendező idén ünnepli 60. születésnapját. Nagyszabású előadások egész sorozatát tartja majd szerte az országban.

Aki egyszer látta, mit produkál a művész, egész biztos látni akarja megint. Homokból épít csodás várakat.

Legendás báb- és gyurmafilmek figurái, így a Sebaj Tóbiás és a Zénó-sorozat fűződik – számos más emlékezetes filmje mellett – Cakó Ferenc érdemes és kiváló művész nevéhez, aki az idén ünnepli 60. születésnapját. Munkássága során elnyerte a cannes-i filmfesztivál animációs fődíját, s a legrangosabb elismeréssel jutalmazták a kecskeméti, illetve az uppsalai nemzetközi animációs filmfesztiválokon.

Az animációsok Mekkájának tekintett Annecyban, az Oberhauseni Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon és a San Franciscó-i Golden Gate Fesztiválon fődíjjal, Berlinben Arany Medve-díjjal jutalmazták munkáit. A Hamu című filmjét Oscar-díjra is jelölték. Megtörtént, hogy a szaúd-arábiai uralkodó repülőgépét küldte érte, hogy a királyi család előtt mutathassa be művészetét.


– Hogyan is kezdődött fényes életpályája?

– Édesapám festőművész volt, innen eredeztethető vonzódásom a rajzhoz, a festészethez, a művészetek gyakorlásához. A budapesti képzőművészeti szakközépiskola után a főiskolán alkalmazott grafikát tanultam. Még diploma előtt a filmmel kezdtem el foglalkozni. A hetvenes évek elején Petőfiről készített festményfilmemet kezdőként beneveztem az országos amatőr-filmfesztiválra. ˝Szűzként˝ megnyertem a fődíjat.

Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy aztán frissdiplomával a kezemben Foki Ottóhoz, a legendás animációs mesterhez kopogtattam be, akit 13 éves korom óta ismertem. Az ő ötlete volt, hogy második alkotásom térbeli produkció legyen. Így született – sok-sok szemüveggel – az Okulária című tárgymozgatásos filmem, amivel újabb fődíjat érdemeltem ki. Ezt követően a Pannónia Filmgyárba hívtak dolgozni. A díszletműhelyben kezdtem, s az animáció műfajának minden csínját-bínját – a díszletezést, az operatőri munkát, a bábkészítést, a hangosítást – a ˝padlóról˝, fokról fokra megtanultam. Huszonnégy évesen ˝dobtak be˝ a Mirr-Murr sorozatba, aztán a 80-as évek elején jöttek a gyurmafilmek.

Cakó Ferenc
Cakó Ferenc

Képzőművészeti ˝ízű˝, kísérleti jellegű művek születtek a kezem alatt. Örömömre ez végül is népszerűvé vált a nagyközönség körében. Az Ad astra című filmem – amelyben gyurmaszobor mozgott – Annecyban, négy-ötezer animációs szakember filmszemléjén nyert díjat. Egy olyan mű kapott kitüntetést – s később még több helyen is –, amelyet valójában maradék nyersanyagokból készítettünk...


– Több mint húsz évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett első homokanimációs filmje, az Ab ovo című. Honnan jött az ötlet egyedülálló homokanimációs munkásságához?

– A stúdióban a rajzfilmek készítéséhez nélkülözhetetlen elem a nagyméretű üveglap. Nap mint nap sokáig bent voltam a stúdióban – én zártam akkoriban az épületet –, s amikor késő délutánonként egyedül maradtam, kísérletezgetésbe fogtam. A nagy üveglapra lisztet szórtam, búzadarát, prézlit, cukrot, végül homokot. A cukor ragadni kezdett, a liszt túl könnyű volt, a homokkal viszont az első pillanattól kezdve jól lehetett dolgozni. Nagy örömömre az első homokanimációs filmem szép nemzetközi sikert aratott. Aztán sorra nyertem a fődíjakat. Egy alkalommal Claudia Cardinale olasz filmcsillagtól vehettem át a kitüntetést. Mindez persze lökést adott számomra: most akkor csinálhatom tovább azt, ami nekem tetszik? A homokanimációs filmből 1996-ban létrejött az élő homokanimációs előadás is. Persze ebben nagy szerepet játszott az akkor megjelenő projektor. A technikus kollégáktól megtudtam, nincs akadálya annak, hogy a kivetítőt összekapcsoljuk a videóval. Akkor gondoltam arra, zenére, projektor kivetítésével fogok rajzolni a homokba egész történeteket, ami iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg világszerte, Japántól kezdve az Egyesült Államokig.

Mindenütt igen kedvező fogadtatásban volt részem. Az igazat megvallva soha nem gondoltam volna, hogy élő homokrajzolásom után, amely csendes tevékenység, élő vastapsban lehet részem. Indiában például egyszerre tizenötezer néző előtt egy arénában mutathattam be a műfajt. Az emirátusokban, a Közel-Keleten is kitörő lelkesedéssel fogadták a homokanimációt.

Cakó Ferenc legutóbb festőművész édesapja emlékére készített Érintés címmel filmet, s további tervek is foglalkoztatják. Napjainkban könyveket illusztrál, s a festészet is vonzza.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kódexmásoló is hibázik

Egyedülálló tárlaton láthatók együtt az Országos Széchényi Könyvtár kiállításán a magyar nyelv… Tovább olvasom