Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Szabó András művészetpedagógussal a világ múzeumainak kínálatából csemegéztünk.

Már az ókori görögök is meztelenkedtek a műtárgyaikon – kezdhetjük tehát a kályhánál az aktok ábrázolásának históriáját. Igaz, ruhátlan alakokat olyan használati eszközökön, mozaikokon, falfestményeken találtak a régészek, amelyek feltételezhetően nyilvánosházakban fokozták a hangulatot. Az emberi test mint a művészet alaptémája mind a mai napig tartja magát. Kérdés, mennyire kell naturalisztikusnak lennie az ábrázolásnak ahhoz, hogy kitűnjön a mostani tarka képáradatból, és elérje az ingerküszöbünket. Tud-e egyáltalán újat mutatni a képzőművészet?

Goya: Meztelen Maya

– Igen, csak a tálalásnak kell versenyképesnek lennie más médiummal azáltal, hogy sok aktuális tartalmi mondanivalót sűrít egybe – válaszol a provokatív kérdésre Szabó András szegedi festőművész, művészetpedagógus. – A normális ember érzi, hol a határ a művészi és az öncélú, hatásvadász meztelenség között. A debreceni MODEM Messiások kiállításán például 18 éven felülieknek való termet rendeztek be, ami önmagában nézők tömegeit vonzotta. A bent vetített performance, ahol egy meztelen nő pengével szabdalta véresre magát, a bensőnk legmélyét akarta felkavarni. Az obszcenitása megközelítette azt a pornográfiát, amiről nem illik beszélni, de a felnőtt tévécsatornák és internetes oldalak forgalma bizonyítja: igény van rá. A pornográf képet egyébként az választja el az erotikustól, hogy direkt nemi aktust mutat, és nem csak a vágyat gerjeszti.

Dominique Ingres: Fürdőző

A párizsi Louvre állandó kiállításán szereplő Jean Auguste Dominique Ingres Fürdőzője és Odaliszkje bizonyítja, miként vonzó egy olyan semmiség, mint a női hát. Anatómiailag is tökéletes annak ellenére, hogy nincs az a határozott vonás, amit egy női háton meg lehetne fogni. A szintén párizsi Musée d'Orsay-ban látható Olympia című festmény „Vénuszából" számtalant látott már a közönség. Édouard Manet XIX. századi impresszionista festő megfogalmazása hajdan mégis azzal verte ki a biztosítékot, hogy az elvárások ellenére hétköznapi nőt örökített meg.

 Miért szép? Hiszen aránytalan a teste, nincs dereka, kicsi a lába, némiképp bandzsa is. A szakember sokáig töprengett ezen régebben. Az ő megfejtése, hogy azért tekintik ideálnak, mert „csúnya" részletei mellett felfedezhető a csodálatos bőre, a zseniális kézmozdulata, és ez a kettősség mozgatja meg a fantáziánkat. Száz éve ledöntötték a képzőművészek az utolsó tabukat is – mutatja a d'Orsay-ban Gustave
Courbet meghökkentő képe: egyetlen női nemi szervet jelenít meg. Ám ha címmel – A világ kezdete – együtt nézzük, már nemcsak azt jelenti, amit látunk, hanem annál lényegesen többről gondolkodtat el. A madridi Prado állandó látnivalója Francisco de Goya A meztelen Maya című képe; máig vita tárgya, hogy kit is ábrázol. Egy biztos – a művészetpedagógus szemében – a szokatlanul feszes mellei a legszebbek, pedig hol volt még akkortájt a szilikon!

Fernando Botero: Nő a zuhanyzóban

Véznák és kövérek Gustav Klimt száz évvel ezelőtt készült aktjai buja erotikát rejtenek, holott például a Nuda Veritas (Meztelen igazság) című kép vörös démona amúgy vézna lány. A fővárosi Szépművészeti Múzeumban január 9-éig látható, a bécsi Albertinából kölcsönzött tárlatának címadó festményén az aláomló hajzuhatag, az érzékien tekergőző dekoráció és az arany nemessége kiemeli a sápadt, csúnyácska testet. Egy emelettel feljebb a kolumbiai kortárs festő – az idei irodalmi Nobel-díjas Mario Varga Llosa barátja –, Fernando Botero groteszk művei csalnak vegyes érzelmeket a nézőközönség arcára. A január 23-áig látogatható összeállításban a Nő a zuhanyzóban című ˝Vénusz˝ meztelen igazsága akár egy fogyókúra reklámja is lehetne.

Szabó András az aktrajzolás folyamatáról elárulja, az alkotók a meztelen modell láttán, bár nyilván nem hagyja őket hidegen az erotikus kisugárzást mutató meztelen test, mégsem a nemi aktusra gondolnak, hanem a mesterségre, azaz a modell mozdulatainak, vonásainak képi megformálásán törik a fejüket, és hogy miként lehet abból elvonatkoztatni.