Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 2°C | 8°C Még több cikk.

˝Ajándék leszünk az angyaloknak˝

˝Krisztus golgotai keresztje, húsvét öröme, a Megváltó feltámadása olyan reménysége lehet az egyes embernek és az egész világnak is, amely mindenkor túlmutat a konkrét, földi távlatokon.˝

˝Krisztus golgotai keresztje, húsvét öröme, a Megváltó feltámadása olyan reménysége lehet az egyes embernek és az egész világnak is, amely mindenkor túlmutat a konkrét, földi távlatokon˝ – hangsúlyozta ünnepi beszélgetésünkben Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.


– Számos keresztény ünnepnek, így a húsvétnak is van ószövetségi, zsidó előzménye, a pészah, a pászka ünnepe.

– Ott kezdeném, hogy vannak olyan irányzatok, amelyek valamiféle érdekből szeretnék kétségbe vonni azt a tényt, hogy Jézus a választott nép tagjaként látta meg a napvilágot, és szülei, Mária és József az ősi törvényben előírtak szerint nevelték. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy Krisztus Urunk nem kiszolgáltatott áldozatként, hanem az események tudatos irányítójaként vett részt passiójában. Az evangéliumi tudósításokban számos kijelentése, mondata utal arra, mindez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás. Számomra nem kétséges: kortársainak akart segíteni azzal, hogy halála időpontjául is azt az eseményt választotta ki, amikor Izrael népe az Egyiptomból való szabadulását, az Istennel rendezett viszony létrejöttét ünnepelte.

Egyetértek azokkal, akik szerint Jézus Krisztus szándéka teljesedett be abban is, hogy akkor halt meg a kereszten, amikor a papok és a leviták a Sion hegyén álló templom udvarán éppen feláldozták a páskabárányokat. Ekkor teljesedik be az értelmes szívű emberek számára, amit Keresztelő János prófétált: ˝Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.˝

Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap 10 órakor hirdet igét a győri Öregtemplomban.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap 10 órakor hirdet igét a győri Öregtemplomban.


Nem könnyű elhinni, hogy ami ott történt, valóban igaz


– Kinek volt erre az – emberi léptékkel felfoghatatlan – áldozatra szüksége? Istennek vagy az embernek?


– Hitünk szerint erre az áldozatra, Jézus Krisztus önfeláldozó, halálos szeretetének megmutatására nekünk volt szükségünk. A Megváltóban váltak valóra Isten ígéretei, személyében maga a Mindenható jött el, hogy az ősi és megoldhatatlan konfliktust eldöntse Isten és ember perében. Így nyilatkoztatta ki, hogy mi lakozik Isten szívében, hogy végre elhiggyük, van megoldás, bűnbocsánat és mindig van új kezdet. Ez a jézusi áldozat nem automatikusan fejti ki hatását életünkben. Aki elfogadja, a Szentlélek munkája nyomán felismeri, hogy a Golgotán érte, helyette, miatta történt minden, annak életújító erővé, a múltat lezáró, bűnöket megbocsátó és a jövőre felszabadító, vigasztaló örömhírré válik.


– Az evangélium tanúsága szerint a tanítványok nem értették, megijedtek Krisztus feltámadásától.

– Hogy a kereszt nem vereség, hanem a bűn és a halál feletti győzelem volt, ez lesz nyilvánvalóvá Jézus Krisztus test szerinti feltámadásában. Amíg ezt a tanítványok nem értik meg, addig nem tudnak a feltámadásnak örülni. Sőt, döbbenten, megrettenve tapasztalják, hiszen a régi elképzelés szerint a holtak feltámadásával jön el az utolsó ítélet. Nem az utolsó ítélet jött el, hanem Isten az utolsó lehetőséget kínálta fel az ember megnyerésére. Vagyis a húsvét a haláláig engedelmes, az emberekért a halált is vállaló Krisztus áldozatát igazolja. Nem könnyű elhinni, hogy ami ott történt, valóban igaz. Ezért mindig Isten iránti hálával és alázattal szólaljanak meg azok, akiknek a szívében a megfeszített és feltámadott Megváltó győzelemre vitte az ügyet, mert az nem az ő érdemük. Isten csodálatos ajándéka az, ha ez a bizonyosság megszületik az ember szívében. A kereső, hitetlen vagy éppen Isten jóságát tagadó emberekkel szemben nem korbáccsal, nem értetlen kiprédikálással, hanem türelmes szeretettel kell viseltetnük. Ez még azokat is meggyőzheti, akik addig zárt szívvel, kételkedve vagy éppen döbbenten vagy talán haragosan állnak a csoda hallatán.


Mindenki ugyanott nyerhet bűnbocsánatot


– A húsvét előtti néhány napban számos gyarló emberi megnyilvánulásra találunk példát. Péter megtagadja, Júdás elárulja Jézust, Tamás hitetlenül szemléli a történteket. Jézus pedig végső elgyengülésében az Atyához sóhajt.

– Jézus tusakodása mögött a Getsemáne-kertben nem az életünkre általában jellemző kétséget látom indokként, hanem azt a tényt, amit az ősi hitvallás hirdet: Jézus Krisztus valóságos Isten, valóságos ember. Sorstársunk, közülünk egy, mégis más, hiszen Isten, és éppen ezért segíthet azoknak, akik kísértésbe esnek. Az egyházban mindig a megkegyelmezett bűnösök voltak azok, akik megismerhették a megvigasztalt élet örömét. Júdásnak nem az volt az igazi tragédiája, hogy elárulta Mesterét, hanem az, hogy nem hitte: számára is van bocsánat. Ahány ember, annyi kudarc, de a gyógyulás csak egy módon adatik meg számunkra, vagyis mindenki ugyanott nyerhet bűnbocsánatot. Jézus Krisztus, aki tanítványaihoz mindig úgy lépett oda a feltámadás után, ˝Békesség néktek˝, most is így jön hozzánk, mert tudja: erre a békességre van szükségünk.


Töviskoronás alak érkezik


– A két latornak is sajátos szerepe van nagypénteken.

– Az evangéliumból tudjuk, hogy a Golgotán három kereszt állt. Krisztussal együtt kettőt valószínűleg a rómaiak ellen lázadó csoport, a zelóták tagjai közül szintén keresztre feszítettek. Azt nem tudjuk, hogy politikai vagy köztörvényes bűnök miatt. Egyikük a rövidzárlatos messiási reménységeket fogalmazza meg, miszerint ˝ha te vagy a megváltó, akkor szabadítsd meg magadat és minket is!˝. A másik pedig felismeri a középen függő Krisztus minőségileg más szenvedését.

Vagyis azt, hogy ott valaki olyan szenved érdemtelenül, aki bűntelen. Haláltusája közben belátja, hogy őt, a bűnöst, jogosan éri a büntetés. Nem véletlenül hallja ez a lator Jézus azóta is sokszor idézett mondatát:

˝Ma velem leszel a paradicsomban.˝ Ehhez kapcsolódva szeretném megemlíteni egy megrendítő versélményemet. A nyolcvanas évek elején a rádióban hallottam egy költeményt, a címe ˝Ajándék az angyaloknak˝. Utána mikor arról faggattak, hogy milyen karriert képzelek magamnak, azt válaszoltam, mondom azóta is: nem szeretnék más lenni, mint ajándék az angyaloknak. A vers egyébként arról szól, hogy a mennyország angyalai várják vissza a földön járt mennyei herceget, Jézus Krisztust, és izgatottan készülnek rá, hogy ajándékot hoz nekik.

Várják a dicsőséges bevonulást, de nagy megdöbbenésükre – még a trombitákat sem tudják megfújni, még a himnuszra sem zendítenek rá meglepetésükben – nem a fényes herceg, hanem egy megtört, töviskoronás alak érkezik, de a vállán ott az ajándék az angyaloknak: a tőle jobbra megfeszített gonosztevő. Miközben abban bízunk, hogy nem kell megmártóznunk a testi kínok poklában, a lelkünk számára megmarad annak reménysége, hogy végül mi is ajándék leszünk az angyaloknak.


Krisztus vére a tojáson

Húsvéthétfőn sok szakrális gyökerű népszokás él, így például a locsolkodás, hímes tojások ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a tradíciónak, de bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának. Eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat úgy próbálták lecsendesíteni, hogy lelocsolták őket. Régen a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. Egyes feltételezések szerint a húsvéti tojások piros színe Krisztus vérét jelképezi.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Többmilliós összdíjazás a Kisalföld Vágtán

A fő versenyszámon, az 1200 méteres galoppversenyen kívül számos komoly és kevésbé komoly… Tovább olvasom