Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

A Vezúv és áldozata

Olaszország egyik leglátogatottabb látványosságát, Pompejit ki lehet hagyni, de nem érdemes.

Pompás őszutó van. Magyarországtól délre még inkább. Talán nem véletlen, hogy sokan választják a turista-utószezont, hogy elutazzanak. Olaszország egyik, ha nem a leglátogatottabb látványosságát, Pompejit ki lehet hagyni, de nem érdemes. És arról se feledkezzen meg egyetlen utazó sem, hogy a Vezúv nemcsak távolról, közelről is csoda!
Az olaszországi utazásokon élményt jelentenek a jó minőségű autópályák, amelyek behálózzák az egész országot. A Bologna–Firenze–Róma–Nápoly–Pompeji útvonalon csaknem mindenütt láthatók az Appenninek vonulatai. Az Appenninek, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a Cadibona-hágótól körülbelül 1300 kilométer hosszan, 50–150 kilométer szélességben húzódik a Tarantói-öbölig, illetve Délen Szicília északi részéig.

A hegységek keletkezése már ősidőktől kezdve foglalkoztatta a tudósokat. A természetet sokáig változatlannak hitték. Csak a legbátrabb gondolkodók merték megkérdőjelezni koruk tanait. Leonardo da Vinci (1452–1519) ezt írta: „Ami valamikor tengerfenék volt, most hegycsúcsként emelkedik a magasba. Erről tanúskodnak a tengeri kagylóhéjak, osztrigák és korallok, amelyeket most a hegyek csúcsán találunk." Leonardo da Vinci ezzel a megállapításával évszázadokkal megelőzte korát. A mai modern földrajztudomány a lemeztektonika elméletével magyarázza a hegyek keletkezését, a kéregben lejátszódó folyamatokat. A lemeztektonika a földkéreg szerkezetének és a benne lejátszódó folyamatoknak a magyarázatául szolgáló, az 1960-as években kifejlesztett modell, amely olyan jelenségek magyarázatát és összefüggéseinek értelmezését célozta meg, mint a kontinensek vándorlása, az óceáni hátságok és mélytengeri árkok, valamint a földrengések és a vulkáni tevékenység.

Korunk tudománya megközelítőleg pontos magyarázatot tud adni arra, hogy Európa e déli pontján miért működnek vulkánok. Az ok: a délről észak felé nyomuló, Afrikát hátán hordozó kőzetburokdarab – egy közbeiktatott, úgynevezett apuliai kőzetlemezzel együtt – itt ütközik Európának.
A Nápolyból Pompejibe vezető autópályán csodálatos környezetben – balról a Vezúv, jobbról a Nápolyi-öböl – érdemes a már tanult ismereteket feleleveníteni.

Pompeji fórumán állva, szemben a Vezúvval a múlt eseményei jutnak eszünkbe. Pompeji tulajdonképpen a Vezúv áldozata. A legtöbb vulkánológiai kézikönyv Krisztus után 79. augusztus 24-re teszi a Vezúv kitörésének kezdetét és augusztus 25-re annak a végét, vagyis az egész katasztrófa nem több, mint két nap alatt zajlott le.
A kitörés egyik áldozata korának híres természettudósa, a római flotta admirálisa, Caius Plinius, az „idősebb" Plinius volt. A neves történetíró, Tacitus megkérte Plinius unokaöccsét, aki a kitörés idején 17 éves volt és túlélte a katasztrófát, hogy írja le, hogy mi is történt valójában. „Augusztus 24-én déltájban... rendkívül nagy és különös felhő tűnt fel... Alakja leginkább a lombos fenyőéhez hasonlított, mert hosszasan nyúló törzse lent szerteágazott, bizonyára azért, mert a kitörő gáz ereje felhajtotta, majd amikor csökkent, s már nem emelte, vagy talán súlyánál fogva is széltében elömlött. Olykor fehér volt, olykor szennyes és foltos, aszerint, hogy földet vagy hamut kapott fel... Ahogy közeledtek, egyre forróbb és sűrű hamu hullott a hajóra, majd tajtékkövek, megfeketedett és átizzott, a tűzben megrepedezett kődarabok... a Vesuvius hegyéből több helyen széles lángnyelvek és magas tűzoszlopok csaptak fel."

A Vezúv 1400 Celsius-fokos, 5000 méter mélyből feltörő olvadt lávája már többször elöntötte a hegy oldalát, de ahogy már korábban is említettük, pompejiig soha nem jutott el. A várot gigantikus lapilli (éles vulkáni kő) hamueső temette el, Herculaneum pedig valósággal eltűnt a sárfolyam alatt. 1631-es kitörése óta, amely 3000 ember életét követelte, 23 további kitörést jegyeztek fel.  A legutolsó három 1906-ban, 1928-ban és 1944-ben volt. Mostanában nem jeleznek a szeizmográfok. Tessék felsétálni a vulkánhoz, életre szóló élmény.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Élet túl a Hargitán, túl Gyimesen

Csatlakoztunk a csángóknak szánt gabonasegély kiosztására Moldvába autózó gazdákhoz. Tovább olvasom