Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

A védelem diplomatája

A 12. Arrabona légvédelmi rakétaezred eddigi parancsnoka, Varga László dandártábornok augusztus 1-jétől Magyarország Oroszországba akkreditált véderőattaséja.

A NATO-csatlakozást követően a tábornok tevékenyen részt vett hazánk egyetlen légvédelmi rakétaegységének a szövetségi rendszerbe illesztésében.

– Amikor kilenc éve az alakulat parancsnoka lettem, úgy fogalmaztam meg: kell egy jó csapat, rengeteg a tennivaló, de kiemelten fontos, hogy megérkezzünk a NATO-ba. Akkor még mintegy a senki földjén voltunk, a Varsói Szerződésből korábban kilépett az ország, a NATO-ba még nem lépett be. A menet hosszú volt, sokat kellett tanulni. Ugyanis hiába tudtuk mi kiválóan a légvédelmi szakmát, kiderült, nagyon sokat kell tanulni, hogy ebben a szövetségben tudjuk, mit akarnak tőlünk – magyarázta Varga László, s hozzátette:

– Tudomásul kell venni, ha belépünk egy szövetségbe, jelen esetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, attól kezdve a szövetséges országok légtere közös, annak az őrzése nemzeti és szövetségi felelősség. Ez csak olyan szabályok szerint lehet, amelyek a szövetségben elfogadottak és mindenki által érthetők.

Hiába volt meg a megfelelő szellemi bázis, s technikai eszközök, nagyon sok munkába telt, hogy mindez az új környezetben alkalmazható legyen.

– Büszke vagyok arra, hogy munkatársaim, a magyar mérnökök hozzáértése, tudása elég volt ahhoz, hogy néhány esetben új eszközöket alkottunk, alkottak, s azok alkalmazhatók a rendszerben. Eközben kialakult egy nagyon jó csapat, megújítottuk a laktanyát, s részt vettünk éleslövészeteken, s a NATO-kötelékben végrehajtott gyakorlatokon is kiváló eredményeket értek el légvédelmi rakétatüzéreink, bizonyítva tudásukat.

Egyesek szerint nem kellene magyar katonaság, légvédelem, nem kell annyi repülő, meg rakéta, egyedül úgysem tudjuk megvédeni magunkat.

– A szövetséges országok légtere közös, békeidőben azt kell felügyelni. Egyrészt, hogy tudjuk, mi van a légtérben, ezért vannak a radarok és egyéb észlelőberendezések. S természetesen kell olyan erő, amelyik adott esetben, ha kell, be tudjon avatkozni. Ezért tartják a vadászrepülő-készültséget. Ez mindenhol egyforma szabályok szerint működik – kezdte felvetésünkre adott válaszát Varga László.

– Azt is tudomásul kell venni, hogy a légtérből várható fenyegetések természete folyamatosan változik. Nemcsak hagyományos, merev vagy forgó szárnyú gépek jelenthetnek veszélyt az ország vagy a szövetséges államok biztonságára, hanem új típusú repülőeszközök is. S ezeknek bizonyos spektrumával a készültségi erők nem tudnak harcolni. Repülő nem tud harcolni ballisztikus rakéta, szárnyas rakéta vagy cirkáló rakéta ellen. De az úgynevezett pilóta nélküli vagy távvezérelt esz-
közök ellen sem. A tudomány állása szerint ezekkel szemben csak a légvédelmi rakétások jelentenek oltalmat, reális elrettentő erőt, ami megfontolandóvá teszi ezeknek a fegyvereknek a bevetését.

A tábornok szerint egyetlen haderő sem olyan gazdag, hogy finanszírozni tudna egy olyan eszközegyüttest, amely minden veszély ellen képes oltalmazni. A veszélyelemzéssel foglalkozók azt mondják, ilyen veszély jelenleg nincs Európában.

A légvédelmi rakétások az elmúlt 10 évben két éles bevetésen voltak. Az egyik esetben 2001. szeptember 11. után, akkor Paks védelmében Kalocsára települtek egy esetleges támadás kivédésére. A baloldali állam- és kormányfők balatonőszödi találkozójának légtéroltalmazását a szövetségesekkel megerősítve végezték 2004-ben.

– Szerencsére azóta olyan harci feladat nem volt, ami publikus lenne. De minden éleslövészet kétezer-öttől olyan környezetben zajlott, amikor ezt a fajta oltalmazási módot gyakoroltuk, hogy több nemzet közös vezetés alatt tudjon tevékenykedni. Ebben a szövetségben a legfontosabb az, hogy békés célú repülőeszközt vagy polgári repülőeszközt, aminek nincs ártó szándéka, illetve saját eszközt megsemmisíteni nem megengedhető. De úgy gondolom, örülni is lehet neki, hogy nem volt több harcfeladat, és sokkal jobb légvédelmi rakétalőtéren gyakorolni. Éles feladatnál nem lehet hibázni, másrészt nem lehet gyakorolni.

Az attasé feladatairól a tábornok elmondta:

– A védelmi attasénak közvetítenie kell mindazt, amit a két ország haderejével vagy védelempolitikájával kapcsolatos ügyek adnak. Érzékelnie kell, hogyan gondolkodnak a fogadó országban. Nem hiszem, hogy Magyarországgal szemben bármely ország ellenséges szándékkal lenne. De ha még így is volna, a mai világban a párbeszéd, a kölcsönös megértés vagy a kompromisszumok kimunkálása lehet, ami mellett menni kell. Ez mindegyik ország biztonságának jó.

Moszkvában jelentős számú attasétestület van. A világ más részeiről jövő attasékkal – szövetséges országokból vagy éppen válságterületekről érkezőkkel – is kapcsolatot lehet s kell tartani. Olyanokkal is, amely országokban magyar katonai jelenlét van.

– Örülök neki, hogy így sikerült a katonai pályát lezárni, ezzel a haderő, a légvédelmi rakétás fegyvernem meg tudta mutatni, hogy hosszú csapatszolgálat után magas rendfokozatot elért emberek ilyen módon fejezhessék be a katonai pályát. S ez a fiatalok számára példa, hogy meg lehet csinálni – mondta végül, mintegy a korábbi csapattársaknak üzenve Varga László.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A SZEnergy Team sikerkovácsai

A Rábaringen tesztelte a győri Széchenyi István Egyetem csapata a díjnyertes járművét, itt… Tovább olvasom