Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

A valóra vált téli álom

Tizenkét éve őt választották Miss World Hungarynek, ám hamar búcsút intett a modellkedésnek, a szépségiparnak. Petes Beátának már akkor is mindennél többet jelentett a tánc, a tanítás.

Nem lett celeb, nem vetkőzött és ezt egyáltalán nem bánja. Talán éppen a szeretet ünnepének egyik téli homályba tűnő napján álmodta meg, egyszer táncstúdiót alapít, és majd gyereket nevel. A karácsonyi álom valóra vált, az egykori szépségkirálynő ma egy kisfiú boldog anyukája és több tucat fiatal elhivatott tánctanára. Tizenkét éve – egy baráti fogadásnak eleget téve – nevezett a szépségversenyre, ám Petes Beát akkoriban sem igazán a szépségipar, a modellkedés érdekelte.

– Mindig is a sport és a tánc jelentette a hobbimat, teljesítette ki az életemet – sorolta Beáta –, nem kellett különösebben gondolkodnom, mit szeretnék igazán csinálni. Mazsolázhattam volna a felkérések között, de a sűrűjébe nem mentem bele. Nem vetkőztem, nem lettem a mai szóval celeb, erre a szívem mélyén nem is vágytam. Elvégeztem a táncművészeti főiskolát, tettem azért, hogy megvalósíthassam az álmaimat.

Az álmokat, és azt az egyet, amelyet a meleg családi körben szőtt még teljesebbé, a karácsonyfájuk csillogó, táncoló fényeit vizsgálva. Még női szemmel nézve is nyugtázható, Bea adottságai, a bűvös hármas méretek alapján évekig fürödhetett volna a sikerben, ám álmait többre tartotta a szépségipar csillogásánál. Magánéletébe nem szívesen engedett bepillantást, fontosabb volt számára a folyamatos képzés és máig nem tett le a tanulásról.


– Nem vagyok elfogult, tudom, ha visszautasítok egy fotózást, vetkőzést, gyorsan keresnek helyettem mást – folytatta Bea. – A magyar lányok szépek, bevállalósak, ráadásul sokan vannak. Engem a szüleim erkölcsösen neveltek, ennek köszönhetően az értékítéletem sosem hagyott cserben. Belekóstoltam a tengerentúli világba, de bevallom: ˝honvágyós˝ vagyok, már az úton kifelé legszívesebben hazajöttem volna. Négy hónapig Amerikában dolgoztam, táncoltam, de ott is csak élni kellett, az a néhány hónap nekem bőven elég volt. Arra legalábbis bizonyosan, hogy eldönthessem: itthon a helyem, amit igazán szeretnék, azt a szeretteim közelében is elérhetem.

A tánciskola egy éve, éppen karácsonyra készült el, Beáta a szívét-lelkét beletette, hogy akik nála tanulnak, szinte otthon érezhessék magukat.

– Rengeteget köszönhetek a barátaimnak, köztük Túri András táncpartneremnek, akivel jóformán együtt nőttünk fel, s értünk el csodálatos eredményeket. Vele együtt egy megszállott kis tanári csapat segít abban, hogy Győrben, Komáromban, Ajkán és Szlovákiában is zökkenőmentesen és színvonalasan működjön a táncoktatás. Minden tanítványom sorsát a szívemen viselem, ezért a lépések mellett legalább ilyen fontos a jó hangulat, a családias légkör. Vallom, hogy a tánc az a mozgásforma, amely boldoggá tesz, s az ember lelkét, személyiségét folyamatosan építi. Vallom, hogy még az ünnep estéjén, amikor közösen éneklünk, akkor sem árt, ha néhány könnyű lépés erejéig perdül egyet a család. Egymáshoz érni, egymást segíteni, egymással andalogni, elmerülni a szeretetben, a zene ritmusára a legszentebb dolgok egyike. Mindannyian az Ember gyerekei vagyunk.

Az élet másik nagy ajándékának a fiatal édesanya kétéves kisfiát, Trisztánt tartja, aki idén már nagyon várja a karácsonyt, bizonyosan rácsodálkozik a csillogó fényekre, a feldíszített fenyőre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miért jobb a negyven, mint a húsz?

Hol Piaf-sanzonokkal, hol régi magyar filmslágerekkel, hol hegedűvel a kezében, csárdást vagy… Tovább olvasom