Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

A szombat esti táncláz tovább ég

A sorozatból jól ismert Farkasházi Réka nemrég Győrben járt, hogy itt is bemutassa Samunadrág című albumát a gyermekközönségnek.

A színésznő, családanya rengeteget dolgozik, gyereket nevel, énekel, próbál, hogy elérje céljait. Sokan nem is gondolnák róla, de ezt teszi már tizennyolc éves kora óta.

– Hogyan döntöttél amellett, hogy kiadsz egy gyermekalbumot?

– Nagyon sokszor próbáltak rávenni, hogy adjak ki gyermeklemezt, de én úgy voltam vele, hogy amíg nem találok olyan anyagot, amit a magaménak érzek, addig nem vágok bele. Azt nem akartam, hogy már ismert, régi dalokat újraénekeljek, mert azokat a dalokat az énekelte a legjobban, aki ezt először tette. Telt-múlt az idő, aztán két éve megjelent Kukorelly Endre verseskötete, a Samunadrág. A költőt nagyon régóta ismerem, a kötet pedig nagyon tetszett, így megmutattam a kiadónak, akik régóta próbáltak rábeszélni, hogy csináljak gyereklemezt, de nekik nem tetszett. Eljöttem a kiadótól és Kukorellyre szavaztam, aki nagyon örült, hogy zenék készülnek a verseiből. Nagyon szerencsés volt az egymásra találás a zeneszerzővel is, neki köszönhetem ezt a fiatal zenekart is, akikkel fellépek, mert többnyire az ő tanítványai a zeneakadémiáról. Egy éve volt az első koncert, ahol ott ült Kukorelly Endre is. Többszörösen kitüntetett, Magyarország egyik legelismertebb költője azt mondta a koncert után, hogy még soha nem hallgatták ennyien a verseit. Kicsit elgondolkodtam ezen.

Rizikós kiállni gyerekek elé

– Könnyen befogadták a gyerekek az albumot?

– Igazából a szülőkkel nehéz elfogadtatni az anyagot. A gyerekek nagyon élvezik, szeretik. Nem egy megszokott hangzásvilág, és a versek sem szokványosak, egyszóval nem hagyományos gyerekversek, de a gyerekek értik. Azt gondolom, hogy ha máshogy nem, legalább így eljut hozzájuk egy kis irodalom. Ahogy elnéztem, itt Győrben is problémás lehet a tanároknak. Nem irigylem őket. Volt egy kisfiú, aki a koncert elejétől folyamatosan bekiabált, hogy Tankcsapda. De látom azt is, hogy azért a gyerekek nyolcvan-kilencven százaléka veszi és igényli a dalokat, hogy ezeken keresztül énekelve verseket tanuljanak. Ha belegondolunk, mi, amikor ennyi idősek voltunk, mennyi verset tudtunk? Mennyire inkább ez volt a jellemző, mint hogy más dolgokat csináljunk. Szóval nehéz vállalkozás, de megéri.

– A felnőttek tudnak disztingválni, ha akarnak, de a gyerekek annál őszintébbek. Ha egy előadás nem tetszik nekik, vagy valamivel nincsenek megelégedve, rögtön hangosan kifejezik ellenszenvüket az előadóval szemben. Nem félelmetes ez egy kicsit?

– Mindig rizikós dolog kiállni egy ismeretlen gyerekközeg elé. Itt, Győrben csak egy olyan gyerek volt, aki nem volt megelégedve azzal, amit hall, és ő ezt meg is mondta. Ezzel nem lehet mit kezdeni, vannak ilyen gyerekek. Nagyon ritka az ilyen eset, mert valahogy mindig eljut hozzájuk, amit én szeretnék. Felhívom őket a színpadra játszani, amit imádnak. Érdekes viszont, hogy ha ott vannak a szülők, akkor nem annyira aktívak. Legutóbb Szombathelyen koncerteztem, ahol nyolcszáz és ezer gyerek volt koncertenként, nahát az félelmetes volt. Kordában tartani ennyi gyereket nem könnyű dolog. Ott is volt egy vezéregyéniség kisfiú, aki mindenféle obszcén dolgokat kiabált, mutogatott és hasonló dolgokat művelt, addig a pillanatig, amíg fel nem ajánlottam neki, hogy odajöjjön hozzám, és onnan kiabáljon, mutogasson, ha annyira bátor. Még nem merem azt mondani, hogy tudom kezelni a helyzetet, de azt már érzem, hogy az a jó, ha én is őszintén reagálok.

Élet a Barátok nélkül

– Mennyire változott meg az életed, amióta nem szerepelsz a Barátok közt sorozatban?


– Meg is változott, meg nem is. Ugyanúgy sokat dolgozom, ha nem többet, de más dolgokat is kipróbáltam, színesebb feladatokra vállalkoztam. Attól féltettek, hogy a siker elpártol mellőlem, ha kilépek a sorozatból. Mert az ember burokban van egy sorozatban, ami garantálja az embernek, hogy ha rossz, ha jó színész, ugyanakkora sikere van, mint magának a sorozatnak. Ugyanakkor ha kikerülök a nagyvilágba egymagam, akkor muszáj jól csinálnom a dolgaimat, mert ott aztán tényleg minden alkalommal bizonyítani kell. Hála istennek szerencsém volt, jól alakult az életem. Ott volt a Szombat esti láz, filmforgatás Szőke Andrással, és a színházban is öt darabban játszom már párhuzamosan. Ez nagyon jó.

– A színház volt az oka, hogy otthagytad a sorozatot?

– Nem hagytam ott a sorozatot, hanem így alakult a karakterem története. Pontosabban, amikor elmentem szülni, akkor csak fél évre hívtak vissza, amiből végül is egy év lett. Hiszek a sorsszerűségben, pontosabban abban, hogy nekem eddig mindig a lehető legjobban alakult az életem. Először megijedtem, hogy mi lesz velem, ha már nem leszek a sorozatban, de rájöttem, hogy jó ez így, mert nem hagyott belefásulni a dologba, mert tudtam jól, hogy ez nekem nem elég, annak ellenére, hogy nagyon szerettem játszani a sorozatban.

– Mennyit lennél képes áldozni a színházért?

– Ez nehéz. Nem tudom azt mondani, hogy bármit, mert nyilván a családomat nem. Örülnék, hogy ha nem kellene áldozatokat hozni, mert az már régen rossz, ha valamit áldozatnak érzek. Eddig mindig meg tudtam csinálni, amit szerettem volna. Szerencsés típus vagyok. Mindig mindenre volt energiám.

– Szőke András Hasutasok című filmjében egy teljesen más Farkasházi Rékát láthattunk. Mennyire fogott meg Szőke világa?

– Óriási élmény volt a forgatás, már egyáltalán az is, hogy felkértek, rám gondoltak és nagy hatással volt rám ez az ember. Tulajdonképpen mindent a két kezével teremtett elő, hihetetlen légkört alakít ki maga körül. Már sokat próbált filmesek is azt mondják, hogy óriási élmény volt a forgatás. Én tíz fantasztikus napot töltöttem Taliándörögdön. Mikor végeztünk, Szőke megkérdezte, hogy forgatnék-e még vele.

– Mi volt a válasz?

– Azt feleltem, hogy bármikor.

A férj segédletével

– Jelenleg a Humorbajnokság című műsort vezeted az ATV-n Hajas Lászlóval. Milyen nevettetőket kedvelsz a leginkább? Szőke András humora közel áll hozzád?


– A Hofi-féle humort nagyon szeretem, vagy Markos Gyuri humorát, de szeretem a Szőkét is. A Humorbajnokságon van egy kedvencem, de nem lenne szép dolog, ha én ezt most elárulnám. Van egy nagyon tehetséges résztvevő, már érte érdemes volt megszervezni ezt a műsort.

– Sokat tettél azért, hogy ott legyél, ahol vagy. Ha jól tudom, tizennyolc éves korodtól dolgozol.

– Igen, akkor kerültem Pestre, a Gór Nagy Mária Színitanodába vettek fel, a főiskolára nem. Mivel ott elég magas volt a tandíj, végigdolgoztuk a három évet. Én az első évben filmet forgattam, aztán a Fővárosi Nagycirkuszban játszottam a Csipkerózsikában és más produkciókban is részt vettünk.

– Mennyi időd van a családodra?

– Változó. Néha nem kevesebb, mint egy átlagos anyának, de ez annak a rovására megy, hogy kevesebbet pihenek, vagy kevesebbet tudok magammal foglalkozni. Most már megpróbálok arra is időt szakítani, hogy többet törődjek magammal, például hetente egyszer salsázni járok a Szombat esti lázas csapattal. Most már többet pihenek, csak egy napot játszom és két koncertem van egy héten, így el tudok menni edzésre is. Nehéz megszervezni a dolgokat, de a férjem sokat segít ebben is.

Pozsgai Kitti

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cannes-i kaland sztárok és szabályok sűrűjében

Igen, tényleg olyan nagyszabású és csillogó, mint a tévében, igen, tényleg ott van mindenki, aki él és mozog a filmvilágban – erősíti meg a győri származású Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára, aki a napokban tért haza a cannes-i filmfesztiválról. Amíg azonban a legnagyobb sztárok a vörös szőnyegen parádéznak, a háttérben kőkemény üzletelés folyik. Tovább olvasom