Kisalföld logö

2018. 05. 27. vasárnap - Hella 16°C | 26°C Még több cikk.

A purgatóriumot eltakarta az univerzum kapuja

El Kazovszkij művészete az Európai Iskola szellemiségében gyökerezik, amely a háborúval köddé foszlott régi európai eszmény helyére Nyugat és Kelet szintézisét kívánta felépíteni.
De míg elődei a maguk küzdelmével csak részben és egyénenként változó szinten érték el változatlan céljaikat, ő újra és újra magasabbra emelte a szabad szellem mércéjét, mert teljes lényével benne élt a változó világban, és mindvégig távol tartotta magától a zavaró tényezőket a vele való viszonyának a meghatározásában. Megtehette, mert erős, önálló személyiség volt.

Művészeti programjában az európai, majd egyetemes kultúra, a művészet, az élet, az ember és a személy identitása, a létezés és az önmagára találás mind pontosabb meghatározása foglalkoztatta, és meglehetősen következetes volt végigvitelében, ami alatt nem pusztán a gyorsan megtalált metaforikus, mitologikus nyelv és a személyes stílus értendő.

Műveinek érzelmi és szellemi telítettségét a teljességre törekvés motiválta, e tekintetben a modernizmus továbbéltetője. Művészetének belső logikája szerint pályakezdésétől kezdődően a kelet-európai avantgárd, az egyetemes kultúra és a művészi, valamint személyes emancipálódással kiteljesedő jelenlét közötti szintézisre törekedett.
Pályáját akkor kezdte, amikor a hazai neoavantgárd generáció az egészre irányulás nyilvánvaló lehetetlenségének tudatában megalkotta fő műveit, és a hangsúly a művészetben a személyiségre helyeződött át. A kollektív igazságkeresés példáit számára az ókori kultúrák mitológiái, a törzsi közösségek tárgyművészete, az orosz avantgárd legjelentősebb művészei és Kassák testesítette meg, az egyéni igazságkeresés mintáit Farkas István, Vajda Lajos, Román György, Kondor Béla, Ország Lili és Bálint Endre, később Françis Bacon és Balthus súlyos életműve. Az 1970-es évekre a hazai művészetben is a szuverenitás kultusza erősödött fel, új műfajokat meghonosítva, és a műfajok közötti átjárhatóságot megteremtve.

További művek Dr. Nagy Miklós magángyűjteményéből.

El Kazovszkij pontosan érzékelte helyzetét, és tisztában volt az aktuális művészeti törekvésekkel, saját vonzódásaival, amely permanens összművészeti „világ-kép-építésre" késztette, ahol a világ mint belülről megélt, szublimált lényeg, és mint az egészben levés mítosza, metaforikus képsorozatokból, viszonylatképekből épül fel, színpadszerű terekben és igazi színpadon. Szereplői egyszerre valósak és megidézettek, megközelíthetetlenek és mégis együttérzésre késztetők, az emberi létezés megannyi kontextusát megszemélyesítő tárgyak és lények, a személyes mitologizált élményből építkező individuális lélek egyetemes érvényűvé nemesített kifejeződései.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bolgár ajánlat az ebédlőben

Keglovich László, a Sopronból induló, de 18 évesen már a Győri Vasas ETO-ban játszó népszerű győri… Tovább olvasom