Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

˝A nemzet tragikája˝: Jászai Mari

2010-ben ünnepeljük Jászai Mari születésének 160. évfordulóját.

A klasszikus ókori és Shakespeare-tragédiák, történelmi és társadalmi drámák hősnőinek megszemélyesítéséért ˝a nemzet tragikájának˝ nevezett színésznő Rábatamásiban 1909-ben vásárolt házat nyári pihenőhelyül.

A ház két szobája ma emlékhely, Jászai Mari bútoraival, tárgyaival, szerepképeivel és életének más dokumentumaival berendezve. Hagyatékát gondozzák rokonai, testvére leszármazottai. Tevékeny részt vállal ebben Keserü Katalin művészettörténész, egyetemi tanár is. Szintén Jászai-leszármazott.

– A magyar színháztörténetben a XIX. század valódi polgári és egyúttal művészeti fordulatot hozott. A kastélyok zártkörű színielőadásai helyett és mellett előbb különféle vándortársulatok és az első, ideiglenes színházak, majd a kőszínházak elhivatott alkotói vállalkoztak a nemzeti nyelv terjesztésére, ápolására és felemelésére. A színház művészetté változtatására – írja Keserü Katalin. – Jászai Mari az első magyar színház, az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház színésznője lett. Győri, budai és kolozsvári pályakezdése után 1872-ben a Bánk bán Gertrudis királynéjának szerepét játszotta. Hamarosan haláláig vezető színésznővé és ˝az ország nagyasszonyává˝ vált. Az első független női alkotóművésznek tekinthető Magyarországon.

A rábatamási Jászai-emlékházban látható e fénykép, amelyet Jászai Mari babérkoszorújának szalagja keretez.
A rábatamási Jászai-emlékházban látható e fénykép, amelyet Jászai Mari babérkoszorújának szalagja keretez.

Alkotó, hiszen minden szerepét, még jelmezeit is maga formálta meg, a maga által megszerzett tudás, ismeretek és nyelvek birtokában. Megtanult ógörögül, angolul, franciául, hogy a nyelven keresztül többet értsen meg a drámák érzelemvilágából, és maga fordította le Ibsen John Gabriel Borkman című művét, hogy az színpadra kerülhessen 1898-ban.

– Az ászári ácsmester leánya komolyabb iskolázásra nem számíthatott. A maga választotta út így szökéssel kezdődött: a szülői házat elhagyva, támasz és segítség nélkül indult a világnak. Tizenhét éves volt, amikor a Fővárosi Lapokban azt írták: „Nem szoktunk babérokat előlegezni, de azt hisszük, bátran nyújthatunk egy levelet annak a kis leánynak abból a koszorúból, amit majd egykor az ország a fejére tesz.˝ 1909-ben megjelent Tükröm című könyvében azt írja: ˝Hányszor volt nekem ez a pár szó ebédem, vacsorám, tűz a kályhámban, cipőm, takaróm." Pedig közben ˝a legigényesebb külföldi és hazai kritikusok is meghajoltak" előtte, s neki volt köszönhető, hogy a klasszikus tragédiák ˝csodával határos˝ diadalt arattak a közönség körében a századvégen, századfordulón. De szavalóestjein is elsöprő sikereket aratott. „Az én Medeám jó lett volna kétezer év előtt, és jó volna kétezer év múlva is. Mert igaz" – írta emlékirataiban. A színészetről így vallott tanítványainak 1893-ban: ˝Önök a legnehezebb pályát választották, mikor elhatározták, hogy színészekké lesznek. Minden más pályán van megállapodás, minden mesterséget ki lehet tanulni. Nekünk mindennap tanulnunk kell, folyton, szakadatlanul…, mert amely nap nem tanulunk, amely nap megállapodunk: lefelé csúszunk. A színészet nem valamilyen szakma, amelynek a végére lehet járni. A színész csak haladhat, célhoz soha nem ér.˝

Bondor István alkotása Az ember tragédiájának Évájaként ábrázolja Jászai Marit.
Bondor István alkotása Az ember tragédiájának Évájaként ábrázolja Jászai Marit.

Jászai Mari volt, míg élt, aki itt, ím, céljához ért, áll a korábban lebontott Nemzeti Színház egy kövéből általa faragtatott sírkövének feliratán a Kerepesi temetőben. Klebelsberg Kunó búcsúztatta 1926-ban: ˝Benne magában a magyar géniusz sok jellegzetes vonása egyenesen testet öltött. Egyik legnemesebb alkotóeleme volt a kiegyezéskori Magyarországnak.˝ Korunk legendás színésznője, Ruttkai Éva azonban nem a sírhoz, hanem Jászai szülőházába látogatott a halála előtt, amint a tragika is tette az ő ideáljaival: Kiskőrösre, ˝Petőfihez" és Nagycenkre, ˝Széchenyi Istvánhoz" minden évben elzarándokolt. Széchenyi-portréját a rábatamási emlékhelyen őrizték, míg – kolozsvári és vígszínházi díszalbumaival együtt – 2005-ben el nem lopták.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rost Andrea népdalai

Ha kimondjuk a nevet, Rost Andrea, mindenkinek beugrik az arca. A szép vonásai, a csillogó szemek.… Tovább olvasom