Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A nagy gazdasági válságok kultúrtörténete

Az utóbbi napokban pénzügyi elemzők, brókerek, bankárok világszerte izgalommal figyelték az egyik legnagyobb amerikai biztosítóvállalat bukása után mélyrepülésbe kezdő tőzsdeindexeket.
A gyors és hatalmas tőkeáldozattal járó állami beavatkozás ezúttal időben megakadályozta a teljes összeomlást, de senki nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy ezzel végleg elmúlt a veszély. A világ többször is megtapasztalta már, milyen az, amikor egy pillanat alatt egzisztenciák hullnak a porba, vállalatok tucatjai csődölnek be, állami költségvetések omolnak össze. Rövid ismertetőnk a pénzügyi szektor leghíresebb válságait gyűjtötte csokorba.


„...ki tudja, hol áll meg"

A XXI. század első jelentősebb gazdasági megrázkódtatását a technológiai papírok óriási értékvesztesége jelentette az amerikai börzén, amelyet csak tetézett a 2001. szeptember 11-i terrortámadás. Tavaly pedig kirobbant a jelzálogpiaci válság, amely óriási negatív hatással volt az ingatlanpiacra, és minden bizonnyal a mostani gazdasági megrázkódtatásra is. Neves gazdasági szakemberek sorát foglalkoztatja a kérdés, vajon miért omlik össze időről időre a piacgazdaság. Az elemzők egy része sokkal inkább a pszichológiai tényezőkre helyezi a hangsúlyt, mint a kereslet-kínálat törvényszerűségéből adódó időnkénti egyensúlyvesztésre.

Előbbiek szerint a gazdasági válságokat mindig egyfajta pesszimizmus előzi meg. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az emberek érzik, hogy „van valami a levegőben". Ilyenkor elég egyetlen rémhír, ami szikraként tudja felrobbantani az addig stabilnak látszó egyensúlyt. Ennek hatására működésbe lép a „dominóelv" pszichológiája. Jól szemléltette ezt a 11 évvel ezelőtti Postabank-botrány, amikor az emberek – miközben a betett pénzükért éppen sorban álltak – úgy nyilatkoztak, hogy ők ugyan nem hisznek a rémhírben, de ha mindenki más kiveszi a pénzét a bankból, akkor ők tényleg nem jutnak hozzá saját a betétjeikhez. Ezért van akkora felelősségük a mindenkori pénzügyminisztereknek, nemzetibank-elnököknek és gazdasági elemzőknek, hogy mit nyilatkoznak a pánik időszakában.

A közgazdászok többsége kisebb szerepet tulajdonít a pszichológiának. A gazdasági élet jelentős megrázkódtatásait ők az egyensúly nagymérvű megbomlásában – például a termékek feleslegében vagy hiányában – látják. A piacgazdaság alapvető ellentmondása a termelés és a fogyasztás közötti – a profit hajszolása nyomán keletkező – aránytalanság. Abban azonban minden közgazdász egyetért, hogy a gazdasági válságok periodikusan ismétlődnek. Vannak rövidebb (8–9 év, kb. 50 év) és hosszabb (150–200) éves szakaszok, melyek végén törvényszerűen, elkerülhetetlenül bekövetkezik a gazdaság hanyatlása.


„Nem minden arany..."

Az Egyesült Államokban 1819-ben ütött be az első tőzsdekrach, amely azonban az egész világra kihatott. Az 1812–14-es amerikai–brit háborút finanszírozandó, az amerikai kormány jelentős kölcsönöket vett fel aranyrudak formájában. A hitelező bankok ezt követően a nemesfémhiány miatt fedezetlen bankjegyeket nyomtattak. Emiatt persze elszabadult az infláció, és amikor a befektetők rájöttek a turpisságra, azonnal megrohanták a pénzintézeteket, hogy mentsék a pénzüket. A válság miatt az amerikai nagyvárosokban soha nem látott méreteket öltött a munkanélküliség és sokan az adósok börtönében végezték. A gazdaság pedig csak évek múltán állt talpra. Az 1819-es pánik a piacgazdaság első kudarca volt a világon.


Sihu-húúú

A technológiai részvények első jelentős összeomlása 1873-ban következett be az amerikai vasútépítési lázat követően. A XIX. század háborúi hatalmas élelmiszer-keresletet eredményeztek az egész világon. Márpedig az Egyesült Államokban hatalmas üres földek álltak parlagon, csupán a szállítás hatalmas költségei miatt nem lehetett kiaknázni az óriási lehetőséget. Ezt a problémát azonban egy csapásra megoldotta a vasút feltalálása. A polgárháború után néhány év alatt 20.000 kilométer sínt fektettek le országszerte és ezt követően olcsó gabonával árasztották el Európát. A hatalmas lehetőséget látva Amerikában mindenki vasútba akart fektetni, a tőzsdén egekbe szöktek a részvényárak. Ugyanakkor nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénz, amellyel finanszírozhatták volna az építéseket. Amikor aztán Jay Cooke philadelphiai bankháza 1873. szeptember 18-án csődöt jelentett, elszabadult a pokol. A vasúti papírokat követve az egész tőzsde összeomlott és két év alatt 18.000 vállalat ment tönkre.
Ugyanebben az évben Európát is megrázta egy Bécsből induló tőzsdekrach. 1872-ben ugyanis óriási bank- és takarékpénztár-alapítási láz kezdődött arra az alaptalan feltételezésre, hogy a gazdaság fellendülőben van. Rengeteg céget alapítottak, amelyek részvényeit aztán jóval a reális érték felett dobták piacra. A válság első jelére kártyavárként omlottak össze ezek a „svindlivállalatok". Alig néhány hét alatt hetvenhat pénzintézet omlott össze.


Fekete napok

A történelem legnagyobb tőzsdeválsága azonban még hátra- volt. Európától eltérően az Egyesült Államok gazdasági téren roppant módon megerősödve került ki az első világháborúból. Hatalmas összegeket helyezett ki hitelre és tradicionális piacokat hódított el a korábbi nagyhatalmaktól. Ez azonban olyan optimizmust eredményezett, melynek következtében az emberek szívesebben fektették be pénzüket a tőzsdén, mint az alacsony kamatot kínáló bankokban. A várható haszonból a középrétegek is részesülni akartak és sokszor erejüket meghaladó hiteleket vettek fel a bankoktól, hogy újabb részvényeket vegyenek. Ez persze még inkább felsrófolta az árakat. A 22-es csapdája bezárult.
1929. október 24-én, csütörtökön reggel a New York-i tőzsde a szokásos nyüzsgéssel nyitott. 11 óra felé aztán valaki látványosan nagy értékű és mennyiségű értékpapírt dobott piacra. A korábbi napok nyugtalanító hírei miatt erre azonnal hatalmas eladási láz kezdődött és a papírok értéke azonnal zuhanni kezdett. Délre már teljes lett a pánik, az ügynökök néhány óra alatt több mint tizenkétmillió részvénytől szabadultak meg. Ez volt a híres „fekete csütörtök", amit rövidesen a „fekete péntek" és a „fekete kedd" követett. Sok kétségbeesett részvényes, aki mindenét elveszítette, a Wall Streeten lőtte fejbe magát. A bankok, amelyek a részvényvásárlásokhoz hitelt biztosítottak, egymás után mentek csődbe, így a tőzsde összeomlása után az amerikai bankrendszer is évekre tönkrement. A vihar végigsöpört a világon, s évekig tartó gazdasági válságot okozott. Európa, amely még a felvett hiteleket nyögte, még nehezebb helyzetbe került. Az olcsó hiteleket ugyanis többnyire a mezőgazdaságba fektették, ami az agrártermékek árának csökkenéséhez, illetve túltermeléshez vezetett. A gazdaságon hiperinfláció és óriási munkanélküliség lett úrrá. Mindennek súlyos politikai következményei lettek.


Kistigrisek nagy pánikban

A kilencvenes évek elején az egész világ meglepetten követte előbb Japán, majd a fejlődő délkelet-ázsiai országok (Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, az ún. kistigrisek) rohamos gazdasági növekedését. A leginkább az autógyártásban és elektronikában érdekelt államok évről évre hatalmas nyereséget könyvelhettek el, ami persze vonzóvá tette részvényeiket az egész világon. A GDP-növekedés éves rátája néha meghaladta az évi 10%-ot. Ennek a felfokozott optimizmusnak lettek sokan áldozatai 1997-ben.

Amikor a Princeton Egyetem professzora, Paul Krugman közzétett egy tanulmányt, amelyben megkérdőjelezte ezen országok gazdasági növekedését, azonnal megkezdődött a tőkekiáramlás a térségből és a kistigrisek valutái is hatalmasat veszítettek értékükből. Október 23-án összeomlott a világ harmadik legnagyobb részvénypiaca, a hongkongi tőzsde, aminek következtében az egész világon mélyrepülésbe kezdtek a tőzsdék. A nemzetközi valutaalap (IMF) végül csak alapvető pénzügyi reformok bevezetéséért és szigorú megszorításokért cserében volt hajlandó mentőövet dobni Délkelet-Ázsiának. A válságot a legnagyobb mértékben a kommunizmusból éppen csak kilábaló orosz gazdaság sínylette meg, amelyet a teljes összeomlástól az olajárak későbbi rendkívüli növekedése mentett meg.

Olvasóink írták

  • 1. zsirmi`` 2008. szeptember 28. 13:23
    „Azert en maradok a jol bevalt Murphy´s-nel.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varázslatos lepedőakrobatika a bábszínpadon

Először szinte könyörögni kellett, hogy egyáltalán eljöjjön Győrbe, ma negyedik darabját mutatja be… Tovább olvasom