Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

A nádszövő versei

A fertőbozi fiatalasszony elérte célját. Gyermekkora óta írt versei kötetbe foglalva jelentek meg.

A fertőbozi fiatalasszony elérte célját. Gyermekkora óta folyamatosan írt versei kötetbe foglalva a közelmúltban jelentek meg. Azt mondja, most olyan boldog, amilyen mindig is akart lenni. Sok megpróbáltatás után végre megvalósította álmait. Saját maga adta ki a kötetet, mely sajátos líráját tartalmazza.

Vessző Ágnes büszke lányaira
Fertőboz felett a dombtetőn van egy utca. A falunak ezt a részét Kisboznak hívják. Csendes környék, a kertek vége a szőlőkbe ér, azon túl már az erdő kezdődik.  Vessző Ágnes talán ezért is választotta tizenhét évesen otthonául a nagyszülői házat.
– A nagyapám és a nagyanyám szeretetet és szabadságot adtak és itt volt az erdő, a kilátó, a völgy. Ezt a csodát sehol máshol nem lehet megtalálni – meséli. – Nyolcadik után dolgozni kezdtem. Négyen vagyunk testvérek, a szüleim nem tudtak taníttatni. Gyerekként cseppentem bele az aktív munkáséletbe, olyan dolgokat tanultam meg, amik formáltak és erősítettek. Általuk lehettem az, aki ma vagyok – mondja a harminchat éves Ágnes.

Eszköz a felszabaduláshoz

– Az álmaimat, vágyaimat már tízéves koromban is versben fogalmaztam meg. Eleinte dugdostam a munkáimat, azt gondoltam, talán nem helyénvaló, amit csinálok. A nagycenki általános iskolában a magyartanárom, Szabó Attila volt az első, akivel beszélgetni tudtam az írásról. Amit nem mertem szóban elmondani, leírtam és úgy adtam át. Ez volt az eszköz számomra ahhoz, hogy felszabaduljak és kiadjam magamból a gondokat. Nincs ez másként ma sem – mondja Ágnes, aki civil foglalkozását tekintve egyébként nádszövő.

Régi álom vált valóra

– Évtizedekkel ezelőtt kezdtem el félretenni pénzt arra, hogy egyszer majd kiadjam a verseimet. Eddig mindig volt valami, ami fontosabbnak tűnt. Ma is úgy érzem, luxus számunkra ez a kötet, hiszen ha valaki a megélhetési dolgok rovására költ ilyesmire, az luxus. Egy hosszú betegség során azonban rádöbbentem, hogy az álmokat meg kell valósítani. Félve, szorongással vágtam bele a kiadatásba, de ma már örülök, mert látom, hogy elértem, amit akartam. Olyan boldog vagyok, amilyen mindig is szerettem volna lenni. Örömet okozhatok a verseimmel.

„Nézd, anyu, apa sír!"

Ágnesről már az első pár perc után kiderül, hogy milyen gazdag érzelemvilágú ember. Olyan, mint egy érzelmi barométer. A szemében látszik, hogy majd szétveti a visszafojtott szeretetvágy, ami tárgyat keres magának.
– Az emberek szívéig akarok elérni. Édesanyám a neki írott verset ebben a kötetben olvasta először. Boldog könnyei és a büszkeség, amivel ajánlja a verseim, megerősítés számomra. A napokban egy idegen férfi hívott fel. Sírt a telefonba, miközben elmesélte, hogy mennyire meghatották a soraim. A férjem is sírva fakadt az egyik verset olvasva.
– Nézd, anyu, apa sír! – mondták a lányaim. – Hagyjátok! – feleltem. Jólesett így látni őt.

Ágnes hálás azoknak az embereknek, akik érdeklődtek a versei iránt. – Hogy adhattam valamit, azt köszönöm – mondja. – Így nyert értelmet a munkám.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Arctalan segítők a telefonban

Félmillió hívás évente: hazánkban ennyien fordulnak az ifjúsági telefonos… Tovább olvasom