Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

A művészetet a gazdaság uralja

Czakó Gábor író, publicista úgy véli, fontos, hogy mindenki elmondja véleményét a közügyekről. A József Attila-díjas író meg is teszi ezt rendszeresen.


Portálunknak is kifejtette álláspontját a művészetekről, az izmusokról.


– Az írás mellett ön nem hallgatja el véleményét a politikáról. Egy internetes portálon egyenesen ˝szélsőjobboldali háttéruszítónak˝ titulálták.

– Nem foglalkozom ezekkel a minősítésekkel.


– És arra szükség van különben, hogy egy író direktben politizáljon és elmondja véleményét?

– Mindenkinek kötelessége elmondani a véleményét, természetesen a közügyekre gondolva. A társadalom akkor működik, ha ennek a kötelességének eleget tesz. Vannak országok, ahol kötelező például szavazni. Egy szebb példával erősítve: Athénban kötelező volt a színházba járás. Ha valakinek dolga volt, azt a város az előadások idejére napszámmal segítette. Az előadások, a vígjátékok, tragédiák beavattak a görögség kultúrájába, vallásába, történetébe, mitológiájába. Igényes vígjátékokat írtak, amik felvidították a közönséget. Kötelező volt tehát elmenni, hogy a véleményüket jól tudják formálni az emberek.


– Többször megfogalmazta, hogy nemzeti identitásunk szavai szitokszavakká lettek. Mely szavainkra gondol?

– Például a magyar. Számtalanszor hallani nyilatkozatokban, hogy az emberek azt mondják: mi, magyarok, persze a szó jó értelmében, szeretjük a pörköltet. Zavartan teszik ezt hozzá, mintha szitokszót mondtak volna. De ilyen kategória a nemzet, a hűség, és Istenről is csak óvatosan szabad beszélni. Tehát minden, ami tisztességes, előbb-utóbb szitokszóvá válik és ami tisztességtelen, felemelkedik.


– Korunkat gyakran illeti a gazdaságkor jelzővel. Hogy kell érteni ezt a minősítést?

– Olyan rendszer jött létre az elmúlt évszázadokban, amely minden társadalmi célt és igényt alárendelt a gazdaság érdekeinek. A kultúrát, az igazságszolgáltatást, az iskolát, az egészségügyet. Ezekkel kapcsolatban egy kérdést tesznek fel: megéri vagy sem? Ha nem éri meg, akkor vége, megszüntetnek iskolát, kórházat és a többit. Ez persze világjelenség, nem csak nálunk van így. Még sosem volt olyan, hogy egy bizonyos, egyébként fontos társadalmi tevékenység az összes többit maga alá gyűrje. És ennek következtében pusztul el a bolygó.


– A másik jellemző czakógáboros fordulat a gondolkodás egyenárusága.

– A gondolkodás is áruvá vált, a gondolatok is. Egy példa: a művészetben egy évszázada meghatározók az izmusok. Az a tévhit járja, hogy a művészek a maguk szabadsága, alkotói kedve szerint hozták létre az izmusokat, pedig ez nem így van. Az izmusokat a művészetipar tulajdonosai és piacvezetői találják ki. Az úgynevezett esztétákon, művészeti írókon, filozófusokon keresztül hajtják végre a művészek társadalmán. Amikor telítődik például kubista képpel a piac, akkor bevezetik mondjuk a szürrealizmust. Amikor ezzel is tele lesznek, jön a konstruktivizmus, aztán a modern, a posztmodern. Amelyik mű, zene, festmény, szobor, regény nem felel meg az éppen aktuális izmusnak, az nem mehet a piacra. A piacot a műkereskedők uralják, ők szedik le a hasznát. A művészek ennek alávetik magukat, és meg akarnak felelni a szabványoknak. A művészeti írók fejedelmének tartott múlt századi Coomaraswamy mondta, hogy soha az ember így a szépségtől elhagyatva nem élt, mint manapság. Gyakorlatilag nincs szépség a művészetben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarok a pálmafák árnyékában is

A Nyugdíjasegyetem hallgatóságának nagy része felemelte a kezét, amikor arról kérdezték őket, kinek… Tovább olvasom