Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

A múmia feje

A Magyarországon egyedülálló vizsgálati és rekonstrukciós módszer eredményeként elkészült Széchényi Pál érsek koponyamásolata. A 300 éves, Nagycenken található múmiával kapcsolatos kutatást Kristóf Lilla Alida vezeti. A győri antropológus beszámolójából kiderül: választ kaptak a rejtélyekre és a további munkához tengernyi adatot.
A régi és az új különös találkozásaként lelkes kutatócsoport Magyarországon egyedülálló, de még a világon is ritka módszerrel – embertani és orvosi szempontból – vizsgálta végig Széchényi Pál kalocsai érsek hazánkban „legörebbnek" számító nagycenki múmiáját.


Főpapi fő szeletelve

A munka legfrissebb eredményeként elkészült a főpap koponyájának tökéletes másolata, amelyhez az eddig gyakrabban alkalmazott gipszminta helyett a tavaly végzett CT-vizsgálat részleteit használták fel. Erre a vizsgálatra azért volt szükség, mert a múmiákról, a kiszáradt bőr miatt, nem lehet hagyományos módon koponyamásolatot készíteni.

– A technika segítségével a koponyát fél milliméternél is kisebb szeletekre „bontottuk". Ennek alapján – a Tondo Bt. segítő közreműködésével – egy sajátos eljárással tárgyként tudtuk kinyomtatni. Vagyis egymásra rakott por- és ragasztórétegekből, tízórás munka után ezerhatszáz-ezerhétszáz szeletből megszületett Széchényi Pál érsek koponyája, majd külön az állkapcsa, amelyek együtt a későbbi arcrekonstrukció alapjaként szolgálnak – számolt be a Kisalföldnek Kristóf Lilla antropológus, a szegedi tudományegyetem embertani tanszékének doktorandusza, majd a kutatást vezető szakember érdeklődésünkre az előzményeket is felidézte.

– Tavaly áprilisban a győri megyés püspök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Széchényi család engedélye alapján egy nap állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kutatáshoz szükséges vizsgálatokat elvégezzük a múmián. Megjegyzem: az egész valami magasztos, kegyeletteljes légkörben zajlott. Így például mielőtt kiemeltük és Budapestre szállítottuk volna az érsek testét, a velünk tartó Lukácsi Zoltán atya – aki a püspökség képviseletében kísért bennünket – imát mondott a földi maradványok felett.


Nem arzéntől halt meg

A kutatócsoport tagjai először a Természettudományi Múzeumba mentek, ahol a 3D-s digitalizáló mérési módszer segítségével háromdimenziós felvételek készültek a múmiáról. A jövőben ennek alapján akarják elkészíteni annak teljességgel élethű, pontos másolatát. Utána a CT-vizsgálat következett, amelyből kiderült, hogy az érsek testét mesterségesen mumifikálták. Vagyis a belső szerveket kiszedték, a medencében és a hasüregben jól látható volt a töltőanyag, amelyhez faforgácsot használtak. Ekkor derült ki az is, hogy a múmia nem teljesen ép, ugyanis a test egyik oldalán nagy nyílást fedeztek fel, amely valószínű, mesterséges beavatkozással keletkezett. A szakemberek a további kutatáshoz mintákat vettek – többek között – a faforgácsból, a mellkasból, a csigolyából, az agymaradványokból, illetve a fogkőből is.

– Később az agymaradványból kimutatható volt, hogy Széchényi Pál feltételezhetően szív- és érrendszeri gondokkal küszködött, amelyek a halálához is hozzájárultak. Így megdőlt az a sokat emlegetett, már-már legendává vált feltételezés, amely szerint a főpapot arzénnal gyilkolták meg – hangsúlyozta Kristóf Lilla Alida, majd megjegyezte:
– A szőrszálakban nem, de a bőrön azért találtunk arzénnyomokat, ami bizonyíthatóan az érsek halála után került oda kis mennyiségben, és a test tartósításához használták.

Az érseki múmia vizsgálata Győrött folytatódott. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban – az antropológus kérésére – hagyományos röntgenfelvételek készültek az egész testről. Ekkor derült ki – többek között – az, hogy az elmúlt háromszáz év alatt a főpap arca, feje, keze és lábfeje épségben megmaradt, de a test többi részét szinte csak a ruha tartja össze. A röntgenezés során olyan, szabad szemmel nem látható ruharészleteket fedeztek fel – például a szöveten átfutó arany- vagy ezüstszál –, amelyek később segíthetik a restaurátorok munkáját.

– A rendelkezésünkre bocsátott nap végén Nagycenkre tértünk vissza, ahol Széchényi Pál testét visszahelyeztük a koporsóba, Lukácsi atya beszentelte és imát mondtunk az érsek lelki üdvéért – mesélte Kristóf Lilla Alida.


Hol az érsek szíve?

– A vizsgálat eddigi eredményeit publikáljuk, konferenciákon, előadásokon – a napokban Mosonmagyaróváron – adjuk közre, ahol érdekességként bemutatjuk az érsek koponyájáról különleges eljárással készült másolatot is. A kutatásnak nincs vége – hangsúlyozta az antropológus, majd jövőbeli terveikről elmondta, hogy hamarosan megkezdődnek a társadalomtudományos és műszaki kutatások.

– Minél több információt szeretnék megtudni Széchényi Pál életéről, különös tekintettel a Rákóczi-szabadságharc idején folytatott munkásságára. Hasonlóan fontos kérdéseink várnak válaszra a pálosok tizenhetedik-tizennyolcadik századi tevékenységéről, temetkezési szokásairól. Szeretnénk kideríteni azt is, hogy például a mumifikálás mennyire volt rendi szokás, vagy csak Pál érsekre vonatkozó egyedi alkalom. Kutatjuk továbbá a főpap temetésével és áttemetésével, a Széchényi család temetkezéstörténetével kapcsolatos részleteket is. Jó lenne, ha arra is választ kapnánk, hogy a mumifikálás során eltávolított szervei hol találhatók, így például hol nyugszik a szíve.

Kristóf Lilla Alida elmondta: az érsekhez kapcsolódó épületekre, tárgyakra vonatkozó műszaki kutatást is folytatnak. Régészek és mérnökök vizsgálják majd a sopronbánfalvi templomot és kriptát, a nagycenki mauzóleumot, valamint a fertőszéplaki Széchényi-kastélyt is. A tárgyakat pedig – a múmiához hasonlóan – a háromdimenziós digitalizáló mérőrendszerrel akarják megvizsgálni. Így például az érsek mellkeresztjét, amelyet egyszer ugyan elloptak, de a kutatók tudomása szerint most Esztergomban őrzik.

– Fontos része a programnak az arcrekonstrukció. Ezt a már elkészült koponyamásolat alapján Kustár Ágnes antropológus készíti el, aki az országban ennek egyedüli szakembere. Így sokkal közelebb kerülhet hozzánk az az ember, akinek az életét és halálát ilyen sajáton módon tárjuk fel.

Olvasóink írták

  • 1. Zoltan_76 2009. szeptember 14. 02:04
    „Erre emlékszem. Anno általánosban, amikor osztálykiránduláson voltunk Nagycenken (legalább 20 éve), megnéztük az egykori érsek múmiáját. Mondhatom, mély nyomot hagyott mindannyiunkban :-) Biztosak voltunk benne, hogy megmérgezték, és azért maradt nyitva a szája...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fiatalok vámszedője: Alkohol, drog, bűnözés

A mai fiatalok azt gondolják: boldogtalanabbak, mint bármely előttük járó generáció, mert az… Tovább olvasom