Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

A média jövője: eredetiség, gyorsaság, háttér

"Azt gondolom, a döntõ jellemzõje a média fejlõdésének egyfajta fragmentálódás, töredékesedés. "

– Az exkluzív információból meg lehet élni és a magyar médiának e téren gigantikus tartalékai vannak, mert nagyon kevés dolognak jár kellőképpen utána – állítja Baló György, a Magyar Televízió igazgatója, riporter, akivel a győri Médiabálon beszélgettünk.

– Mit jósol a médiának az internet és a digitalizáció térnyerése mellett?

– Azt gondolom, a döntő jellemzője a média fejlődésének egyfajta fragmentálódás, töredékesedés. Eddig az volt a jellemző, hogy nagyon kevés médiumot nagyon sokan néztek, olvastak, hallgattak, most azt fog történni, hogy nagyon sok médiumot egyre kevesebben néznek, olvasnak, hallgatnak. Mindenkinek meglesz a saját területe. A nyomtatott sajtó jövője pedig az internet felé tart. Nem kevés nagy lap ma már nagyon komoly, nagyon nagy pénzeken működtetett internetes portálokkal dolgozik. Ezekre a lap cikkei az elkészülés pillanatában felkerülnek, videoanyagokkal, grafikákkal is kiegészítik. A gyorsaság és a részletesség számít. Egy újság akkor maradhat versenyképes, ha írásai közül azokhoz, amelyeket fontosnak talál, nagyon nagy mennyiségű háttér-információt kínál internetes oldalán, olyanokat,amik a nyomtatott kiadásba nem férnek be. – Így kevesebb újságíróra lesz szükség, ha egy ember sokkal több információt össze tud „lapátolni"?

– Összelapátol akkor, ha másoktól átvesz. De én azt hiszem, az eredeti információk értéke nő. Ma az a problémám nekem – meg nagyon sokaknak a médiában és ezen belül a magyar médiában –, hogy nagyon kevés információ járja át a médiát. Azt gondolom, hogy az exkluzív információból meg tud élni valaki. Olyanból, ami nálam van, másnál nincs, én találtam ki, én jártam utána, satöbbi. És ebben – ez lehet derűlátó vagy peszszimista, majd eldöntik – szerintem a magyar médiának gigantikus tartalékai vannak, mert nagyon kevés dolognak jár kellőképpen utána.

– Mi számít jobban, hogy az újságíró gyorsan és eredeti információt szerezzen vagy az, hogyan tálalja, jó stílusban, irodalmian, frappánsan?

– Gyorsan és eredetien. Ezt az ember rosszkedvvel mondja, hogy a tálalásnak és az egyebeknek sokkal kisebb szerepük lesz, de ott tartunk, hogy majdnem mindenki lehet médium. És ha valaminek magas a hírértéke, akkor nemfog számítani, milyen stílusban adták elő. Ha valaminek magas a hírértéke, akkor az mobiltelefonon is adásba kerül, amatőr kamerával felvéve is. Ugyanígy nem számít, hogy milyen stílusban születik a cikk, ha gyors és originális ( eredeti ) .

 – Veszély a digitalizálódás térnyerése vagy alkalmazkodást, átalakulást kívánó változás ?

 – Megtanulandó lehetőség, de amíg megtanuljuk, az sokáig is tarthat. Én igazából a veszélyt abban látom, hogy esetleg kialakulhat egy digitális szakadék azok között, akik nagyon tudnak élni ennek a digitális forradalomnak az előnyeivel és azok közt, akik ebből valamilyen oknál fogva kimaradnak. Például azért, mert nincs internetjük otthon. Ezért kulcsfontosságú, hogy minél több embernek legyen számítógépe. Meggyőződésem, hogy radikálisan átalakulnak a médiafogyasztási szokások és erről még nagyon keveset tudunk. A digitális televíziózást az fogja jellemezni, hogy nem azt nézem, amit adnak, hanem azt nézem, amit akarok és akkor, amikor akarom. A csatornahűség meg a hozzá hasonlók szerintem valószínűleg olyan dolgok, amiknek látható a vége. Össze fogják maguknak válogatni az emberek a saját tévéműsorukat. Brandek (védjegyek) fognak számítani és emberek. Ismert brandek, amit már ma ismernek. Például A szólás szabadsága egy ismert brand, azt még ebben a digitális dzsungelben is fel fogják ismerni, és aki kedveli, meg fogja nézni. Lehet, hogy nem akkor, amikor adják, de meg fogja nézni. Ugyanez igaz az ismert médiaszemélyiségekre is.

 – Mitől jó egy riporter?

 – Érdekelje az, amit csinál, lehessen rajta látni, érdekli a másik ember. Nagyon sok neves riporter van, akinél nagyon nehéz észrevenni az érdeklődés jelét. A legfontosabb az érdeklődés, a kíváncsiság, a nyitottság, a tolerancia, aztán a felkészültség és a visszakérdezés képessége, a reagálóképesség. Hiába tanul meg valaki nagyszerűen tíz kérdést, hiába tudja eljátszani, hogy a tíz kérdés most jutott eszébe, pedig már két napja fel van írva a súgógépre, ha nem képes arra reagálni, amit mondanak neki. Ezen túl pedig legyen a riporter hiteles, elfogulatlan. Kérdezze meg ne csak azt, amit senki más nem kérdezne meg, azt is kérdezze meg, amit mindenki megkérdezne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

New Yorkban tanulja a színészmesterséget

Többen biztattak, hogy póbáljam ki az utóbbit, s mivel vesztenivalóm nem volt,belevágtam. Már hét és fél éve kint élek,tehát bejött a dolog,de ma sem tekintem többnek ezt a pályát,mint pénzkeresetnek. Hogy miért? Nem tartom valami tisztességesnek a modellszakmát: minden a kapcsolatokon múlik,állandóan mások elvárásainak kell megfelelni, folyton változtatni kell magamon... Tovább olvasom