Kisalföld logö

2017. 01. 24. kedd - Timót -6°C | -3°C Még több cikk.

A legsármosabb űrhajós

1980. május 26-án Farkas Bertalan űrhajóst, későbbi beosztásában a nemzet ''farkasbercijét'' föllőtték az űrbe.
„1980. május 26-án Farkas Bertalan űrhajóst, későbbi beosztásában a nemzet ''farkasbercijét'' föllőtték az űrbe. Az voltaképpen máig nem derült ki, hogy konkrétan mi célból kellett odamennie, s hogy mit is csinált odafönn, azonkívül, hogy a proletár-internacionalizmus és a szocialista tábor töretlen egységének hús-vér jelképeként megtett néhány kört a földgolyó körül. De erről ő tehet a legkevésbé"

– jelent meg pár éve a legendás Beszélő folyóiratban. Egyetért e sorokkal vagy túllőtt a célon a publicista?

– Egyértelműen túlzónak tartom ezeket a mondatokat. Űrrepülésünk harmadik és ötödik napját teljes egészében a tudományos kutatómunka, a kísérletezés töltötte ki, s orvosbiológiai felméréseket is végeztünk. Az ember szellemi munkavégző képességét a magyar fejlesztésű Balaton nevű műszerrel mértük. A készülék többféle üzemmódban volt működtethető, egyszerű és négyválasztásos reakciómérőként. Mérte a bőr galvanikus ellenállását, meghatározta a pulzusszámot, és lehetőséget biztosított a pulzusszám és a bőrellenállás akaratlagos befolyásolására is. A berendezéssel az űrhajós pillanatnyi szellemi teljesítőképességéről nyertünk fontos adatokat.

Űrkalandtarifák

A Hold megkerülése egy orosz Szajuz űrhajó fedélzetén: 20 milliárd forint.

Egy hét a Föld körüli pályán keringő Nemzetközi Űrállomáson: 5 milliárd forint.
Szuborbitális (100 km magasságban) repülés, fantasztikus kilátás a Földre, ötpercnyi súlytalansági állapot: 20,4 millió forint.

„Orbital" felkészítő és alkalmassági tréning. Az egyetlen civileket felkészítő hivatalos űrhajóstréning: 49,4 millió forint.

Súlytalanság élménye amerikai űrrepülőgépen: 782 ezer forint.
A hivatalos űrhajósokéval azonos súlytalansági tréning a NASA központjában: 1,98 millió forint.

Előre váltott csoportos menetjegy a 2008-ban induló szuborbitális repülőgépre. Az árban három utazás szerepel: 19,6 millió forint.

A Moszkva melletti Csillagváros meglátogatása, találkozás űrszakemberekkel: 20 millió forint.

Floridai nyaralással egybekötött Cape Carneval-i űrprogram: 28 millió forint.
Ahhoz mit szól, hogy a korabeli rossz nyelvek szerint csupán azért esett Farkas Bertalanra a választás, mert az összes űrhajósjelölttársa közül ön volt a legjóképűbb?

– Ezt kitől halotta?

– A beszélgetésünk előtt édesanyámtól. Azt is mondta, hogy miután fellőtték, a pesti cukrászdákban finomabbnál finomabb Farkas Berci-s süteményekért álltak sorba az emberek.

– Először is engedje meg, hogy hadd üdvözöljem az édesanyját, ha már egyszer ilyen kellemes emlékeket őriz az űrutazásomról. Azt viszont nem gondolnám, hogy bármilyen külső adottság döntött volna a javamra, hisz egy embertelenül nehéz kiképzést az első pillanattól az utolsóig remekül teljesítettem. A mai napig óriási megtiszteltetésnek veszem, hogy első magyarként repülhettem az űrbe, s ezáltal hazánk hetedikként lépett az űrt meghódító nemzetek sorába. Összességében pedig én voltam a kilencvennegyedik űrutazó, tehát még épp befértem az első százba.

– Űrhajós parancsnokával, Valerij Kubászovval tartja még a kapcsolatot?

– Nemhogy tartjuk, évente legalább kétszer-háromszor találkozunk. Ha a Moszkva közeli Csillagvárosba látogatok, akkor szinte mindig összefutunk, de tavaly Valerij is járt Magyarországon, s közösen pár napra elutaztunk a Balatonra.

– Az egyházasfalui származású űrturistának, Charles Simonyinak tanácsokat adott az űrutazása előtt. Miben segítette konkrétan?

– Károly műszakilag remek szakember, de a súlytalanságban történő mozgással kiképzésének első heteiben akadtak gondok. Ebben adtam neki pár ötletet. Simonyi személyében egyébként igazi úriembert ismertem meg, aki – írjanak bármit az amerikai lapok – űrutazását nem marketingfogásra használta, hanem valóban gyerekkori álmát valósította meg áprilisban.

– Hogy látja, az űrturizmus mennyire válhat tömegessé a jövőben?

– Ez fogós kérdés. Szerintem 2010–2015 körül el fogunk jutni oda, hogy különrepülőgépeket indítsanak társaságok csak azért, hogy az utasok a súlytalanság élményét 20–25 másodpercre megtapasztalják. Ehhez a gépeknek parabolikus ívet kell leírniuk. Azt ellenben nem gondolnám, hogy a többnapos, Simonyi-féle űrutazások ideje a közeljövőben eljöhet. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az űrrepülőgépek pár órára felröpítsék az embereket, s rögtön vissza is térjenek velük. Ez elsősorban a technika fejlődésén múlik, s legfőképpen azon, hogy a mérnökök milyen hamar tudnak építeni olyan űrrepülőt, mely a hagyományos repülőgépekhez hasonlóan vízszintesen is képes felszállni.

– A jelenlegi űrkutatásokhoz vagy űrturizmushoz van köze?

– Tagja vagyok a Nemzetközi Űrszövetségnek, s az oroszországi Csillagvárosba is sokat járok. Utóbbi nem véletlen, jelenleg azon dolgozom, hogy a súlytalanságot kipróbálni akaró magyar emberek ellátogathassanak ide.

– Végezetül: bár sokat szerepel a médiában, hadd kérdezzem meg,mivel foglalkozik mostanság?

– Tíz éve leszereltem, hivatalosan nyugdíjas vagyok. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennék rengeteget úton, de időm javát közös magyar–orosz cégem irányításával töltöm.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elege lett a lerománozásból

Klára, a sikerlistás Magyar pszicho című könyv főszereplője büszke és önérzetes, tele tenni… Tovább olvasom