Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

˝A költészet segít megérteni a világot és önmagamat˝

Winkler Gábor építész mesél – sok más mellett – arról, miként teremt benne a költészet gyermekkorától harmóniát.

˝Versek és arcok˝ című sorozatunkban szombatonként olyan ismert személyiségekkel beszélgetünk, akiknek életében meghatározó szerepet kapott egy-egy lírai alkotás. A héten Winkler Gábor építész mesél – sok más mellett – arról, miként teremt benne a költészet gyermekkorától harmóniát.

– A huszadik századi magyar költészet ˝avantgárd˝-ja, elsősorban Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és József Attila, nekem már gyerekkoromban ˝személyes˝ jó ismerősöm volt. Szüleim, a két fiatal értelmiségi – édesanyám gyógyszerész, édesapám építész – teljességgel nyitottak voltak a korabeli haladó irodalomra, első kiadásban vásárolták meg például a nyugatosok vagy éppen az erdélyi magyar költők, többek között Dsida Jenő és Áprily Lajos köteteit – emlékezett vissza Winkler Gábor. – Amióta az eszemet tudom, verseskönyvek vesznek körül.

Édesapánk esténként körbeültetett bennünket – négy fiútestvért – az asztalhoz és verseket olvasott. Nálunk a napok versekkel végződtek.
Ahogy Winkler Gábor fogalmazott: Arany János Toldiját úgy falták, mint a mesekönyvet, egymás kezéből kapkodták és betéve tudták a trilógia minden sorát.

Winkler Gábor
Winkler Gábor
– Eszembe jutott egy kedves emlék Sopronból. Első osztályban a legendás Major László tanító bácsi tanított, aki később a tanítóképző professzora lett. Egy alkalommal megkérdezte, ki tud Adyról valamit. Erre felpattant az a hatéves szemüveges, szöszke kisfiú, aki akkor voltam, és azt mondta: ˝Én!˝ Tovább kérdezett, hogy tudok-e tőle verset is. ˝Miért ne?˝ – válaszoltam, majd lidércke hangon elszavaltam az ˝Új vizeken járok˝ című költeményt: ˝Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, / Röhögjenek a részeg evezősre. / Röpülj, hajóm, / Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. / Szállani, szállani, szállani egyre, / Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre, / Röpülj, hajóm, / Szállani, szállani, szállani egyre. / Új horizonok libegnek elébed, / Minden percben új, félelmes az Élet, / Röpülj, hajóm, / Új horizonok libegnek elébed.˝ El lehet képzelni, miként hatott, amikor egy vékony gyermekecske remegő hangon ezt mondja: ˝Én nem leszek a szürkék hegedőse.˝ Most is látom magam előtt Major Laci bácsit, amint arcán a mosoly és a meghatottság keveredett, játszott egymással.

Gyermekkorában Winkler Gábor is megpróbálkozott a rímfaragással, de aztán az olvasott tengernyi jó verssel összehasonlítva suta sajátjait, inkább a rajz mellett döntött.

– A Műegyetemen, az egymásba folyó, átrajzolt éjszakák miatt egy időre elhalványult a versekhez fűződő szerelem, a mindennapi robot ellopta az időt a versolvasástól. Aztán mikor a hatvanas évek közepén Győrbe jöttem az Állami Építőipari Vállalathoz építésvezetőnek, újra előkerültek a verseskötetek, de igazán akkor horgadt fel ismét a szerelem, amikor megszülettek gyermekeink, Ágoston és Hedvig. Az én feladatom volt az altatás, ennek ürügyén, édesapámék példáját követve, szinte az egész magyar versirodalmat végigolvastam nekik. Visszatért a gyerekkorom, ismét mindennapos vendég volt az ágyuk mellett Petőfi és Arany, az erdélyiek, József Attila és sorolhatnám. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de esténként a ˝Párisban járt az ősz˝ volt a ráadás. Amire azóta is szívesen emlékeznek, egy másik Ady-vers, a ˝Szent Margit legendája˝ volt számukra a legkedvesebb mese. Ma is tudják idézni: ˝Már régen várt s megbénult a szive. / Zúgott a vár, prüszkölő kún lovak / Hátán érkeztek hetyke magyarok. / Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag. / Ő nem járt a Duna táján soha, / Egy halk dalú és halk csókú legény. / És Jézusnak áldozák Margitot, / Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.˝

Winkler Gábor édesapjától ˝örökölte˝ egyik kedves versét, amivel egy Mikulás-esten nagy sikert aratott.

Juhász Gyula
Juhász Gyula
– Nagyon szerette Dsida Jenőt. Gyakran mondogatta a ˝Hulló hajszálak elégiájá˝-t. Egy alkalommal a tervezővállalat ifjúsági klubjában egy ünnepségen olvastam fel ezt a verset. Senki sem ismerte, de mindenkiben visszhangra találtak ezek a gondolatok: ˝Nekem e hajszál most az újság, / sűrített, mély élet-tanulság, / egyetlen kérdés, nagy dilemma, / nekem ez a történelem ma: / ifjak vagyunk, élünk, verekszünk / s – nem segít orvos – megöregszünk. / Ó be szomorú, jaj be félek! / Vigasztalj verssel, örök lélek, / életen túlnéző mesékkel, / bizarr, bolondos bölcseséggel.˝ Másik kedvencem egy sokszor idézett klasszikus, az ˝Anna örök˝. Több szállal is kötődöm ehhez a vershez: alkotója, Juhász Gyula édesanyám legkedvesebb költője volt, ráadásul őt is Annának hívták és szerelme volt Szeged, ahol az egyetemen gyógyszerésznek tanult. Számtalanszor eszembe jutnak gyönyörű, tiszta sorai: ˝Mert benne élsz te minden félrecsúszott / nyakkendőmben és elvétett szavamban / és minden eltévesztett köszönésben / és minden összetépett levelemben / és egész elhibázott életemben / élsz és uralkodol örökkön. Amen.˝ Ez a vers egyik rétegében egy szerelmi csalódásról szól, arról a kínzó, súlyos érzésről, amelyben mindannyiunknak része volt már. Arról az érzésről, amely akkor és ott meghatároz minden pillanatot, mozdulatainkat, gondolatainkat. Aztán, ha többször végigolvassuk egymás után, csendben és magunkban Juhász Gyula ˝üzenetét˝, megnyílnak a sorok, feltárul előttünk az igazi réteg, vagyis az, hogy ez a vers annál sokkal többről szól, mint egy szerelmi csalódás. Ez a vers az életről szól. Azokról a bennünk lakozó érzésekről, amelyek létünket elkísérik és segítik az örökkévalóság magasába emelni a mindent meghatározó pillanatot.

Mivel Winkler Gábor a tervezés mellett építészetet és műemlékvédelmet is tanít, ahogy mondja: egyetemi óráira is gyakran vendégül hívja a költészetet.

– Építészettörténetből például Kölcsey ˝Huszt˝ című versével szoktam megmagyarázni, hogy mi a különbség az építés és az építészet között. Ilyenkor a költői sorok mellé felolvasom a Révai-lexikonból a Huszt váráról írtakat, és megkérdezem a hallgatókat, bár mindegyik szöveg ugyanarról az épületről szól, mégis mi a különbség közöttük. Először megdöbbennek, de aztán lassan előbújik a válasz, a megértett különbség, az üzenet: ˝Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!˝ A műemlékvédelem-óráimon pedig Petőfi ˝Távolból˝ című versét szoktam idézni tanítványaimnak: ˝Kis lak áll a nagy Duna mentében; / Oh mi drága e lakocska nékem! / Könnyben úszik két szemem pillája, / Valahányszor emlékszem reája."
Erre hivatkozva értetem meg velük, hogy nem maradhattak volna fenn régi, több száz éves épületek, ha nem kötődtek volna hozzájuk érzelmek, emlékek, és nem tartotta volna meg őket az évszázadokon átívelő szeretet.

Juhász Gyula:

Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szívemben, elmosódott
a vállaidnak íve, elsuhant
a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
ma már nem reszketek tekintetedre,
ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
nyakkendőmben és elvétett szavamban
és minden eltévesztett köszönésben
és minden összetépett levelemben
és egész elhibázott életemben
élsz és uralkodol örökkön. Amen.


Hogy mit jelentenek Winkler Gábor számára a versek, arra többek között öccsének, Andrásnak egyik rövid költeményével, a ˝Magyarság˝-gal válaszolt, amely ˝A költő vére˝ című kötetében jelent meg.

– Számomra a vers maga a harmónia, amely a szépségén túl segít megértetni velem a világot és önmagamat is. András öcsém versét olvasva döbbentem rá, hogy ki is vagyok én. Ez a vers válaszolta meg az identitásommal kapcsolatban felmerült kérdéseimet: „Áldom őseimet, / kik Colmarból / jöttükben lettek / magyarok, / és bosnyák nagyanyámat, aki igent / mondott a / bácskai svábnak, / hogy magyar lehessek egykor.˝


Az építész névjegye

Winkler Gábor 1941-ben született Szombathelyen. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végzett. Munkásságát számos elismeréssel illették: Alpár Ignác-érem, Ybl-díj, Pro Urbe Pápa, Magyar Műemlékvédelemért érem, Kós Károly-érem, Podmaniczky Frigyes-érem, Hild János-érem, Pro Urbe Győr, Pápa Város Emlékérme. Tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudomány kandidátusa. Tagja az Europa Nostra Tanácsának és az Europa Nostra Díj Bizottságának, alelnöke az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának. Több külföldi egyetem vendégelőadója. Nevéhez 20 könyv és mintegy 200 tanulmány, szakcikk fűződik.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fesztiválok káros mellékhatásai

A nyár a fesztiválok ideje, ezekben a hónapokban több tízezren szórakoznak egy-egy zenés… Tovább olvasom