Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

A Kisalföld hét csodája /3

A Vasárnapi Kisalföld nyáron hirdette meg a megye hét csodája játékot. Először az olvasók jelöltek ötven, emberkéz alkotta megyénkbeli építményt, majd szakmai zsűrink. Ezúttal nyolc jelöltet mutatunk be.
A zsűri tagjai: a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Winkler Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal soproni irodájának vezetője, Figler András, a győri Széchenyi-egyetem épülettervezési tanszékének adjunktusa, Géczy Nóra és a győri Térjel-kiállítások szervezője, Tárkányi Sándor.


Nyerjen értékes utazást!

„A megye hét csodája" játékunkra október 14-ig küldhetik el szavazataikat hagyományos postai úton (9021 Győr, Újlak utca 4/A, jelige: „A megye hét csodája") vagy elektronikusan a vasujs@kisalfold.hu címre olvasóink. A Kisalföld Online-on is szavazhatnak. Értelemszerűen akik névvel-címmel juttatják el hozzánk szavazatukat, azok a végén értékes nyereményjátékban vesznek részt: első két díjunk belföldi utazás, de tucatnyi könyvjutalmat is kisorsolunk. Addig is csodára fel!

**********


Fertőrákosi kőbánya

A kőfejtő évente közel kétszázezer embert vonz Fertőrákosra. A község északi részén található, soproni régészek szerint mintegy 12 millió éves Lajta-mészkövet már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez.



Győri karmelita templom és a Klastrom


A megyeszékhely egyik legjellegzetesebb műemlékegyüttese. Győrben a karmelita szerzetesek 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer testvér tervei szerint épült. Az épületegyüttes híres loretói kápolnájában áll a „Fekete Mária"-szobor. A templom mellett álló hatalmas kolostor 1732-re készült el, mely ma szállodaként működik. A Klastromot a karmeliták anno 6800 forintért és 300 miséért vásárolták meg.






Győri Nemzeti Színház


A Győri Nemzeti Színház monumentális, szoborszerű épülete közel három évtizede áll a belvárosban. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. október 31-én avatták fel.


Pannonhalmi apátság


A Pannonhalmi Bencés Főapátság az UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része. Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adománylevele datálja. Ebben az oklevélben esik szó arról is, hogy az apátság építését István apja, Géza fejedelem kezdte el. A kerengő, azaz a négyszögletes udvart körülvevő folyosó, az ebédlő és a könyvtár egyaránt a monostor legékesebb kincseihez tartozik.


Rábaszentmiklósi templom


Az építészeti szempontból különlegességnek számító, román stílusú, háromkaréjos templom a parányi település legfőbb nevezetessége. A tatárjárás előtt is állt – a XII. század második felében épült – a kétkaréjos körtemplom a hozzá kapcsolódó patkó alakú szentéllyel és sekrestyével. Ma is ezt az alapformáját őrzi. A kereken egy évszázadon át lakatlan faluba 1701-ben költöztek új telepesek, akik a templomot rendbe hozták, s keresztelőkápolnával bővítették ki. A Rába és a Marcal áradásaitól sokat szenvedtek az itt élők – ezért Szent Miklóst, a hajósok és a víztől szenvedők megmentőjét választották a templom védőszentjének.


Sopronbánfalvai Mária Magdaléna-templom


A karmelita kolostortemplomban őrzött Fekete Mária-kép a középkorig visszanyúló Mária-kultusz egyik fontos emléke. Ma is népszerű zarándokút vezet ide. Több uralkodó, így II. Ferdinánd és I. Lipót is meglátogatta a búcsújáró helyet. A középkori templomból eredeti formájában a szentély maradt meg, ez ma is gótikus formát őriz. A hajó a XVII. századi barokk átépítés után jött létre. Homlokzatán az Esterházy és a Nádasdy család címerei láthatóak. A templom belső berendezésének egy része ugyancsak barokk kori, mint például az orgonakarzaton látható apostolképek.


Mosonmagyaróvári vár


Az erőd valószínűleg a Lajta torkolatánál alakult ki. Korai várát a Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István király. Irányító szerepét a tatárjárás utáni időszakban már kőből emelt magánföldesúri erősség vette át.


+1: Győri vasútállomás

Már 1836-ban szóba került egy Bécset és Győrt összekötő, valamint Győr kikerülésével Gönyűig vezető vasút megépítése. A kiegyezés után Baross Gábor miniszter tett rengeteget – „lobbizott" – a győri pályaudvarért. A második világháborúban lebombázták, s a kor szellemének megfelelően minél egyszerűbbre tervezték az újjáépítését. A kérdés csak az, hogyan vélekedik napjaink embere a szocreál épületekről, többek közt a győri vasútállomásról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Forgács Péter: A színház borzadályos anyagi helyzetben van

A győri nemzetiben gőzerővel folynak a próbák. Legalábbis ezt szokták volt írni ilyenkor, ősz elején… Tovább olvasom