Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

A Kisalföld hét csodája /1.

A Vasárnapi Kisalföld nyáron hirdette meg a megye hét csodája vetélkedőt. Augusztus 20-ig az olvasók jelölései alapján ötven, emberkéz alkotta megyénkbéli építmény került a listára.

A sort a megye kiváló építészei alkotta szakmai zsűri véleményezte és szűkítette. Így alakult ki a top 21 mezőnye. A vetélkedő harmadik fordulója ma kezdődik és minden az olvasók szavazatain múlik. A megye hét csodája a legtöbb voksot kapó hét építmény lesz. Hetente hét épületet mutatunk be.

Nyerjen értékes utazást!

„A megye hét csodája" játékunkban október 14-ig küldhetik el voksaikat olvasóink hagyományos postai úton (9021 Győr, Újlak utca 4/A, jelige: „A megye hét csodája") vagy elektronikus úton a Vasárnapi Kisalföld levélcímére, illetve a vasujs@kisalfold.hu címre. A Kisalföld Online-on is szavazhatnak. Értelemszerűen akik névvel-címmel juttatják el hozzánk szavazatukat, azok a végén értékes nyereményjátékban vesznek részt: első két díjunk belföldi utazás, de tucatnyi könyvjutalmat is kisorsolunk.

 
Albertkázmérpusztai templom

Az albertkázmérpusztai templomot 1897-ben építették, s a rendszerváltás után nyerte el mai pompáját. A messze földön híres templomát a bécsi udvar főhercegi párja, Frigyes és Izabella építtette annak örömére, hogy első fiúgyermekük, Albrecht herceg megszületett. A neogótikus templom a bécsi Votivkirche mintájára épült, s kicsit a budai Mátyás-templomra is hajaz. 1989-ben, a határnyitás után 28 ezer ember zarándokolt ide, magyarok és osztrákok kéz a kézben, többek közt azért, hogy a galambok és hollók lakta templom felújítására gyűjtsenek.


Fertőszéplaki tájházak


A fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor a XIX. század második felében jött létre. A múzeum rengeteg unikumszámba menő értéknek ad otthont, például egy olyan 1783-ból származó térképnek, melyen fehéren feketén látszik, hogy évszázadokkal ezelőtt a Fertő tó mennyivel közelebb volt Fertőrákoshoz, Hegykőhöz. A lakáskultúra egy évszázadot felölelő minden apró változását három tájház hivatott szemléltetni – aranyosabbnál aranyosabb szobákkal, érdekesebbnél érdekesebb tárgyakkal. Akad itt baldachinos derékba törős ágy, a kicsik rosszalkodását megfékező gyerekálló szék, napjaink multifunkcionális konyháit megszégyenítő „füstös" főzősarok, menyegző előtti legényágy, s persze hal alakú haltartó.

Győri zsinagóga

A Benkó Károly pesti építész elképzelései alapján épült győri zsinagógát 1870. szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. A részletes kiviteli terveket az Örömy, Hencz és Bergh nevű fővárosi cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. Történelmi érdekesség, hogy a győri zsinagógát a neológ, tehát az újító irányzatú hitközség álmodta meg. A zsinagóga rekonstrukciója a 2003-ban elnyert címzett támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg.

Hédervári kastély


A Rákóczi-szabadságharc idején hellyel-közzel mai végső formáját elnyerő kastélyszálló a Szigetköz egyik ékköve. A kastély négy sarkát csak három torony díszíti. Egyes vélemények szerint azért, mert a kastély a világégések előtt pont három vármegye határán állt. A hédervári kastély nem bizonyított anekdotáinak egyike, miszerint a kastély mögötti parkban titkos alagútrendszer létezett. A szóbeszédet azonban egyelőre semmilyen hivatalos dokumentum nem bizonyítja, a régészeti kutatásokra pedig minden bizonnyal még jó ideig nem lesz pénz.

Mosonszentmiklósi templomegyüttes

Ha Öttevény felől érkeznek az utazók, nem mindennapi látvány fogadja őket. Már távolról látni lehet egy kecses, karcsú templomtornyot, s amint a kanyargós utat elhagyják, a szemük elé tárul a Hanság kapujaként is ismert mosonszentmiklósi templomegyüttes. A gyönyörű barokk templom 47 méter magas tornyával, jobb és bal oldalára épített két kápolnájával emelkedik ki környezetéből. A templom története több mint ötszáz évre nyúlik vissza: a mai templom jobb oldalán álló Szent Kereszt-kápolna már a XVI. század elején is állt.

Sarródi Kócsagvár, a Fertő–Hanság Nemzeti Park székháza

A térség folyamatos lecsapolása következtében a Fertő összezsugorodott, így a sarródi kikötőre sem volt már szükség. A Kócsagvár az egykori hajóállomás és révátkelő helyén épült. Nevét a helyi madárvilág jellemző képviselőjétől, a nagy kócsagtól kölcsönző épületegyüttes 1993-ban épült. Az épületegyüttes díszes kapuja külön jelentéstartalommal bír. Két egymás felé forduló nagy kócsagot ábrázol. Az organikus építészeti stílust követte az épületet tervező hegykői születésű Zambó Terézia és férje, Koller József.

Soproni Tűztorony


Az 1290 és 1340 között gótikus stílusban épült, 1681-ben megmagasított Tűztorony erkélyéről páratlan kilátás nyílik a városra. Árkádos reneszánsz körüljárója korábban is a város figyelésére volt hivatott. A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai Tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, melynek boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Búcsúzik a világ a Maestrótól

Szombaton temetik el szülővárosában, Modenában a 71 éves korában hasnyálmirigyrákban elhunyt… Tovább olvasom