Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

A katyni erdő titka

A katyni tragédia szinte minden lengyel családot érint. A legszerényebb becslések szerint is 22 ezer lengyel tisztet, rendőrt, határőrt, tanárt és vagyonosabb embert lőttek tarkón a szovjetek 1940-ben. A szörnyű népirtás mégis attól döbbenetes igazán, hogy a szovjetek több mint ötven éven keresztül hazudtak róla s a nácik nyakába varrták a mészárlást. Írásunkban Tischler János, az 1956-os Intézet tudományos főmunkatársa segítségével próbáltuk lekaparni a Szmolenszk környéki erdőre rakódott hazugságrétegeket.
Miután Hitler 1939. szeptember elsején rátámadt Lengyelországra, a Szovjetunió is érvényesíteni akarta a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékába foglalt területi követeléseit. Két hét múlva – bár formális hadüzenet nem történt – a Vörös Hadsereg megszállta Lengyelország keleti részét. A lengyel hadsereg tisztjeit fogolytáborokba hurcolták. Így akarták meggátolni, hogy a többségükben magasan képzett tisztek a jövőbeni lengyel függetlenségi törekvések bázisát képezzék. Ezt követően bírói ítélet nélkül a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) pribékjei tarkón lőtték őket, a holttesteket pedig jeltelen tömegsírokba temették, palástolva ezzel a tömeggyilkosság nyomait.

„Több mint hatvanöt évvel ezelőtt, 1943. április 13-án a berlini rádió hírül adta, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtik. A bejelentést kezdetben hitetlenkedés fogadta Nyugaton, átlátszó náci propagandafogásnak tartották, amelynek célja, hogy egymásnak ugrassza a Hitler-ellenes koalíció tagjait" – kezdte Tischler János. „Persze, a németeknek csakugyan ez volt a szándékuk, azonban hamarosan kiderült, hogy amire hivatkoznak, valóban megtörtént. A sztálini gaztettet nem leplezhette el az sem, hogy a nácik akartak belőle hasznot húzni. Ugyanakkor a Szovjetunió széthullása kellett ahhoz, hogy a Kreml beismerje a lengyel hadsereg tisztjeinek brutális agyonlövetését. Ötven év után került napvilágra az igazság: a mészárlást a szovjet kommunista párt politikai bizottsága rendelte el, Sztálinnal az élen" – folytatta a történész.

Sztálin parancsára gyilkoltak

Amikor a náciknak a sztálingrádi csata után sikerült a katyni sírok nyomára bukkanniuk, odahívták a Nemzetközi Vöröskereszt szakértőit, a feltárásról, a földi maradványok egyházi szertartás szerinti temetéséről propagandafilmet készítettek – Goebbels brutális leleményességgel használta ki a lehetőséget. Tudta, a film jó alkalom, hogy a megszállt országokat a bolsevikok katyni rémtettével igyekezzen meggyőzni: a végsőkig álljanak ellen a Vörös Hadseregnek.

„A katyni erdőben feltárt gyilkosságok további története is szerfelett jellegzetes. 1944 elején – miután a Vörös Hadsereg visszafoglalta a szóban forgó területet – egy kizárólag szovjet »tudósokból« álló bizottság, amelyet Burgyenko akadémikus vezetett, haladéktalanul megállapította, hogy az elkövetők a németek voltak. Sztálin gátlástalan bizonyítási vágya, saját hazugságuk mindenáron való alátámasztásának szándéka egészen odáig fajult, hogy a szovjetek még a nürnbergi per vádiratába is felvetették Katynt a nácik bűnlistájára. Az ítéletek indoklásából azonban végül is kimaradtak az erre utaló bekezdések, mert a bírák többsége nem volt meggyőződve a németek felelősségéről ez ügyben" – magyarázta Tischler János a tömeggyilkosságra rakódott több évtizedes hazugságot.
Ráadásul Katynról nemcsak a szovjetek hazudtak folyamatosan, költséget és fáradságot nem kímélve, de a nyugati szövetségesek is. Ennek hátterében Goebbels jól sikerült propagandafilmje állt, melynek üzenete egyértelmű volt: „ez a sors vár Európára, ha győznek a bolsevikok". Ez volt a legfőbb oka annak, hogy Churchill a teheráni konferencia előtt megtiltotta a lengyel emigráns kormánynak, hogy tiltakozzon a szovjet történelemhamisítás ellen, Roosevelt pedig nem adott hitelt a saját szakértői által készített, a gaztettről árulkodó jelentésnek.

Nincs bocsánat

A Szovjetunió és csatlós államai propagandagépezete még a rezsimek bukásának előestéjén, a nyolcvanas évek végén is makacsul tagadta a vérfagyasztó mészárlást. Hiába puhult fel a diktatúra, jött el a glasznoszty – amelyben már sok mindenről félig-meddig szabadon beszélhettek –, Katynt az utolsó percig próbálták eltitkolni. Magyarországon szintén nem merték az igazságot kimondani.

A lengyeleknek rendkívül fájó pont, hogy a jogutód Oroszország is szimpla, vagyis elévült köztörvényes bűncselekmény gyanánt tekint Katynra. Nem hajlandó elismerni, hogy népirtás és háborús bűntett volt. Ebben az esetben ugyanis elkerülhetetlen lenne a tettesek megnevezése, s a meggyilkoltak hozzátartozóinak a kárpótlás folyósítása.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatalmas etikai felzúdulást váltott ki a klónozás

Hatalmas áttörést értek el brit tudósok azzal, hogy előállították az első, részben emberi, részben… Tovább olvasom