Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

A Húsvét üzenete

A húsvéti ünnep a legtöbb ember számára nemcsak a nyuszival, a locsolkodással, a piros tojással egyenlő, nemesebb tartalma is van. Nemcsak vallási háttere, hanem általános üzenete is becsülendő.
Minden ünnepnek van lélektana, története, filozófiája. A húsvétnak is, mely a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Mi avatta azzá? – erről beszélgettünk dr. Bóna Zoltánnal, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkárával.

– Mit jelképez a húsvét?

– Röviden úgy foglalhatnám össze: az élet győzelmét a halál felett. Feltámadási ünnepként tartjuk számon, így ismeri mindenki. Aki hívő, az tartja az egyházi liturgiát, de jó részét az is, aki nem. A történet ismert: az isteni áldozat, az emberiség bűneiért vállalt kereszthalál, Jézus Krisztus megfeszítése és harmadnapon történő feltámadása, majd 40 nap utáni mennybemenetele – magyarázza a főtitkár.

– Azonos tartalmú az ünnep a keresztény vallások mindegyikében?

– Igen, csak formájában tér el az egyes vallásokat illetően. A zsidó liturgikus évnek is egyik nagy ünnepe a húsvét – a pészah –, a kovásztalan kenyér ünnepe, amely a korai kalászosok érésével függött össze, de húsvétkor ünneplik meg a zsidó nép Egyiptomból való kiszabadulását is. Akkor a menekülés hirtelensége miatt nem jutott idő arra, hogy a kovász megkeljen, erre is emlékeztet az ünnepi szokás. A keresztények új tartalommal töltötték meg a húsvéti ünnepet, Krisztus feltámadásával.

– Az ünnep időpontja körüli eltéréseket mi okozza?

– A zsidók a tavaszi napéjegyenlőség napján tartották az ünnepet – március 21-én. A keresztények egy része követte ezt a szokást. Ily módon eltérések alakultak ki a húsvét megünneplésének időpontja körül, ez a keresztények között szakadáshoz is vezetett. A húsvét időpontjának vitáját a niceai zsinaton (325-ben) zárták le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, és ez a vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon legyen. A niceai zsinat határozata szerinti ünneplés csak a VIII. század végén lett általános. A nyugati és keleti keresztény világ ünneplése azonban az ünnep időpontjában ma is eltér, mert a kétféle naptár szerint nem azonos időpontban van az a bizonyos vasárnap.

– A húsvét előtti egyházi készülődésnek melyek a legfontosabb stációi?

– A negyedik századtól kezdve általános szokás, hogy húsvét ünnepére 40 napos böjttel készülnek, mivel az evangélium leírása szerint Jézus is 40 napig böjtölt a pusztában. Ez a nagyböjt, amelynek első napja hamvazószerda. Az ókeresztény korban a bűnözők bűnbánatot tartottak, és hamut szórtak a fejükre, de a templomba nem léphettek be, csak nagycsütörtökön, amikor megkapták a nyilvános feloldozást. A kilencedik században már nemcsak a nyilvános vezeklők, hanem a többi hívő is ezt tette – avat be a történelmi részletekbe Bóna Zoltán.

A nagyböjt legfontosabb időszaka a húsvét előtti hét, a nagyhét, amelynek első vasárnapja a virágvasárnap, vagy pálmák vasárnapja. Szentelt pálmaággal, barkával, virággal körmenetet tartanak Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére. Nagycsütörtökön emlékeznek meg az utolsó vacsoráról, nagypéntek Krisztus szenvedésének és a halálára történő emlékezésnek az ünnepe, nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete, a vigília. Az éjféli mise már a feltámadást ünnepli. Ehhez kapcsolódik húsvét vasárnapjának a liturgiája. A húsvétot követő 50 nap a húsvéti idő, ami pünkösdig tart és kiemelkedő ünnepe az áldozócsütörtök, valamint pünkösd. Áldozócsütörtökön emlékeznek Jézus mennybemenetelére és tíz nappal utána van pünkösd, a Szentlélek eljövetelének ünnepe.

– Az ünnepnek nemcsak liturgiája van, hanem folklorisztikus elemei is.

– Az idők folyamán sokat változott az ünneplés, mindenki önmaga dönthet, miként tartja, hogyan éli meg. Az egykor szigorú böjt már egyházi körökben sem alapkövetelmény – a nagypéntek kivételével –, bár sokan kifejezetten hasznosnak tartják egészségügyi szempontból a böjtölést. A magyar ember számára az ünnep betetőzése hagyományosan az asztalra kerülő sok finom étel. Húsvétkor a bárány, mely Jézus áldozatát idézi, s a tojás a megszokott, mely az élet, a jövő, a remény jelképe. A locsolkodás sem valamiféle kitalált vigasság – egyrészt Jézus halálához kapcsolódó szertartás, másrészt pedig a húsvétkor annak idején tömegesen keresztelkedők emlékének őrzése – állítja a főtitkár.

A húsvét mindig igazi spirituális ünnep, noha mára kissé humanizálódott a vendégvárással, ajándékozással. De igazi lényegére, tartalmára csakis az ad választ, ha megértjük az áldozat, a szeretet, az egymásért vállalt felelősség, a megbocsátás húsvéti üzenetét. Ez az üzenet ad választ a kérdésekre, hogy miért és hogyan tartsuk a húsvétot, melynek ünnepeink sorában egyedülálló értéke van, amit tisztelnünk és becsülnünk kell modern világunkban is.

L. Gy.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Róma a visszatérések városa

Radnóti Ákosnak az elmúlt években mindig Rómába vezetett egy-egy útja, ezért őt kérdeztük, milyen élményeket szerzett a világ újkori csodái közé jelölt ókori aréna maradványai közt, a Colosseumban. „Róma a kedvenc városom, tavaly már ötödször voltam ott. Egyszerűen a világ legszebb és legjobb városa!" – írta felhívásunkra jelentkezve Radnóti Ákos. Tovább olvasom