Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

A homo kádárikusz a Mekibe és a Humába megy

Ahogy azt sorozatunk előző részében jeleztük („Határon innen és túl") a húsz év előtti nemzeti ünnep igencsak megmozgatta Magyarországot. Pozsgay ma is emlékezetes győri szónoklata és a fővárosi – már rendszerváltó célzatú – megemlékezések tíz- és százezreket mozgattak meg.

Ám nem pihent a „homo kádárikusz" sem: tömegesen látogatta meg a labancok földjét. Ki hűtőládáért, ki videomagnóért. Amint 1989. március 17-én írtuk, az ünnepen 48.800 személy úti okmányait kezelte a határőrség Hegyeshalomnál. „Az utasok 1140 személygépkocsin, illetve 239 autóbuszon érkeztek."

Petőfi, Kun Béla, Vorosilov együtt a FIN-ben
Eme utolsó oldali rövidhír mellett közvetlenül egy programelőzetes olvasható a két évtizeddel előbbi Kisalföldben. „Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága ma 14 órától ünnepi emlékülést tart a Tanácsköztársaság kikiáltásának, valamint a KISZ megalakulásának évfordulója tiszteletére... A rendezvényen előadást tart Kende János, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa »A Tanácsköztársaság helye és szerepe a magyar történelemben« címmel, valamint Szita Szabolcs kandidátus, a Politikai Főiskola tanára »A KISZ megalakulásának körülményei Győr-Sopron megyében« címmel." Mind a hír megjelenésének helye (utolsó oldal!), mind a téma sejteti: átértékelődőben volt már ekkorra a magyar XX. század megítélése. Igaz, a nyelvezet és a figurák még a régiek. Tudja-e még valaki olvasóink közül, mi is volt az a „FIN"? Nos, a Forradalmi Ifjúsági Napok rövidítése e betűszó. Március 15., meg az úgynevezett Tanácsköztársaság és április 4. („a felszabadulás ünnepe") préselődött össze a FIN égisze alatt. Tüzet és vizet is igyekezett házasítani az államszocializmus.



Másnap – hogy az átmeneti kor metamorfózisa még jobban kitessék – „Hungáriából McDonald’s" címmel számoltunk be minap elgyászolt kollégánk tollából arról, hogy vidéken elsőként Győrben is megnyílik a volt Hungária étterem helyén a Meki. „Bábolna szállítja majd a győri McDonald’s étterem részére a színtiszta marhahúsból készült húspogácsát, valamint a friss és mindig puha zsemléket" – írtuk. Mint ahogy azt is, hogy e bérleti szerződést húsz évre kötötték. Vagyis éppen napjainkban jár le.

Mi foglalkoztatta az olvasót?
Nem kevés tanulság nélkül való március 20-i számunk Postabontás oldala, alcímében „Mi foglalkoztatja az olvasót?". Tényleg, mi foglalkoztatta húsz éve? Oláh órásmester, aki később rendszeres szereplője lett a híradásoknak, úgy is mint távgyógyító, elpanaszolta, hogy Győrben eltűntek az utcai ivókutak és a nyilvános illemhelyek. A Biogal vezérigazgatója megmagyarázta, hogyan kerülhetett egy légy az általuk gyártott gyógyszerbe. Olasz Csaba Dunakilitiről a Győri Rádió megmaradása érdekében ragadott tollat. Kőrös László, a megyei húsipari vállalat igazgatója arról számolt be, hogy szigorúan vizsgálódtak és intézkedtek is, megakadályozandó, hogy a kapuvári húsüzemből ajándékba vagy stikában kikerüljön az áru; vagyis „megvédjék a társadalmi tulajdont". Na igen, akkoriban még nem volt legális a spontán privatizáció.

Dr. Nagy Györgyné Mosonmagyaróvárról „nem szereti, ha cukkolják", azzal, hogy a város minden zöldterületét beépítik, egyre zsúfoltabbá teszik a városképet. Pedig hol volt akkor még a ma már minden szabad négyzetméterre társasházi lakásokat emelő ügybuzgalom. Pék Antal, a Fáma Tours elnöke is az olvasói oldalon magyarázza meg, miért szedtek utasonként tíz schillinget a Huma áruházba indított bevásárlóbuszukon.
1989-ben a legértékesebb trófeát nem egy pénzes nyugati vendégvadász, hanem az egyik nyugdíjba vonuló vadőr ejtette. Neki ugyanis a vezetők megígérték, hogy nyugdíjazásakor szarvast lőhet jutalmul. Csak azt nem mondták neki, hogy mekkora agancsút. A vadászvezetők akkor így lőttek bakot, s utána fogták a fejüket. Ma meg úgy, hogy agancshegyig menő harcokat vívnak egymással a szigetközi vadászterületekért.
Húsz éve addig dobozban rejtező filmek is a közönség elé kerülhettek. A megyei Moziüzemi Vállalat például hatrészes dokumentumfilm-sorozatot kezdett el vetíteni. Benne Sára Sándor „Csonka Bereg" és „Pergőtűz", Tényi István a Kádárt bíráló ózdi nyugdíjasról készült „Felmentés nélkül", Bokor Péter a Habsburg Ottóról szóló „Isten akaratából", Magyar József a szívinfarktuson átesetteket bemutató „Lenullázott légió" és a Gyarmathy Lívia–Böszörményi Géza szerzőpáros a magyar koncentrációs táborról készült „Recsk 1950–1953" című filmjeiből.

Tanácselnökök mondták
Címoldalon értesült a megyeszékhely március 23-án arról, hogy Zámbó József győri tanácselnök – hivatkozva arra, hogy májusban betölti 65. életévét – a városi tanácsban bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát.
Március 31-i számunkban főoldalon jelent meg az „Izgalmas viták a megyei tanács ülésén" című anyagunk. Nos, ifjabb olvasóink kedvéért magyarázzuk meg a címet is: akkoriban jött csak divatba, hogy valamely politikai testületben egyáltalán vitatkozzanak. Ha ez meg még izgalmas is, az feltétlenül kiemelést igényelt. Nos, vita volt a nagymarosi–dunakiliti beruházás esetleges leállításának következményeiről.

Itt Zsuffa Ervin szakminiszter-helyettes azzal érvelt, a vízlépcsőrendszer meg nem építése „nemhogy megtakarítást, hanem több tízmilliárd forint kárt okozna az országnak". Hozzátette, az építkezés a tervek szerint folyik. Szabó Mihály tanácselnök meg így összegzett: a megyei tanács semmiféle olyan döntéssel nem ért egyet, amely a terület számára hátrányokat okoz. Ezért újabb helyszíni bejárásról, majd fórumról döntött a megyei tanács, „tisztázandó, hogy a nagymarosi erőmű elmaradása mekkora kárt okoz a szigetközi rendszernek". Hát így, akkor. Húsz éve történt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eb a vadász kutya nélkül

A régi mondás szerint eb a vadász kutya nélkül. Valóban nagy igazság, sokat segíthet a vadászaton a… Tovább olvasom