Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

A holland zseni valódi arca

Minden idõk legnagyobb látogatottságra számot tartó kiállítását prezentálja a 100. esztendejébe lépõ Szépmûvészeti Múzeum.

A budapesti Van Gogh-kiállítást 400 millió forintból hozták létre, a világhírű festő 77 művét láthatja a közönség március 20-ig.

Budapesten, a Hősök terén már messziről látszik a Szépművészeti Múzeum oszlopai között felerősített, Van Goghot reklámozó molinó. Az épületbe vezető lépcsők alján kovácsoltvas kerítés három bejárattal és tájékoztató táblákkal, magyar és angol nyelven. A Szépművészeti aulájában két hosszú sor kígyózik a jegypénztárak előtt. Az egyiknél elővételben árulják a jegyeket, a másiknál azok várakoznak, akik most szeretnének bejutni a kiállításra .

– Fél órája állok itt, de tudom, hogy december elején sokan több órán át is várakoztak – mondta Máté Antalné nyugdíjas budapesti könyvelő.

– Türelemmel várok, Van Goghért megéri.

Törhetetlen zsilipkapun át

Mi is ebben reménykedünk. Az alagsori ruhatárban ingyen tehetjük le kabátunkat. Bogarásszuk a falra kirakott tudnivalókat – rövidlátók nehezen olvashatják el az apró betűket –, miszerint esernyőt, táskát, hátizsákot nem szabad a kiállítóterembe bevinni. Vissza az első szintre. Szégyen ide vagy oda, nem látjuk, merre lehet Van Gogh. Kis tétovázás után úgy döntünk: megkérdezzük. Egy szemüveges fiatalember momosolyogva int a bejárat felé. Elhaladunk a jegyszedő hölgyek előtt, kedvesen köszönnek. És jön a zsilipes mutatvány, csakis türelmeseknek: a terem bejáratához egy üvegdobozt építettek. Az ajtó kinyílik, a biztonsági őr szól: beléphetünk. Az ajtóntúl viszont meg kell állnunk, hogy megvárjuk, míg hátunk mögött becsukódik a törhetetlen zsilip kapuja. A rendszer nemcsak biztonsági célokat szolgál, hanem a benti klímát is szabályozza.Néhány másodperces várakozás után bent vagyunk a szinte teljesen sötét csarnokban. Boldogan kiáltanánk: „Itt vagyunk, Van Gogh!", ám a félhomályban nézelődők halkan beszélgetnek – magyar, cseh, német, francia mondatok röpködnek a csarnokban. A szemünk lassan szokik hozzá a félhomályhoz. Először a jobb és bal oldalon elhelyezett paravánokhoz megyünk, itt minden megtudható Vincent Van Gogh életművéről, magyar és angol nyelven.

Miután elolvastuk a holland zseni életrajzát, ismét tétovázunk: merre is induljunk el? A képek egy részét körben a falon, a többit szárnyas oltárokhoz hasonló szekrényekben helyezték el, spotlámpákvilágítják meg őket. A kinyitott oltárszárnyakon olvasható a kép címe, mérete, az alkotás éve – az apró betűk kibogarászásához viszont le kell hajolni. A festmények előtt tumultus, hosszú perceket kell várni, amíg látunk is valamit a többi nézelődő fején kívül. Tudomásul vesszük: ez a kiállítás is a türelem intézménye.

A kezdetek képei

Aki persze Van Gogh best ofot vár, az csalódni fog. A kiállítás koncepciója éppenaz, hogy nem a híres képekre épül. A magányos festőzseni elcsépelt imázsa helyett inkább Van Gogh valódi arcát próbálják megmutatni a tárlaton. A kiállítás prelűdjeként olyan mesterek képeit – Millet, Delacroix, Rembrandt – láthatjuk, akik hatással voltak Van Goghra. Aztán megnézzük életműve első, hollandiai korszakának alkotásait. A nueneni parasztokról, asszonyokról festett képek lenyűgözők, bár itt még nem jelenik meg a jellegzetes sárga és kék. A képeket a barna, fekete színek uralják. Az 1884-ben készült takácsképet nézve – és egy kicsit belehallgatózva az egyébként élvezetesen előadó tárlatvezető mondandójába – megtudjuk: az ábrázolás itt még nem tökéletes, ha a festményen ábrázolt szövőszéket elkészítené valaki, nem lehetne összerakni. A látogatók közül többen fellélegeznek, amikor meglátják a Varró nőt (Etten, 1881), és a párizsi korszak oly szeretett festményét, az Egy pár bőrcipőt (1889). A csendéletek között mindenki a napraforgós képeket kutatja, és boldoganmosolygunk, amikor visszanéz ránk a Két levágott napraforgó című festmény. A legtöbbet mégis Madame Ginoux két portréja előtt időzünk: Van Gogh 1888-ban és két évvel később is lefestette az arles-i fogadósnőt, a második portrét néhány hónappal halála előtt készítette. Megcsodáljuk a fehér főkötőbe bújtatott kis Marcelle Roulint, aki 1888-ban, a festmény készültekor bizonyára nem sejtette, hogy – Van Goghgal együtt – világhírű lesz.

Japán bűvöletében

A terem végén megtudjuk, mi is az a japonizmus. Van Gogh fivérével, Theóval gyűjtötte a japán fametszeteket. Láthatunk néhány japán festőtől származó alkotást (a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumból), és megcsodálhatjuk a Japán iránt érzett szeretet hatásait a Váza íriszekkel című festményen. A tömeg miatt fél óra alatt haladunk végig a termeken, aztán még többször visszafordulunk, hogy megnézzük azokat a festményeket is, amelyekhez korábban nem fértünk oda. Ezt követően bekukkantunk a múzeum boltjába. Árulnak Van Gogh-os jegyzettömböt 700, mappát 950 forintért. Választhatunk mágikus kockát a festő portréjával és szeretett napraforgóival 1800-ért. A Van Gogh-os bögréért 2500, a puzzle-ért 5850 forintot kérnek. A 2007-es naptár ára 3295 forint. A kiállítást követően a térerő- és így telefonálásmenteskávézóban iszunk egy kiváló kapucsínót. Kifelé megszólítjuk a spanyol Gabriella Saratinát.

– Minden elismerésem az önök fővárosának azért az erőfeszítésért, hogy ezt a kiállítást Budapestre hozta – mondja.

– Az amszterdami Van Gogh-múzeum után az embernek van egy kis hiányérzete, de gratulálok a szer vezőknek! Zdenek Kleskowich, aki Lengyelországból érkezett családjával, a spanyol tanárnőnél sokkal lelkesebb.

- Csodálatos Van Goghot Budapesten látni! A Japán iránti rajongását nem ismertem, örülök, hogy enynyivel gazdagabb lettem. Mindennap tanulunk valamit!

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

New Yorkban tanulja a színészmesterséget

Többen biztattak, hogy póbáljam ki az utóbbit, s mivel vesztenivalóm nem volt,belevágtam. Már hét és fél éve kint élek,tehát bejött a dolog,de ma sem tekintem többnek ezt a pályát,mint pénzkeresetnek. Hogy miért? Nem tartom valami tisztességesnek a modellszakmát: minden a kapcsolatokon múlik,állandóan mások elvárásainak kell megfelelni, folyton változtatni kell magamon... Tovább olvasom