Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

A Golgotán megnyíltak a remény kapui

A húsvét a hit, a remény, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az esztendő rendjében ideje egybeesik a természet megújulásával. Szokásait részben az egyháztól, részben pedig az ősi időkből örököltük.
– Pál apostol mondja: „Ha pedig Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a mi prédikálásunk és hiábavaló a ti hitetek is. Hiábavaló lenne az egész emberi élet. De mivel Krisztus feltámadott, zsengéjük nő azoknak, akik elaludtak." A feltámadás az élet győzelme a halál fölött – idézte a Bibliát találkozásunkkor Barsi Ernő néprajztudós. – A húsvéti ünnepkör egybeesik a természet megújulásával. Szokásait népünk részben az egyháztól, részben az ősi időkből örökölte. Húsvétkor testben-lélekben mindenki az újjászületésen igyekezett. Ilyenkor mindent megtisztítottak, kitakarítottak, még a gazdaság szerszámainak is ragyogniuk kellett. A temetőben éppúgy rendbe tették a sírokat, mint télelőn, mindenszentekkor. Szilban például húsvétra még a temető árkát is kitakarították.

Barsi Ernő elmondta, hogy a lelki megtisztulásnak is nagyon szép példái lelhetők megyénkben. Tényőn ilyenkor a keresztnél jöttek össze imádkozni az asszonyok. A katolikusok feltámadási körmenete után pedig még néha ma is gyakori a tűzszentelés rítusa. Sok helyütt a temető elkorhadt fakeresztjeit égették el ilyenkor és azok parazsával gyújtották meg az ünnepi gyertyák új tüzét.

A jeles néprajztudós a húsvéti tojásról két legendát mesélt. Az első tanúsága szerint húsvét reggelén asszonyok mentek a sírhoz. Látták az elhengerített követ, de Jézus holttestét nem találták. Csak az angyal volt ott, aki mondta: miért a holtak közt keresik, mikor feltámadott. Ezzel az örömhírrel tértek be az egyik házba, ahol egy asszony a kötényébe éppen tojásokat szedett. Örömében ő is átszaladt a szomszédba, ahol lelkendezve mesélte, mi történt. A szomszéd azt mondta, csak akkor hiszi el, ha a kötényében a tojás pirossá változik. Erre belenyúlt és ott piroslott valamennyi. A másik történet szerint mikor Krisztust megfeszítették, egy asszony éppen akkor jött tojásokkal a piac felől és beállt imádkozni a többiek közé. Ekkor a keresztre feszített Megváltó arcáról vércsepp hullott az egyik tojásra.

Régen nem a locsolóknak adták a piros tojást, hanem a keresztszülők ajándékozták azt keresztgyerekeiknek. Így emlékeztették őket Jézus áldozatára.


– A húsvéti tojásnak varázserőt tulajdonítottak. Némelyik faluban átdobták a tetőn, és ahová leesett, ott kellett elásni, attól az a ház mentve volt a következő nyári villámcsapásoktól – említette Barsi Ernő, majd megjegyezte: – Szép szokásaink ellenére nem szabad elfelejtenünk az ünnep mélyebb tartalmát, igazi üzenetét, amely az emberi élet értelmét adja. Vagyis azt, hogy Jézus kínok közt, kereszthalállal vállalta magára bűneink büntetését és ezzel a Golgotán megnyíltak számunkra a reménység kapui.

– Minden vasárnap a húsvétért szólal meg a harang, minden vasárnap a húsvétot jelenti – vallja Lentulai Attila református esperes. – Az ember nem tud belenyugodni abba, hogy a test halála után nincs tovább. A húsvét éppen arról győz meg bennünket, hogy igenis folytatódik az út azáltal, hogy Jézus belenevetett a halál arcába. A húsvét valami sajátos folytonosságot jelent. Gyakran kell megállnom koporsó mellett. Itt érzem, hogy micsoda óriási erő, ha valaki hisz a feltámadott Krisztusban. Ha őt ismerjük, nem roskadunk magunkba, vele van csak reménységünk. A neves evangélikus diakonissza, Túrmezei Erzsébet egyik verse jut eszembe: „Húsvét előtt nehéz, szomorú léptek. Húsvét előtt zokogó, bús miértek. Húsvét előtt ajtók, kemények, zártak. Húsvét előtt arcok fakóra váltak. Húsvét előtt szívek üresek, szegények, húsvét előtt kihamvadt remények. Húsvét előtt egy nagy »minden hiába«, eltemetkezés az éjszakába." Aztán a feltámadás utáni örömről így folytatódik a vers: „Húsvét után el a gyásszal, könnyekkel! Húsvét után futni a hírrel frissen! Húsvét után már nem kérdezni mit sem! Húsvét után új cél s új sietség. Jézus él, nincs út, mely messze esnék.
Húsvét után erő, diadal, élet, s csak azokért sírjunk húsvéti könnyet, akik még mindig húsvét előtt élnek."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Arab Emirátusok – a legek földje

A Közel-Keleten ugyanis nincs még egy ilyen rohamosan fejlődő, kőgazdag, ugyanakkor mélységesen konzervatív, szigorú erkölcsi szabályokat betartó ország. Az emirátusokat látni kell.
Tovább olvasom