Kisalföld logö

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

A gazdasági válság is erősíti a szélsőséges mozgalmat

Háttér - Nemzetközi és magyar neonáci szervezetek terveztek mára közös felvonulást Rudolf Hess halálának évfordulójára. A rendőrség által betiltott megemlékezés azonban magára a neonácista eszme terjedésére irányította a figyelmet.

A történész szerint nem egységes ideológiáról van szó, a gazdasági válság okozta feszültségek is segítik az erősödését.

A köztársasági elnök és a miniszterelnök tiltakozását követően betiltotta a rendőrség a mára tervezett nemzetközi neonáci felvonulást Budapesten.

A hungarista és neonáci szervezeteket tömörítő NS Front nevű magyar nemzetiszocialista tömörülés szervezte a ˝Béke Mártírja˝ elnevezésű emlékmenetet, amivel az egykori náci vezér, Rudolf Hess halálának évfordulójára emlékeztek volna a résztvevők. Valki László nemzetközi jogász a témával kapcsolatosan elmondta, hogy egy Rudolf Hess-szel kapcsolatos megemlékezés csak fasiszta lehet, ezt pedig egyértelműen tiltják a nemzetközi normák, amelyeket Magyarország is elfogadott.

Korábban a felvonulók lehetséges számáról még csak találgatások sem láttak napvilágot. Mint ahogy a magyar és a nemzetközi neonáci szervezetek taglétszámáról, illetve szimpatizáló körének nagyságáról sincsenek pontos adatok. – Nem is állhatnak rendelkezésre ilyen számok, hiszen a neonáci szimpatizánsok mindezt nyíltan nem vallják be.

Jellemzően névtelenül, az interneten tartják a kapcsolatot, és sokszor a világháló segíti a szerveződést – fogalmazott Miklós Péter szegedi történész. A Figyelőnet néhány ország neonáci tagságáról becslést közölt: Magyarország – 2–3 ezer, Románia – 8 ezer, Oroszország – 50 ezer, Horvátország – 5–6 ezer, Franciaország – 4 ezer, Szerbia – 5–6 ezer fő.

Az 1945-ös budai kitörési kísérlet február 14-i évfordulójáról évek óta megemlékeznek a neonáci szervezetek: míg 1997-ben alig pár tucat szkinhed találkozott, tíz évvel később, a Becsület Napján viszont már közel ezren gyűltek össze katonai egyenruhában a Hősök terén. Az utóbbi évtizedben egyre szorosabb nemzetközi együttműködés tapasztalható a második világháborús eszméket ápoló, szélsőjobboldali szervezetek között, eközben pedig e mozgalmak hátterében változatos társadalmi háttér és ideológia húzódik meg. Miklós Péter ez utóbbi tulajdonságot hangsúlyozza. – Véletlenül se higgyük, hogy a neonácik, mint szellemi forrást olvassák Hitler könyvét, a Mein Kampfot.

A világ számos országában működnek szélsőséges csoportok, amelyek tevékenységükkel erősen megosztják, sok esetben megfélemlítik a közvéleményt. Képünk illusztráció.
A világ számos országában működnek szélsőséges csoportok, amelyek tevékenységükkel erősen megosztják, sok esetben megfélemlítik a közvéleményt. Képünk illusztráció.

A konzervatív eszmékhez egyébként nem kapcsolódó neonácizmusnak ugyanis nincs egységes és kiforrott ideológiai rendszere. Megjelenése és felerősödése – a 1930-as évek hitleri náci eszméihez hasonlóan – komolyan kötődik a gazdasági válságokhoz. Mint amiben most is élünk.

Ilyenkor a szociális létbizonytalanság és elkeseredés felszínre hozza azokat a feszültségeket, amik rejtetten amúgy is jelen vannak a társadalomban.

Míg a nyugat-európai szélsőjobboldali mozgalmak radikális társadalom- és rendszerkritikára épülnek, hitleri ideológiával vegyítve, addig például Oroszországban elsősorban nacionalista, és a kaukázusi, közép-ázsiai bevándorlókat okolják az ország problémáiért, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségért. A megnyilvánulása azonban a nyugat-európainál jóval brutálisabb, ugyanis tagjai számos erőszakos akciót hajtanak végre, főként migránsok ellen. Az orosz ügyészség által felkért nyomozati bizottság jelentése szerint 2008-ban októberig 380 támadást regisztráltak rasszista indíttatásból, és ezek során 113 embert öltek meg. A balkáni országokban pedig elsősorban a helyi háborús konfliktusokra reagálva jöttek létre a neonáci mozgalmak. Ott főként a szomszédos népekre irányul az idegengyűlölet.

Az is tudható, hogy az 1991–95-ös délszláv háborúban a horvát hadseregben neonáci önkéntesek is harcoltak, amelyek Németországból és Ausztriából verődtek össze. Ezek a katonák közreműködtek a népirtásokban és az etnikai tisztogatásokban is, és elsősorban muzulmán bosnyákokat és szerbeket öltek meg.

Magyarországon a Rudolf Hess Emlékmenetet szervező NS Front gyűjtőszervezet több neonáci és szélsőséges csoportosulást – Blood and Honour Hungaria, Pax Hungarica, Véres Kard, Hungaria Skins – fog egybe. Azonban egyik hazai neonáci csoportnak sincs komolyabb, vagyis több ezer fős bázisa.

Olvasóink írták

  • 6. antilibsi 2009. augusztus 17. 19:14
    „Neonácista eszme? Az meg mi a sz@r?”
  • 5. f.varga 2009. augusztus 17. 14:09
    „Talán tetszettek volna nem gazdasági válságot csinálni, és akkor nem erősödött volna a szélsőjobb!
    Vagy neadj Isten segitettek vezetőink a gazdasági válság begyürüzésében? De ugye nem azért, hogy erősödjön az ellenség?”
  • 4. Sahin 2009. augusztus 17. 11:42
    „Nem baj, következő 5 cikk megint valami pereputtya cigány énekesről fog szólni.”
  • 3. Sahin 2009. augusztus 17. 11:26
    „Az igazi problémáról megint egy árva szó sincs ebben a fantasztikus cikkben, megint csak a bla II. világháború bla bla, a bla háború bla bla és a bla bla náci bla bla bla..

    Egy sima copy + paste volt ez valamelyik történelemkönyvből, gratulálok, mesteri.”
  • 2. Sahin 2009. augusztus 17. 11:16
    „Nem a válság erősíti a szélsőséges mozgalmakat, hanem a cigányterror, nem kell ezt túlreagálni...

    "Szociológus" "tudósok".”
  • 1. elemér 2009. augusztus 17. 09:33
    „Ja persze itt fognak össze a börfejüek. Megy a zsidózás meg a cigányozás. Cigányok irtják a magyarokat. Keverik a szezont és a fazont.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cserhalmi György nem vágyik Hollywoodba

Portré - Wim Wenders beválasztotta a legjobb 10 színész közé, több Oscar-díjra jelölt alkotásban… Tovább olvasom