Kisalföld logö

2018. 02. 21. szerda - Eleonóra 0°C | 3°C Még több cikk.

A gazdagok paradicsoma, Dubai

Az európai télből az egzotikus nyárba utazni divatos a tehetősebb magyar családok körében is.

Az egyik felkapott utazási célpont az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb városa, Dubaj. Legutóbb egy szegedi baráti társaság is megtapasztalta, mit jelent a sivatagi paradicsom fény- és árnyoldala.
 

A metropolis, Dubaj helyén száz évvel ezelőtt még bedui-
nok és gyöngyhalászok éltek kalibáikban. Az olaj és az arab világon belül különlegességként kínált biztonság viszont e helyet a világ legmodernebb városává, a gazdag turisták, köztük a tehetősebb magyarok paradicsomává alakította.

Lovas szobor aranyból

Dubaj ellentmondásos furcsaságai között említhetjük, hogy az édesvizet a tengerből párolják, persze méregdrágán, ugyanakkor vízdíj nincs, így mindenki kedvére füvesíti a sivatagot. Az építkezési láznak csak egyik oka, hogy például a lakás ott alanyi jogon jár a nagykorúaknak. A néhány napra ide látogató idegen azt tapasztalja, hogy az őslakosok nagy része nem dolgozik, csak élvezi a pazarló gazdagságot, amit fennen hirdetnek a fehéren szikrázó paloták, a hozzájuk tartozó aranyló lovas szobrok.
A másik oldalon: a sivatagi dűnék félelmetes sivársága. A turisták egyik kedvenc kirándulását, a terepjárós dűnelovaglást T. Gyula (aki kérte, teljes nevét ne írjuk le) és barátai is kipróbálták. A vállalkozó elmondta: a sofőrök nagyapái valószínűleg még teveháton járták a sivatagot, unokáik viszont luxusterepjárókkal teszik ugyanezt. Ugyanakkor vendégeik átélhetik a Dakar-rali szépségeit és félelmeit.

T. Gyula a helyi angol nyelvű lapokban olvasta, hogy a mostani évi 5 millió helyett 2008-ra 8 millió turistát szeretnének városukban látni, 2020-ban pedig olimpiát rendeznének 30 millió vendégnek. Ebből következően Dubaj szinte minden négyzetméterén építkeznek: felhőkarcolók sokasága bújik ki a földből.

Mesterséges szigetek

A világ legnagyobb tengerfeltöltését is megfigyelhetik a turisták. Mesterséges szigetek emelkednek ki a tengerből, hogy azokon újabb házakat húzhassanak föl. T. Gyuláék például jet skiről szemrevételezték azt a 20 kilométer átmérőjű, pálmalevél alakú szigetet, ahol egy-egy szebb villát – magánstranddal, úszómedencével – egymilliárd forintért kínálnak.

Sípálya a sivatagban

Síkomplexum is épült Dubajban, ahol – a kinti 30–45 fok ellenére – az Atlasz hegységről mintázott „lankák" között fagypont alatt marad a hőmérséklet. A több mint húszezer négyzetméter alapterületre hatezer tonna, majd mindenütt 50 centis havat hordtak össze. A bevásárlóközpontból nyíló sivatagi sípályát előszeretettel teszik próbára a turisták és a helyi előkelőségek. Az 1500 vendég befogadására alkalmas, 85 méter magas csarnokba öt pályát is építettek. A leghosszabb 400 méteres, egy olyan kanyarral, amely miatt a tetejéről induló síelő nem láthatja az alját. E csavar adja a „valósághű" izgalmat.

A luxus és a csillogás azonban néhány nap után unalmas „látványosság" – árulta el csalódottságát T. Gyula. Az őslakosokkal például semmilyen kapcsolatba nem kerülhettek, ugyanis a turistákkal kivétel nélkül az Európán kívülről érkezett és képzetlen vendégmunkások foglalkoznak. A helyi hagyományokból nem kaptak ízelítőt, ugyanakkor a biztonság túlzó, például az ötcsillagos, hipermodern tengerparti szállodában nem lehetett ablakot nyitni. A kinti kánikula után a légkondicio-
nálóval 18 fokosra temperált üvegpalotából a négyfős társaság három tagja betegen, megfázva tért haza. Így nem csoda, hogy Dubaj szegedi vendégei szerint ott az ár-érték arány nem a legjobb,
vagyis ahhoz képest, amennyibe kerül egy ilyen téli nyaralás, nem szolgál oly gazdag élményanyaggal az emírség e gyémántja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Arctalan segítők a telefonban

Félmillió hívás évente: hazánkban ennyien fordulnak az ifjúsági telefonos… Tovább olvasom