Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

A felnőttek fele locsolkodik,negyede dolgozik húsvétkor

Hazánkban az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is.
Mozgalmas napok elé nézünk a hétvégén, a felnőttek több mint fele lesz aktív részese a locsolkodásnak, négytizedük elmegy valamilyen szabadidős rendezvényre, s ugyanennyien vesznek részt misén, istentiszteleten. A válság begyűrűzését mutatja, hogy a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni, mint tavaly ilyenkor, s minden negyedik munkavállaló az ünnepek alatt is dolgozik valamennyit – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Business Superbrands-díjas Szonda Ipsos végzett április elején.


Hosszú hétvége a dolgozóknak

A locsolkodás maradandó szokás s korántsem csak a gyerekek húsvéthétfői elfoglaltsága. A férfiak 59 százaléka tervezi, hogy kölnivel vagy vízzel hinti a hölgyeket, utóbbiak 49 százaléka számít is rá, hogy az erősebbik nem képviselői ily módon fognak kedveskedni. Így összességében 54 százaléknyian lesznek részesei a locsolkodásnak. Leginkább a húszas-harmincas korosztályok őrzik ezt a népszokást, 62 százalékuk. Bár vidéken többen locsolkodnak, mint Budapesten, de az eltérés nem számottevő, 55, illetve 49 százalék.

Az emberek 39 százaléka húsvétkor elmegy valamilyen egyházi szertartásra. Ez főképpen a falvakban lesz majd gyakori, ahol minden második ott lakó részt vesz misén vagy istentiszteleten. Az idős emberek körében is nagymértékben (47 százalék) jellemző, hogy ebben a formában emlékeznek Jézus feltámadására. A húsvéti körmenet kevésbé elterjedt, a lakosság 17 százaléka tervezi, hogy résztvevője lesz ilyen eseménynek. Ez a szándék is inkább a korosabbakra és a községekben élőkre jellemző – egynegyedükre. A lakosság 37 százaléka a húsvéti napokon szabadidős programokat választ. Különösen a diplomások (53 százalék), a fiatalok (46 százalék) és a vidéki városok lakói (43 százalék) részesítik előnyben a kikapcsolódást.

A családok fele bízik abban, hogy idén is tud legalább annyit költeni húsvét előtt, az ünnepek alatt, mint korábban. Ugyanakkor a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál kevesebbet, kevesebbért vásárol. Különösképp az alsó, alsóközép társadalmi rétegek, az idősebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletekben.


Sok váltóruha kell

Tíz-húsz locsolóra számítanak húsvétkor a gimnazista hegyeshalmi lányok, Füzy Eszter, Gulyás Éva, Tóth Petra, és nemcsak tojásfestéssel, több váltóruhával is készülnek a hétfőre. Ugyanis tartják a faluban a férfiak a hagyománynak azt a részét, miszerint jó alaposan vízzel kell leönteni a hölgyeket, főleg a fiatalabbakat, nekik sokszor kell átöltözniük ezen a napon. Elmondásuk szerint általában szódáspalackokkal és csapatostul érkeznek a locsolók, s inkább kimennek eléjük az udvarra, mint hogy ússzon a szoba is, ők maguk, úgysem ússzák meg szárazon. Úgy vélik, jó dolog így is ápolni a hagyományt, persze azért drukkolnak előre a jó időért, mert meleg, napfényes időben könnyebb kellemesnek tartani a locsolást, melynek szokása szerintük némiképp modernizálódott is. Már csak azzal is, hogy szódát használnak a férfiak a kútvíz helyett, s hímes tojással nem igazán érik be, csokit is kapnak általában, és persze maguk sütik a lányok a süteményeket, amivel megkínálják őket. Ebben persze nincs újdonság, legfeljebb a receptekben. S már nem is öltöznek be a megkérdezett hegyeshalmiak sok alsószoknyás viseletbe, sőt, inkább olyan pólót vesznek fel, amit nem sajnálnak, és semmiképp sem fehéret, számítva a szódás megöntözésre. Persze azt is tudják, van, aki kölnivel locsol, emiatt nem is mosnak hajat húsvéthétfő előtt, felesleges lenne, úgyis újra kellene.


Alsóban gyakorolják a locsolkodást

Az enesei általános iskolában a magyarórák keretében lopják be a néprajzot a diákok tanrendjébe egész tanév során, szeptembertől júniusig. S hogy ez mit jelent húsvét előtt, arról lapunknak Varga Istvánné, a harmadikosok osztályfőnöke beszélt. Elmondta, hogy az ilyenkor gazdag népszokások jegyében tojásfát készítettek a gyerekekkel és húsvéti ünnepi tanórát tartottak. Így náluk már a napokban az első osztályos fiúk locsolóverseket mondtak az alsós lányoknak, meglocsolták őket és cserébe piros tojást kaptak. Arról is beszéltek a tanítók a gyerekeknek, mit illik tudni virágvasárnapról, a böjti időszakról, hogy történt a nagytakarítás régen és hogyan manapság, hogy a tojás az élet jelképe, hogy a húsvét a tavasz kezdetét jelzi. S az ezt megelevenítő népszokást el is játszották, azaz a kiszebábot a szabadban körbetáncolták és elégették. Így mintegy elbúcsúztatták a telet. Persze a tanulók számára szervezett játékos programoknak – amelyek nemcsak Varganénak, hanem Takács Viktornénak, Lengyelné Szlovacsek Évának és Bedőkné Gecsei Arankának is köszönhetőek – része volt az ajándékok megkeresése is, amiket a „nyuszi dugott el". S míg a gyerekek önfeledten élvezték a családi ünnep iskolai előkészületeit, nevelőik azt is tudják, mivel aktív részesei lehettek a hagyományok felelevenítésének, azokat maguk is tovább őrzik, s valószínűleg tovább is adják majd egyszer.


Hétfői hideg zuhany

Jó pár éve szokása győri férfiak egy csoportjának, hogy Pongrácz Csaba szervezésében húsvéthétfőn reggel fél nyolc körül – nem korábban, mert akkor még hideg van, s ők gondolnak a hölgyekre – összegyűlnek. A Lippentő táncegyüttes tagjai, a táncosok apukái szekérre szállnak egy háromtagú zenekarral együtt és úgy indulnak locsolni. Szabadhegy, Belváros, Révfalu, majd Sziget és Újváros az útvonal legtöbbször, mivel az Újvárosi Művelődési Ház az együttes otthona, itt délután öttől locsolóbált tartanak. Addig azonban a vödröké a főszerep. A táncos lányokat – édesanyjukkal együtt – vízzel öntik le, úgy, hogy a vödröt mindig feltöltik, mielőtt továbbindulnak egy-egy lányos háztól. Persze azért kölni is van náluk, a nagymamákra gondolva. Az áztatáshoz, ahol nincs udvar, mondjuk többemeletes panelháznál, az utcára kísérik le a hölgyet, mielőtt jó alapos mosdást biztosítanak nekik.

Vidáman énekelnek végigvonulva a városon, így akciójuk másoknak is látványosság. Igaz, viseletbe már nem öltöznek, inkább csak a kalap jelzi e szempontból a hagyományőrzést. Egyébként viszont a szokás fenntartásával épp ez a cél, hajdan ugyanis nem volt szó szagos vízzel meghintésről, a kúthoz cibálták ki a lányokat. S hogy mennyire kellemetlen ez manapság a hölgyeknek? Pongrácz Csaba szerint még nem volt aggálya egyiküknek sem közülük a húsvéthétfői leöntés ellen. Bár azt átérzi, hogy először, hirtelen valóban nagyon hideg lehet az effajta zuhany, de ha rosszabb az idő ezen az ünnepen, akkor az esőkabátot magán hagyhatja a lány és akkor igyekeznek a vödörbe kerülő vizet felmelegíteni. Persze idén napos idő várható...

Olvasóink írták

  • 2. MTT 2009. április 14. 19:44
    „én dolgoztam..........”
  • 1. TakácsTamás 2009. április 12. 16:13
    „Isten bocsássa, de kinőhetnénk már ebből a falusi parasztlocsolkodó szokáskörből... A húsvétnak az egyházi vonatkozásai értékesek, és nem a közönséges mellékzöngéi.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amikor Krisztus életre kel

A korai Jézus-filmeket 1900 körül kezdték el forgatni – Lumičre, Mélies, Zecca, Jasset… Tovább olvasom