Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

A da Vinci-kór

Dan Brown bestsellerét éppen az ehhez hasonló rejtvények sokasága tette népszerűvé, hiszen ki ne szeretett volna gyerekkorában egy titokzatos térkép alapján rátalálni a kalózok mesés kincseire.
Az élelmes amerikai író éppen ezt a vágyunkat lovagolta meg, és bár könyvének tartalma csupán a képzelet játéka, azért nem árt, ha olykor a féligazságok mögött a történelmi tényekre is rávilágítunk.
Jótett helyébe…

Hét évszázaddal ezelőtt a súlyosbodó adóterhek miatt törtek ki zavargások az örökké forrongó Párizsban. Szép Fülöp francia király a dühöngő csőcselék elől a templomos lovagok palotájában, a Temple-ben talált menedékre. Az állandó pénzzavarban szenvedő uralkodót az itt töltött napok döbbentették rá arra, hogy az egykor szegény lovagrend milyen mesés vagyont halmozott fel két évszázad alatt. Márpedig Fülöp szótárában nem szerepelt a hála, és mindent megtett volna, hogy rátehesse a kezét a kincsre. Először csak arra akarta rávenni V. Kelemen pápát, hogy tegye meg őt a rend nagymesterének, amikor azonban kudarcot vallott, ördögi tervet eszelt ki célja eléréséhez.

700 évvel ezelőtt, 1307. október 13-án hajnalban egy összehangolt katonai akció során minden templomos lovagot őrizetbe vettek Franciaország-szerte. Miután ez a nap éppen péntekre esett, sokan innen eredeztetik az egyik legismertebb babonánk keletkezését. Kelemen ugyan tiltakozott a felháborító eljárás ellen, de ebben az időben éppen Franciaország vendégszeretetét élvezte, és a kínzások hatására tett beismerő vallomások eredményeképpen novemberben felszólította a keresztény uralkodókat, hogy minden templáriust tartóztassanak le. Szükség is volt a tortúrára, hiszen a vádak, melyet
Guillaume Imbert főinkvizítor állított össze, elképesztőek voltak: többek között homoszexualitás, eretnekség és sátánimádás.

Kincs, ami nincs

Hugues de Payens és nyolc másik keresztes lovag 1118-ban Jeruzsálemben alapították meg a templomos rendet, melynek szabályzatát egy évtized múlva a pápa is jóváhagyta. Eredeti céljuk a Szentföldre zarándokló keresztények védelme volt a muzulmán támadások ellen. A belépők számára előírták a szegénységet, a szexuális önmegtartóztatást, a feltétlen engedelmességet s a pogányok elleni harcot. A lovagok azonban hamarosan bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe, hatalmas vagyonra tettek szert, melyből tekintélyes kamat ellenében rendszeresen kölcsönt folyósítottak a keresztény uralkodóknak és főpapoknak. Ezzel megteremtették az első működő bankhálózatot.
A pénz mellett állítólag a kereszténység valamelyik különleges kincse is a templomosok tulajdonába került. Egyesek szerint ők őrizték a Szent Grált, a kelyhet, mely felfogta Jézus vérét, mások szerint a Szentföldön birtokukba került a varázserejű frigyláda. Az újabban keletkezett legendák szerint azért kellett elveszniük, mert rátaláltak Krisztus valódi családfájára, amelyből kiderülne, hogy a Messiás családot alapított, s gyermekei születtek. E verzió hívei szerint az életben maradt templomosok utódai alapították meg a szabadkőműves páholyokat az újkor küszöbén, és tagjaik azóta is őrzik a titkot.

Csókold meg a hátsóm!

Titokzatos szertartásaik és életük, valamint óriási vagyonuk is rengeteg ellenséget szerzett számukra, így sokan kárörvendően vették tudomásul a lovagok letartóztatásának hírét. A bűzlő magánzárkákba csukott, meztelenül a falhoz láncolt rabokra borzalmas kínzások vártak. A legelterjedtebb módszer alapján lábukat alaposan beolajozták, majd lassú tűz fölött addig sütögették, míg a csontok ki nem fordultak az ízületből. Máskor tüzes vassal pörkölték meg a testüket, izzó fogókkal szaggatták a húsukat, letépték a körmeiket, kiráncigálták a fogaikat. A konokul tagadók boka- és térdcsontjait összezúzták. A vallatások szüneteiben a szennycsatorna fölé lógatott alacsony és szűk ketrecekbe dugták őket, amelyekben sem állni, sem feküdni nem tudtak.

A szenvedés hatására többen meghaltak vagy beleőrültek, de a legtöbben megtörtek, és a legelképesztőbb vádakat is „beismerték". Állítólag a rendbe belépéskor leköpték a feszületet, egy Bahomet nevű bálványt imádtak istenként. Elvárták tőlük a szodómiát, gyalázatos csókkal illették egymás ajkát, köldökét, ülepét és férfiasságát. A rend kincstárnoka kijelentette, azt is bevallaná, hogy megölte az Istent, csak ne kelljen többé olyan fájdalmakat elviselnie, mint a tortúra során.

Pokol tüzén égj!

A vallomások hatására a pápa feloszlatta a rendet. Vagyonuk a francia koronára és más lovagrendekre szállt. Ám még hátravolt az utolsó felvonás. Akik bevallották bűneiket, azok valamelyik tömlöc mélyén tengődhettek életük végéig, ám a makacsul tagadókra máglya várt. Így járt a rend nagymestere, Jacques de Molay is, akit három társával együtt 1314. március 14-én a Szajna egyik szigetére hurcoltak, hogy lassú, irgalmatlan halállal veszítsék el őket. A hóhéroknak megtiltották, hogy a máglya meggyújtása előtt végezzenek velük, és arra is vigyázniuk kellett, nehogy a füst túl korán fojtsa meg az áldozatokat.

A bárkákon zsúfolódó kíváncsiskodók előtt a szerencsétlenek világgá kiáltották a rend ártatlanságát, Jacques de Molay pedig az utolsó pillanatban megátkozta Fülöp királyt, a kancellárját és V. Kelemen pápát, hogy egy éven belül kövessék őt a sírba, és együtt várják Isten trónusa előtt a végítéletet.

A templomosok három legnagyobb ellensége valóban még 1314-ben távozott az élők sorából, és három fiúgyermeke ellenére Szép Fülöp dinasztiája is kihalt néhány esztendőn belül. Egy népszerű mendemonda szerint amikor 1793-ban XVI. Lajos francia királyt lefejezték, egy francia szabadkőműves felugrott a vesztőhelyre, és felkiáltott: „Jacques de Molay, most megbosszultunk!" Mindez alapot adhatott a templomosok körüli rejtély kialakulására és lehetőséget egy élelmes író meggazdagodásához.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Évforduló: 200 éve született Batthyány Lajos

Idén október 6-án a szegedi Dóm téren avatják fel mártír kormányfőnk márványból és bazaltból… Tovább olvasom