Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

A csodák éve, 1989

Pozsgay Imre mutatja be pénteken 17 órakor a ˝Páneurópai Piknik ’89 és a határáttörés 20 év távlatából˝ című kötetet a helyszínen. A könyv szerkesztője Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.

– Sopron egy évvel ezelőtt, a Páneurópai Piknik és a keletnémetek határáttörése huszadik évfordulóján több rendezvényt is szervezett. Ebből az alkalomból számos prominens hazai és külföldi közéleti személyiség érkezett Sopronba és környékére. E rendezvénysorozat keretében zajlott le az a történészkonferencia, amelynek egyik védnöke a Magyar Tudományos Akadémia volt. Az itt elhangzott előadásokból állt össze a most megjelent kötet – mondta érdeklődésünkre a szerkesztő, Gyarmati György. A történészprofesszor részletezte: húszévnyi távlat történelmi léptékkel mérve még közeli ahhoz, hogy ne lennének – és ne maradnának továbbra is – ˝rejtélyek˝ a Páneurópai Pikniken történtekkel összefüggésben. Oplatka András professzor előadása éppen ezeket vette számba. A legnagyobb rejtély mindmáig az, hogy miért is engedték ki annak idején az oroszok ezt a régiót a ˝szovjet birodalomból˝.

Gyarmati György
Gyarmati György
Mindazonáltal inkább az a feltűnő, hogy mi minden vált időközben hozzáférhetővé, tudhatóvá, autentikus levéltári iratok alapján. Borhi László kolléga – aki azért fog hiányozni a könyvbemutatóról, mert jelenleg is Amerikában kutatja a rendszerváltás kori angolszász forrásokat –, ezen anyagokra támaszkodva számolt be arról, hogy a nyugati hatalmak vezető politikusai, diplomatái a térség országainak az államszocializmustól való megszabadulási eufóriája tekintetében inkább voltak óvatosak és az átalakulás tempóját ˝fékezni próbálók". Romsics Ignác akadémikus a kádári rendszer fokozatos működésképtelenné válását, társadalmi elfogadottságának látványos aláhanyatlását érzékeltette. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója pedig döbbenetes mennyiségű német levéltári iratot áttanulmányozva tárta fel a Berlin–Bonn–Budapest ˝háromszög˝ legfelső szintű politikai és diplomáciai kapcsolatrendszerét, ami végül is több mint ötvenezer, hazánkon át menekülni próbáló keletnémetnek ˝a szabad világba˝ történő kijuttatásával zárult. Itt igazából még egy metropolis nevét kell megemlíteni, mégpedig Moszkváét. Mert bármennyire jók voltak is már ekkoriban a magyar–nyugatnémet felső szintű kapcsolatok, az akkori bonni kormányzat bizalmas csatornákon körültekintően informálódott (lefedezte magát) a szovjet vezetésnél. Akkor vált magabiztosabbá, amikor kiderült, hogy Gorbacsov – illetve a még akkor is itt állomásozó szovjet hadsereg – nem fog beavatkozni, ha nem is lelkesedtek a fejlemények láttán. Tehát hallgatólagosan tudomásul veszik az Európát akkor már négy évtizede megosztó ˝vasfüggöny˝ eltüntetését. Végül még egy mozzanatot hadd említsek. A pécsi egyetem fiatal tanársegédje, Slachta Krisztina szó szerint a legfrissebben felszabadított keletnémet Stasi-aktákat böngészve tartotta meg előadását, illetve írta meg ezt a kötet számára. Nagyon színesen mutatja be, hogy a nyári szezonban a Balaton partján évtizedek óta létező ˝kisnémet egység kempingköztársaságát˝ – a nyugat- és keletnémet rokonok, barátok itteni rendszeres vakációs ˝családegyesítését˝ – hogyan figyelte és figyeltette a legutolsó pillanatig a keletnémet titkosrendőrség, a magyar társszerveik egyre növekvő érdektelensége közepette.


– Számomra a húsz évvel ezelőtti sopronpusztai Páneurópai Pikniknek hármas jelentősége rajzolódik ki – folytatta Gyarmati György. –  Az egyik, hogy visszafordíthatatlanná tette a vasfüggöny eltüntetését. A másik – ehhez szorosan kapcsolódóan –, hogy számottevő mértékben hozzájárult a berlini fal alig néhány héttel későbbi ledőléséhez (ledöntéséhez), utat nyitva ezzel a német újraegyesítésnek. S bár a politikusok erre emlékeznek, s a még mindig túlzottan politikatörténet-centrikus tankönyvekbe is ez kerül majd be, van ennél egy nemkülönben fontos – harmadik – mozzanata is az akkor történteknek. Az, hogy a határáttörés, a falbontás civil társadalmi mozgalom tevékenysége nyomán és különböző nemzetiségű egyszerű emberek közötti döbbenetes erejű szolidaritást mutatva történt meg. 1989-et azóta Annus Mirabilisként, a csodák éveként is szokták jellemezni. Nos ez – a huszadik századon végigvonuló szörnyűségek után – valóban kegyelmi pillanat volt: számos, különböző nemzethez, felekezethez tartozó és eltérő politikai meggyőződésű köznapi ember sokaságának egymásra találása.

Fotó: Lobenwein Tamás
Fotó: Lobenwein Tamás


Ápolni a sopronpusztai történések emlékét olyan rendezvényekkel lehet, mint amilyen 1989 óta minden évben megismétlődik Sopronban és a sopronpusztai – ma már inkább virtuális – határon. Azt nem merném megjósolni, hogy évtizedek vagy évszázad múltán mennyire lesz ez ˝jegyzett történelmi dátum˝. A Civitas Fidelissima viszont eddig is példát mutatott arra, hogy közel évszázad múltával sem ment feledésbe az, ami – a város határain túlmutatóan is – igazán fontos – zárta a kötet szerkesztője.

Olvasóink írták

  • 3. csd 2010. augusztus 21. 12:38
    „szia, mi a film címe? érdekel, mert ez a szakdoga témám. köszi”
  • 2. Je.Ta. 2010. augusztus 19. 14:41
    „A Szovjetunio meg azert nem avatkozott be,mert gazdasagilag verve volt.A nyugattol igy az egykori NSZK.-tol kert kölcsönt.Az,hogy miert adosdott el az mar egy mas kerdes,de abba a nyugatnak "VASTAGON " benn volt a keze.Gondoljunk csak a hideghaborura es a fegyverkezesi versenyre.Ezt nem birta a SZU.

    Az egesz akkor törtentekröll egy ketreszes nemet doku/jatekfilm is keszült.”
  • 1. Je.Ta. 2010. augusztus 19. 14:29
    „Ma van annak az evforuloja,amikor a soproni Közuti Hataratkelöhelynel jutottak at egykori NDK-s allampolgarok.

    Külnben vannak masok akik mas szemszögböl nezik es vizsgaljak az akkori esemenyeket.
    Szemely szerint nekem egy nemet hölgy -egykori NDK-allampolgar azt mondta,hogy sok honfitarsa igen felelötlen volt amikor gyerekekkel "atfutottak" a hataron.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szokolay Sándor: a költészet bűvöletében telik az életem

Versek és arcok című sorozatunkban héten Szokolay Sándor zeneszerző mesélt – sok más mellett – arról, miként zúg át lelkén, tárulkozik fel számára a rímekben rejtező titok. Tovább olvasom