Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

A Csillagban a szabadon

A Csillag börtönből lehetetlen megszökni, még ő sem tudna – mondta Csapó József dandártábornok. A Szegedi Fegyház és Börtön volt parancsnokát három éve egy sorozatgyilkos túszul akarta ejteni, de a terv még idejében kiderült. Csapó Józseffel főleg a legekről beszélgettünk, egy-egy elejtett mondatából azonban sok minden kiderült a börtönök misztikusnak tartott világáról is.
– Dandártábornok úr, árulja el, meg lehet szökni az ország egyik legszigorúbbnak tartott fegyintézetéből, a Csillag börtönből?

36 év börtönben

Csapó József dandártábornok 36 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetben. Végigjárta a hierarchiát, a Szegedi Fegyház és Börtön élén 12 évig állt. Irányítása alatt a Csillag börtön az ország egyik legjobb intézetévé vált. Ezért is volt váratlan, hogy Takács Albert igazságügyi és rendvédelmi miniszter augusztus 27-én indoklás nélkül visszavonta vezetői megbízatását és rendelkezési állományba helyezte. Csapó József már januárban eldöntötte, hogy év végén nyugdíjba vonul. Már akkor megbeszéltük vele, hogy előtte interjút ad lapunknak, amire a fentiek miatt négy hónappal korábban került sor.
– Nem. Négy ember egyidejű súlyos mulasztása kellene ahhoz, hogy egy elítélt a Csillag börtönből megszökhessen. De ez kizárt.

– És ön? Ön meg tudna szökni? Ismer olyan útvonalat, amelyik a szabadba vezet?

– Még én sem tudnék megszökni, nincs ilyen útvonal.

– Az ön 12 éves parancsnoksága alatt volt szökési kísérlet a Csillagból?

– Nem volt.

– Akkor beszéljünk a legekről: ki volt az az elítélt, akit pályafutása alatt a legveszélyesebbnek tartott, illetve tart?

– A nevét nem árulhatom el. Annyit elmondhatok, hogy a férfit bérgyilkosság miatt ítélték el, az egyik rendvédelmi szervnél volt kommandós. A legveszélyesebb elítéltek számára kialakított speciális körletben, a TÉSZ-ben helyeztük el. Állandó veszélyforrást jelent. Meggyőződésem, hogy folyamatosan készül a szökésre.

– Kit tart(ott) a legelvetemültebbnek?

– Azokat, akik gyermekek ellen követtek el bűncselekményt. Ezt semmi nem múlhatja alul. Ártatlan gyermekek megölésére, bántalmazására, esetleg megerőszakolására csak a legelvetemültebbek képesek.

– Volt olyan, akit meggyűlölt?

– Nem. Véleményem persze volt, de az soha, egyetlen intézkedésemet sem befolyásolta. A mi szakmánkban a következetesség nagyon fontos, sőt, elengedhetetlen. Nem fordulhat elő, hogy a felügyelők munkáját személyes érzelmek, indulatok irányítsák. Ez az elítéltek és a börtönőrök, illetve a fogvatartottak között is feszültséget gerjesztene, a börtönben pedig éppen arra kell törekedni, hogy ne legyen feszültség.

– Félt valakitől? Volt olyan érzése, hogy veszélyben van? Hogy megtámadhatják?

– Soha nem éreztem félelmet. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy minden börtönparancsnokot védenek. Amikor az elítéltekkel találkoztam, engem is védtek. Fenyegetéseket persze kaptam, aminek minden smasszer ki van téve.

– Jól emlékszem, hogy önt egy sorozatgyilkos túszul akarta ejteni?

– Igen, megtörtént. Három éve. Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt férfi azt tervezte, hogy kihallgatást kér és túszul ejt, és csak akkor enged el, ha követeléseit teljesítik. Az egyik az lett volna, hogy engedjék szabadon. De a terve kiderült, meghiúsítottuk.

– Viszonylag gyakran lehet hallani, olvasni börtönlázadásról. Szegeden készültek a rabok hasonlóra?

– Nem, ilyen információ soha nem jutott el hozzám.

– Gondolom, a Csillag börtönben a fogvatartottak között is kialakult a hierarchia. Kiből lehet főnök, mi számít?

– A fizikum, az anyagiak, a bűncselekmény súlya. Ezek a rácson túl döntő szempontok.

– Előfordult, hogy valami miatt megkereste a „főnököket" és tárgyalt velük?

– Soha.

– Pedig arra gondoltam, hogy például ha másért nem, a börtön nyugalma érdekében ilyen akár természetes is lehetne.

– Nem az. Az őr az őr, az elítélt az elítélt. Soha nem kerülhetünk ugyanarra az oldalra.

– Ki az igazi bűnöző?

– Az, aki az egész életét a bűnözésre tette fel, bűncselekményekből él. A bűnszervezetek tagjai közéjük tartoznak.

– Vannak ilyenek a Szegedi Fegyház és Börtönben?

– Igen, vannak.

– A Csillag börtön az ország egyik legszigorúbb intézete, a mintegy ezer elítélt kétharmadát fegyházbüntetésre ítélték, közülük közel kétszázan életfogytig tartó büntetésüket töltik. Mindegyiket ismeri?

– Igen. Olyan nem fordulhatott elő, hogy valamelyik elítélttel ne beszéljek. Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltekkel mindig, már az érkezésük napján találkoztam.

– Vannak köztük, akik ártatlannak tartják magukat?

– Persze, vannak. Nem is kevesen. A már szóba hozott egykori kommandós is azt állítja, hogy ártatlanul ítélték el.

– És?

– Minden lehetőséget kimeríthetnek, és élnek is vele. Személyes kihallgatásokon elmondom nekik, hogy nekem hiába panaszkodnak, hiába próbálnak meggyőzni, mi végrehajtók vagyunk. Én nem foglalkozom egy-egy ügy előzményeivel, hátterével.

– Előfordult, hogy az utcán találkozott volt rabokkal?

– Igen. Köszöntünk egymásnak, esetleg váltottunk néhány szót, elmondták, szabadulásuk óta mi történt velük. Vannak, akik levélben írták meg, hogyan alakult a sorsuk.

– Azt mondják, a börtönökben a rabok helyzeténél csak az őröké rosszabb. Ez igaz?

– Nem, ez egyszerűen nem igaz.

– Az elítéltek gyakran mocskolják a fegyőröket, akik ez ellen nem sokat tehetnek, hiszen évekig össze vannak zárva. Lehet kezelni az ilyen helyzeteket?

– Nemcsak lehet, hanem szükséges is. Egyébként vannak fegyelmezési eszközeink, például a különböző kedvezmények megvonása. De először nem a szankciókat kell elővenni. A konfliktusok feloldását legjobban a párbeszéd segítheti.

– Ki volt a legismertebb „elítéltje", és ha volt ilyen, miért éppen ő?

– Nevet most sem mondhatok, de a legismertebbnek azt a Csillag börtönben raboskodó elítéltet tartom, aki az ítélet szerint társával több gyilkosságot követett el és pénzszállító autókat támadt meg. Neve összefügg a halálbüntetést kezdeményező népszavazással, ugyanis egyik áldozatának az apja volt a kezdeményező. Megszámolni is nehéz lenne, hogy mennyi interjút adott különböző televízióknak és újságoknak. Gyakran volt címlapsztori.

Oláh Zoltán
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Forgács Péter: A színház borzadályos anyagi helyzetben van

A győri nemzetiben gőzerővel folynak a próbák. Legalábbis ezt szokták volt írni ilyenkor, ősz elején… Tovább olvasom