Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Visszakapta a Ferencváros a 6 pontot

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége csütörtökön hatályon kívül helyezte a május 30-án lejátszott Ferencváros-Debrecen bajnoki mérkőzést követő botránysorozat kapcsán hozott határozatait, az FTC és Szeiler József kérelmét pedig elutasította.
Az MLSZ egyben javasolja a Magyar Labdarúgó Liga elnökségének, fellebbviteli és fegyelmi bizottságának, hogy az ügyészség óvásait fogadja el, korábbi döntéseit semmisítse meg, és a jogszabály szerinti legrövidebb időn belül új eljárást indítson meg.

Ez azt jelenti, hogy csütörtöktől nem érvényes a bajnoki tabellán a zöld-fehéreket sújtó hatpontos büntetés, így Garami József együttese került az élre. Az MLSZ elnökségének jogi álláspontja

Az MLSZ határozatának teljes szövege:

Az MLSZ elnöksége ezt a határozatot annak ellenére meghozta, hogy nem ért egyet a Legfőbb Ügyészség indoklásának valamennyi jogi álláspontjával, a labdarúgás érdekét szem előtt tartva azonban - elkerülve a hosszas bírósági eljárást - az ügyet a lehető leggyorsabban kívánja lezárni. Ennek a döntésnek egyetlen, racionális indoka van: amennyiben az ügy bírósági tárgyalásra kerülne, az eljárás elhúzódása azzal járna, hogy a bajnokság végeredményét nem lehetne kihirdetni. Ezért, bár elfogadja az óvást, de nem ért egyet a teljes indoklással az alábbiak alapján:

Az MLSZ-re nemcsak a hatályos jogszabályok vonatkoznak, hanem a labdarúgás sajátosságára való tekintettel, figyelembe kell vennie a FIFA, az UEFA és az MLSZ szabályzatait.

Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az MLSZ elnöksége, amely a legmagasabb döntési fórum a közgyűlések közötti időszakban, elbírálhat minden olyan határozatot, amely a labdarúgás szabályait sérti. Azt ki kell hangsúlyozni, hogy az általános szabályok - Versenyszabályzat, Alapszabály -még a Fegyelmi Szabályzatra is hatnak.

Az ügyészség óvása alaki hibákra hivatkozik, nevezetesen arra, hogy az MLSZ elnöksége harmadfokon eljárhatott volna, ha van ilyen kérelem, de mivel ilyen kérelem nem volt, így az elnökség nem járhatott volna el, nem helyezhette volna hatályon kívül, az MLL egyébként jogszabálysértő határozatait, amelyeket az ügyészség is jogsértőnek talált. Ez a megállapítás ellentétes az MLSZ szabályzataival.

Téves az ügyészségnek az a megállapítása, hogy az elnökség, miután hatályon kívül helyezte a Liga döntéseit, és meghozta a maga döntését lényegében, mint elsőfokú fegyelmi hatóság járt el. Az iratok gondos áttanulmányozása során nyilvánvaló, ha az ügyészség számszerűsíteni akarja az eljárások számát, akkor az elnökség "negyedfokon" járt el.

Ugyanakkor, ha az MLSZ most hatályon kívül helyezi döntéseit, az már - ha játszani akarunk a számokkal - "ötödfokot" jelent. Továbbá nehezen magyarázható jogi érvekkel és jogszabályokkal az ügyészség indítványa, hogy az MLSZ és az MLL öt vagy hat határozatot helyezzen hatályon kívül. Itt felmerül a kérdés, milyen jogszabályi háttere van az indítványnak, figyelembe véve sporttörvényt, fegyelmi és egyéb szabályzatokat.

Az MLSZ elnöksége nem ért egyet az ügyészségnek azzal az álláspontjával sem, amely szerint az MLL döntéseinek hatályon kívül helyezése után újra az MLL Fellebbviteli Bizottságának és Fegyelmi Bizottságának döntései joghatályosak. Ennek indoka az, hogy olyan esetben, amikor egy elsőfokú döntést megfellebbeznek, vagy a másodfokú döntés harmadfokra kerül, az alábbiak történhetnek:

A döntést hozó felsőbb szerv
helyben hagyja a korábbi döntést;
megváltoztatja, és döntést hoz;
hatályon kívül helyezi az előző döntést, és az eljáró szervet új eljárásra kötelezi.

A fent leírtakból az következik, hogy amennyiben hatályon kívül helyeznek egy döntést, a korábbi, már nem joghatályos döntés nem éled fel, nem lesz újra hatályos. Természetesen lehetséges, hogy az eljáró szerv ugyanilyen döntést hozzon, ha az megfelel a szabályoknak.


Az előzőekben kifejtett jogi kétségek mellett érdemes megjegyezni, hogy az ügyészség indirekt módon visszaigazolta az MLSZ elnökségének most hatályon kívül helyezett határozatait, hiszen:

az ügyészség óvást nyújtott be az MLL elnöksége határozatával szemben, amelyet az MLSZ elnöksége hatályon kívül helyezett;
az ügyészség óvást nyújtott be az MLL Fegyelmi Bizottsága határozatával szemben, amelyet az MLSZ elnöksége hatályon kívül helyezett;
az ügyészség óvást nyújtott be az MLL Fellebbviteli Bizottsága határozatával szemben azért, mert nem vette figyelembe a Fegyelmi Szabályzat 44 §.-t, amelyet az MLSZ elnöksége határozatának meghozatalakor alkalmazott.

Végezetül szükséges megjegyezni, hogy az érintett fél igazságos döntéshez való joga attól nem csorbul, ha a végső döntés nem harmad-, hanem negyedfokon születik meg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Államosítják a Rekard-pályát?

A győri Rapid Futball Club megszűnésének jogcímén az állam tulajdonába kerülhet vissza a volt… Tovább olvasom