Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Szobába zárt gólkirály

Horváth Béla (64), az ETO korábbi technikai vezetője megközelítőleg harminc évet dolgozott a zöld-fehér klubnál.

Napjainkban súlyos beteg, ennek ellenére készséggel vállalta a beszélgetést, hogy felelevenítsük saját és az ETO-val közös múltját.
Horváth Béla labdarúgóként 1968-ban az NB I/B gólkirályaként került az ETO-hoz, majd az aktív játékot követően mint technikai vezető szolgálta a győri klubot.

– Be kell vallanom, most már nem nagyon érdekel a futball – kezdte a meglepő kijelentéssel, miután otthonában helyet foglaltunk.
Ennek azért ellentmond, hogy érkezésünkkor a televízióban épp az Afrika-kupa egyik mérkőzését nézte. No meg az is, ahogy Horváth Béla egykori csapatáról és a labdarúgásról beszélt.
A polcokon, falakon megannyi serleg, elismerés, de talán a legértékesebbet, a kimagasló eredményekért kapott Pro Urbe Győr díjat nem lehet látni sehol.

– Pedig itt van valahol az is – mondta érdeklődésünkre –, azt hiszem, valamelyik szekrényben őrzöm.

– Gondolom, ehhez a díjhoz kapcsolódik az ETO-nál eltöltött legkellemesebb időszaka.

– Igen, így van. Örülök, hogy részese lehettem az akkori sikereknek. Talán nem tűnik nagyképűségnek, de komoly szerepem volt abban, hogy Verebes József edzőként Győrbe szerződött. Emlékszem, egy Videoton–ETO mérkőzésen az ő irányításával a székesfehérváriak leiskoláztak bennünket. Mondtam is az akkori elnöknek, Szániel Jánosnak, hogy az ambiciózus trénert a városba kellene hozni. Erre csak kicsivel később került sor, amikor 1981 nyarán már kezdeni kellett az alapozást és még nem volt edzőnk. Már majdnem kicsúsztunk az időből. Verebessel aztán fél óra alatt megegyeztünk, ami ezek után következett, azt pedig már remélhetőleg sokan ismerik.

– Úgy hallottuk, a fiatal Illés Bélát is az ETO-ba akarta csábítani.
– Sárváron játszottunk Magyar Kupa-mérkőzést. Nyertünk, de az akkor még csak tizennyolc éves Illés Béla rúgott nekünk egy gólt. Közöltem a sárvári vezetőkkel, másnapra csomagolják össze a fiú ruháit, mert viszem Győrbe. Persze nem adták s végül a Haladáshoz került.

– Kétszer is megvált öntől hőn szeretett egyesülete. Miért?

– Az életemet a futball töltötte ki. Nagyszerű volt, hogy én lehettem az ETO technikai vezetője, ezért is esett nagyon rosszul, hogy kilencvenben, amikor a támogató Rába-gyárban megszűnt a sportfőosztály, engem is elküldtek. Öt év múlva visszatértem, aztán 2003-ban ismét búcsúznom kellett. Telefonon szólt a klubtulajdonos, hogy nincs már rám szükség. Úgy gondolom, a klubnál eltöltött mintegy harminc esztendő után talán nem így kellett volna elválni tőlem.

– Azért az ETO százéves jubileumán nem feledkeztek meg önről.
– Az egyesülettől emléklapot kaptam, amit nem mindenki mondhat el magáról. A szakszövetség, vagyis az MLSZ pedig egy szép plakettel díjazott. Amíg tudtam, kijártam az ETO mérkőzéseire. Az új szakvezetőtől, Csank Jánostól nagyon sokat várok, mert ő mindenhol masszív, jó csapatot csinált.

– A legutóbbi időkig a megyei labdarúgó-szövetségben kamatoztatta több évtizedes tapasztalatát.

– Korábban dolgoztam az MLSZ-ben is, kétszer voltam tagja annak a bizottságnak, amely a szabályzatok módosításával foglalkozott, s az átigazolási bizottság munkájában is közreműködtem. Utoljára pedig a megyei szövetségben a fegyelmi bizottságot vezettem, amíg a betegségem le nem döntött a lábamról.

– Igaz, hogy súlyos izomsorvadással küszködik?

– Nem szeretek erről beszélni, mert nem akarom, hogy az emberek szánakozva emlegessenek. De valóban erről a betegségről van szó. Úgy tűnik, szép lassan elfogyok...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hozta formáját a Chelsea és a Manchester United

A Manchester United szép játékkal győzött a Bolton ellen, és hozta formáját a Chelsea és a Liverpool… Tovább olvasom