Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Százéves a győri repülés

Vasárnapig tekinthető meg a Győr Árkádban az az interaktív kiállítás, mely a győri repülés történetét – a Győri Aero Klub összeállításában – mutatja be.
Magyarországon 1912 januárjában alakult meg a Magyar Aviatikusok támogatására alakult országos bizottság. A Tanácsköztársaság Győrben is szervezett Magyar Repülő Különítményt, majd 1919. március 24-én a győri Vörös Repülőszázadot. Később a trianoni békeszerződés megszüntette a katonai repülést, 1927 márciusában azonban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységét beszüntették, így a polgári repülés és a kiképzés akadályai elhárultak. Győrben 1928. szeptember 30-án tartották meg az első repülőnapot, 1929 májusában pedig a Győri Repülő Klub alakuló közgyűlését.

Tíz évvel később, 1939. március 4-én újjáalakult a Győri Repülő Klub. A klub tagja volt Murányi Ili, az első magyar vitorlázó pilótanő. A vagongyárban megszervezték a repülőgépműhelyt is, ahol először csak javítottak, később gyártottak vadászgépeket. 1943. április 13-án az amerikai bombázás óriási pusztítást okozott: 532 halott, 1132 sebesült, az épületek és berendezések 65–70 százaléka sérült meg. 1944 során még további hat alkalommal bombázták a gyárat, azonban csak 1944. november 6-án oszlatták fel a Magyar Aero Szövetség vitorlázókiképző kereteit.

1945 augusztusában az egyesület újjászervezése és a környéken fellelhető repülőanyagok gyűjtésére Lampich Árpád kapott megbízást. Lassan érett a Győri Aero Klub újjáalakulása, s 1946. november 24-én a városháza tanácstermében megtartott alakuló közgyűléssel megkezdődhetett a repülés tényleges megvalósítása. A tényleges vitorlázórepülés 1947. augusztus 24-én kezdődött meg. Ebben az időben a kezdők a repülés alapismereteit a repülőgép-modellezésen keresztül sajátították el.

Az 1950-es évek elején az Országos Magyar Repülő Egyesületben (OMRE) nagyarányú átszervezést végeztek, 1951. január 1-jén az OMRE a Magyar Repülőszövetség nevet vette fel. Az ekkor eluralkodó bizalmatlanság Győrt is elérte, így vége szakadt az addig nagyon eredményes repülésnek. A politikai élet bekerült a repülésbe, a klubokba politikai tiszteket állítottak. Szerepük ellenszenvet váltott ki a klubon belül. A tagok ennek ellenére elkészítették a csigastartot, a visszacsörlőt, a Győr 2-t, majd a Motor Pilist. Ez az eredményesség azonban a központi szerveknél sok vitát váltott ki, végül kizárták a repülésből azokat a szakembereket, akik a II. világháború után megteremtették a repülés feltételeit. Ezt követően a magyar repülést szovjet mintára átszervezték.
Az 1956-os események után a győri repülőtéren újabb lendületet vett a repülősmozgalom. Ekkoriban Kondor János vitte a prímet, aki 1958-ban átlépte a bűvös 300 km-es határt, az aranykoszorús távrepülési szintet. Hullámrepülés során 7200 m országos csúcsmagasságra emelkedett a győri pilóta. 1960-ban megtette a Győr–Arad 335 km-es távot, 1962-ben pedig 90,9 km/h-ra javította a sebességi rekordot.

1968-ban a vagongyár megvásárolta a repülőtér területét gyártelepítés céljából. A győriek a Szombathelyi Repülőklub segítségének köszönhetően az ottani repülőtéren repülhettek. Ezalatt elkészült az új repülőtér végleges helye mellett Péren az a szükségrepülőtér, amit a repülőtér végleges elkészültéig használhattak. Az 1974-ben átadott új létesítmény nagy lehetőségeket nyitott meg a győri repülés előtt.

Olvasóink írták

  • 1. nasi12 2010. május 05. 23:50
    „Azért szeretnék egy apró kérdést feltenni, jó lenne, ha valaki válaszona is rá.
    Ki a felelős a valamikor patinás repülőklubb szétveréséért.
    Csak meg kellene nézni a mai időmérőnaplók bejegyzéeit, és összehasonlítani a 10-20 évvel ezelőtti csodálatos eredményeivel.
    Megnézni akkor kik voltak a vezetők, majd számonkérni, a mai megélhetési (bűnös) vezetőktől, miért is vitték zsákutcába a versenysportot.
    Miért is kotyavetyélték el, élték fel, annak javait?
    Az ősök által társadalmi munkában felépített technikából, gépparkból, nagyon sokan nagyon is jól megéltek.
    Lesz-e valaha is felelősségrevonás?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Boksz-kalandok a Balkánon: győri bunyós a WBF bajnoka

A Gladiátor Box Club profija Kelemen Balázs megszerezte a WBF International-bajnoki címét. Az öv… Tovább olvasom