Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 14°C Még több cikk.

Sok területre több pénz kell(ene)

Az idei évben a győri kézilabdázók kapják a legnagyobb támogatást. A város nem tud versenyezni az élsportolókért. Az iparűzési adó emelheti a sportra fordítható összeget.

A megyében a győri kézilabdázók kapják a legtöbb pénzt
A győri közgyűlés a múlt héten megszavazta az idei városi sporttámogatást. Az indítványban összesen 112 millió 721 ezer forint szerepelt. Ez nyolcmillió forinttal kevesebb, mint a tavalyi, de Kun András sportért felelős alpolgármester elmondta, az összeg csak töredéke a valósnak. „Aki csupán a számokat látja, annak valóban kevesebbnek tűnhet a támogatás. Valójában ennek a többszörösét fordítja a város a sport egészének finanszírozására. Tavaly a 31 milliárdos költségvetés összesen egy százalékát, azaz 300 millió forintot fordítottunk erre a szektorra. A majdnem 113 millió forint csak a sporttámogatás fő összege, emellett még számos más költséggel kell számolni."

Kiemelt kézilabdázók

Nos, ha a fő irányvonalat nézzük, akkor kiderül, hogy a pénz felét – egészen pontosan 56,2 millió forintot – a Győri ETO KC férfi és női szakosztálya kapja. „A város ideológiája, hogy a kiemelten sikeres szakosztályok kiemelt támogatást kapnak. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy mi a proficsapat tagjait fizetjük. A klub ugyanis egy olyan piramison nyugszik, melynek alapja az utánpótlás. Ennek működtetése pedig nem kis feladat. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a pénz a legjobbak fizetésére megy, akkor csak gondoljon bele abba, hol játszik most Pálinger, Kulcsár vagy Pigniczki. Nem feladatunk az, hogy ezekért a játékosokért versenyezzünk, ezt oldja meg a klub saját maga, ha tudja."
Ezzel részben arra a felvetésre reagált az alpolgármester, miként fordulhatott elő az, hogy az év elején anyagi okokból két olimpikon atléta is (Petráhn Barbara, Szeglet Zsolt) hátat fordított a megyeszékhelynek.

„Ahogyan a már említett kézilabdázókat – pedig világklasszisokról, olimpiai éremesélyesekről van szó – sem áll módunkban megtartani, úgy az érmes helyektől várhatóan jóval hátrébb végző más sportolók ügyében sem tudunk mit tenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetőségeinkhez mérten nem segítünk. Ha már a két atléta szóba került, akkor annyit mindenképpen elmondanék, segíteni csak annak tudunk, aki igényli és akarja is a segítséget."

Különpénz a sportiskolára

Kun András a keretösszeggel kapcsolatban további kiegészítéseket is tett. „Csalóka az idei évre elfogadott támogatás, hiszen a tavalyi 120 millióban külön jelzés nélkül szerepelt a fogyatékkal élők sportjára, az ovifocira és a sportiskolai képzésre szánt összeg. Most viszont ezt külön vettük, sőt, a fogyatékos sportolók tavalyi másfél millióját kettőre növeltük, míg a sportiskola 10 milliója is önálló tételként szerepel."

Az alpolgármester beszámolójában kitért arra is, hogy a közvetlen sporttámogatáson kívül egyéb, a sporttal szorosan összefüggő területeket is dotál az önkormányzat. „A városi létesítmények fenntartása mintegy 160 millió forintba kerül. Én ezt a pénzt is nagyon fontos résznek tekintem, elvégre ha nem lenne hol sportolni, akkor nem lenne most miről beszélnünk. Ezek a pénzek évente jelentkező kiadások, hiszen akár az Adyvárosi Sportcentrum, akár a Magvassy-csarnok, vagy akár a kajak-kenu telep folyamatos karbantartást igényel. Ezenfelül olyan egyszeri kiadásokat vállalt be az idei esztendőre a város, mint az ETO-stadion rekonstrukciójára szánt 500 millió forint, valamint pályázat útján a DAC műfüves pályájára 71 millió forint, vagy a Gy. Dózsa-sporttelep felújítására 15 millió forint. Ez is jelzi egyébként, hogy a kritikákkal ellentétben nem vagyunk labdarúgás-ellenesek."

Világversenyek áldozatokkal

Kun elmondta, szintén anyagi áldozatokkal járnak a kiemelt nemzetközi rendezvények, melyekből ez évre három is jut a megyeszékhelynek. Az erre szánt összeg 35 millió forint. „Egy város reklámértékét növeli, ha európai vagy világszínvonalú rendezvényeknek ad otthont. A nemrégen befejeződött légfegyveres EB, az egyetemi-főiskolai asztalitenisz-világbajnokság és a decemberi női kézilabda kontinensbajnokság kiemelkedik mind közül, mint ahogy az április 5-én kezdődő Balázs-kupa utánpótlás-kézilabdatorna is. Ezek jelentős terheket rónak a költségvetésre, de örömmel adunk, mert ezek a rendezvények Győr nevét öregbítik."

Barátság(talan) park

Kérdés, hogy a városban élők számára ez mennyire jelentkezik pozitív hatásként, számukra fontosabb lehet saját sportolási lehetőségeik biztosítása. Az adyvárosi Barátságpark például az egyik otthona az amatőr labdarúgóknak vagy kosarasoknak, ám állapota enyhén szólva sem kielégítő. „Félreértés ne essék, tudjuk, hogy bőven van még olyan terület, amire pénz kell. Ilyen a szabadidősport lehetőségének javítása. Az említett Barátságpark hiányosságaival tisztában vagyunk, s apránként megpróbáljuk kijavítani a hibákat. Annyit azonban látni kell, ha kétszer ennyi pénz folyna a sportba, akkor az lenne kevés, ami valahol természetes is. A pénzügyi forrás növelésének egyik módja lehet az iparűzési adó. Itt pedig komoly szerep juthat a helyi cégeknek is, elvégre ők maguk is tehetnek azért, hogy mint győri polgárok minél jobb körülmények között sportoljanak. Éppen ezért azt sem bánnám, ha több tízmillió forintot fizetnének be a vállalkozások, noha a városnak a maga részéről ugyanazt az összeget hozzá kell tennie a pénzhez."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sztrájk lassítja az olimpiai készülődést

A legnagyobb görög szakszervezet általános sztrájkot hirdetett, s ez újabb késedelmekhez vezethet a… Tovább olvasom