Kisalföld logö

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 30°C Még több cikk.

Nem felejtettek el játszani, de...

Kézilabda - A magyar női válogatott siralmas világbajnoki szereplése a sportágon belül is különböző véleményeket váltott ki. Ráadásul az utánpótlás sem tűnik túl fényesnek, főként azokon a posztokon van gond, mint a felnőtt együttesnél.
Horváth Lajos tapasztalt szakember, korábban hosszú időn át irányította a különböző korosztályos válogatottakat.

„Keserű szájízzel nyugtáztuk a nyolcadik helyen végzett magyar válogatott szereplését a franciaországi világbajnokságon. A méltán népszerű kézilabda, s ezen belül a rajongásig szeretett női csapat olyan helyzetbe került, amelyre nagyon régen nem volt példa. Éremszerzési esélyeket és olimpiai kvalifikációs rendezési jogot veszítettünk el a gyenge szerepléssel, de remélem, nem a hitünket és a tartásunkat.

Felmérhetetlen következményei lennének egy olimpiai szereplés elszalasztásának. Játékosainkban hatványozottan kell munkálkodnia a bizonyítási vágynak, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Ők nem felejtettek el kézilabdázni – céltudatosan kell készülni egyénnek, csapatnak, edzői stábnak, szövetségi apparátusnak – mindenkinek."

A márciusi olimpiai selejtező végén jó lenne újra ezt az örömöt látni.

Természetesen a rutinos edző is keresi az okokat, a magyarázatot, miért következhetett be ez a kudarcos szereplés.

„Megfelelő elemzésnek kell feltárni azokat az okokat, például ami a védekezésünket illeti, az egy-egy elleni játékunk hatékonysága, lábmunkabeli hiányosságok, ütközési mutatóink, cselezőkészségünk, visszarendeződésünk gondjai. Továbbra is építeni kell a kivételes adottságokra: Pálinger Katalin megbízhatóságára, Görbicz Anita virtuozitására, Tóth Tímea gólerősségére, Szűcs Gabriella egyre markánsabb szerepvállalására, a többi kerettag pozitív tulajdonságaira és egy mindent elsöprő akarati tényezőkkel megspékelt mentalitásra, hogy sikerüljön a kvalifikáció."

Az edző úgy vélekedik, ezzel időt nyerne a női szakág, mert a képzésbeli hiányosságok jelen vannak az utánpótlás terén, a fellelhető kínálat pedig nagyon szerény.

„Jómagam tizenhárom évig dolgoztam az utánpótlás-válogatottaknál mint szövetségi edző. A korábbi sikeres évjáratok közül Erdős Éva, Kocsis Erzsébet, Kökény Bea, Farkas Ágnes, Balogh Bea, Németh Helga, Siti Bea és mások mindannyian végigjárták az ifi-junior korosztály versenyeit. Az utolsó évjárat az 1986-os korosztály volt, amikor még a szövetségi edzői feladatokat végeztem. Juhász Gabriella; Temes Bernadett, Bódi Bernadett, Laluska Eszter; Csáki Viktória; Hoffmann Kitti, ők voltak az utolsók, akik eredményesen szerepeltek később a korosztályos EB-n és a vb-n, s fiatalon lehetőséget kaptak a felnőtt válogatottban is. Jelenleg az 1990-ben született korosztály tűnik megfelelőnek a színvonalcsökkenés megállítására."

A szakember azt mondja, megváltoztak a képzés arányai a szabálymódosítások, a látványos játékra törekvések miatt – a támadások gyors befejezése, lerohanásos támadások középkezdésből is – a védekezés rovására.

„Nem áll rendelkezésemre az irányváltoztatásokból, az ütközések számából – védő, támadó, talajon, levegőben – készült statisztika, de megkockáztatom, ezekben a mutatókban nem álljuk a versenyt a legjobb öt csapattal. És akkor nem esett még szó a csapatvédekezés stratégiájáról, az emberelőnyös és -hátrányos szituációkra való felkészülésről, mind a védekezés, mind a támadási oldalról."
Feladat van tehát bőven, amit el kell végezni az elemzéstől a tervezésig és mindezt ráadásul nagyon gyorsan, hisz rövid az idő márciusig, az olimpiai selejtezőig.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Távozik Váczi: Az egyik szeme sír, a másik nevet

Labdarúgás - Négy év után távozik Győrből Váczi László, az ETO FC masszőre. A szakember Paksra,… Tovább olvasom