Kisalföld logö

2018. 11. 21. szerda - Olivér 4°C | 7°C Még több cikk.

Néha a vesztes is sírhat

Ezüstérmes lett a Soproni Postás! A finálé harmadik, befejező mérkőzése után az egész éves feszültség, az ismert körülmények, a pénztelenség, a létbizonytalanság és a mindemellett nyújtott kimagasló játék és sikeres szereplés, valamint a csapat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság vegyes érzése könnyekben, zokogásban csúcsosodott.
Szokták mondani, sírni csak a győztesnek szabad! Nos, ezúttal a vesztes játékosok is nyugodtan, sőt, büszkén itathatták az egereket. Ennek az évadnak ugyanis, ha nem is bajnokai, de erkölcsi győztesei mindenképpen a Soproni Postás játékosai voltak.
Maradjunk most azonban a finálé harmadik mérkőzésénél. Ezt a meccset tekintve a Postással kapcsolatban igaz az a mondás, hogy a szegény embert még az ág is húzza.

Sérülések és kipontozódás miatt az összes palánk alatti emberét elveszítette a hajrára a soproni együttes, de ahogy az egész évad során, most is volt tartása Meszlényi Róbert együttesének.
Néhány számadat a mérkőzésről, kommentár nélkül. A Postás játékosai ellen 18, a pécsieknek 11 személyi hibát ítéltek a bírák. Ami a büntetőket illeti, a hazaiak háromszor annyi, 18 alkalommal kísérletezhettek a vonalról, mint a csupán hat büntetőzési lehetőséghez jutott Postás.

Ezen az összecsapáson döntőnek bizonyult, hogy egy 8–0-ás részhajrával szünetig megnyugtató 14 pontos előnyre tett szert a Pécs. A második félidőben Csákány vállaira vette a Postást, és brillírozott a döntőn először pályára lépő Russai is. Amikor a negyedik negyedben tíz ponton belülre került a Postás, először Papp kipontozódott, majd Meszlényi technikait kapott és a pécsi bünetőkkel ekkor úszott el végképp a hajó a Postás számára.

A pécsi közönség is sportszerűen elismerte a Postás idei, a körülmények ismeretében messze-messze erőn felüli teljesítményét. A soproni játékosok közül néhánynál már a mérkőzést megelőzően, miközben a Himnusz hangjai alatt egymás kezét fogták, eltörött a mécses, a lefújás után pedig zokogva borultak egymás nyakába. A válogatott irányító, Englert Orsolya a következőket mondta: „Azért fogtuk egymás kezét és azért sírtunk a meccs előtt, mert félünk, hogy ez a remek közönség most állt össze így utoljára, most számíthattunk egymásra utolsó alkalommal."

A csapatkapitány Csákány Emőke a következőket mondta lefújás után: „Ebben a sírásban minden benne volt! Az egész éves nélkülözés, az annak következtében felhalmozódott feszültség és persze boldogság, büszkeség, hogy a nehézségek ellenére így helyt tudtunk állni. Belejátszott a jövőtől való félelem, attól, hogy esetleg ennek a remek kis közösségnek a tagjai hamarosan el kell hogy váljanak egymástól."
A női bajnokság bronzérméért folytatott párharc ma a második mérkőzéséhez érkezik. Diósgyőrben a GySEV-Orsi csapata a pénteken Sopronban 19 pontos különbséggel megszerzett első győzelem után vendégként igyekszik megszerezni a bajnokság bronzérmét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Baumgartner Zsolt jó helyezést vár Montmelóban

Az imolai nyitányon 10. Baumgartner Zsolt szerint reális célkitűzés, hogy a Forma-3000-es nemzetközi… Tovább olvasom